A köztársasági elnöki intézmény a leginkább elutasított a magyar társadalom körében, a népesség több mint fele nem bízik a köztársasági elnökben - derült ki a Medián friss, idén januárban végzett, reprezentatív közvélemény-kutatásából, amit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megbízásából készítettek.
A válaszadók egy 1-től 5-ig terjedő skálán fejezhették ki bizalmukat a különböző közintézményekkel szemben, amin a köztársasági elnök a legkevesebb, 2,5-ös átlagpontot kapta.
Az eredmények szerint a társadalom 13 százaléka inkább megbízhatatlannak, 41 százalékuk teljesen megbízhatatlannak tartja a köztársasági elnököt.
A közintézmények, így a köztársasági elnöki intézmény megítélésében azonban jelentős különbségek vannak az életkor, az iskolai végzettség és a pártpreferenciák szerint. A köztársasági elnökben a 18-29 éves és a 30-39 éves korcsoport bízik a legkevésbé, míg a 65 éves vagy idősebb korcsoport a legjobban. Az elnök elutasítottsága az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a legmagasabb, a legfeljebb 8 általánost végzettek körében a legalacsonyabb. Pártszimpátiák szerint a Fidesz-KDNP támogatói szinte teljes mértékben megbíznak a köztársasági elnökben, míg a Tisza Párt szimpatizánsai a legelutasítóbbak.
A köztársasági elnöki intézmény megítélése jelentősen változott az elmúlt két évtizedben: a Medián 2006-os felmérésben még csak a társadalom 11 százaléka volt teljesen bizalmatlan, szemben a mostani 41 százalékkal.
A felmérés szerint a társadalom az MTA-ban és a tudósokban bízik a legjobban, az 5 fokú skálán 3,9-es átlaggal. A második helyen a Magyar Művészeti Akadémia végzett 3,6-os átlagpontszámmal. Az Adóhivatal (3,1 pont), a Kúria (2,9 pont) és az Alkotmánybíróság (2,9 pont) a középmezőnyben foglal helyet. A köztársasági elnök mellett a Magyar Nemzeti Bank (2,6 pont) és az Állami Számvevőszék (2,8 pont) a legelutasítottabb.

A kutatás rákérdezett az MTA és a politika kapcsolatára is. Azzal, hogy „a tudománynak teljesen függetlennek kell lennie a politikától, ezért a kormánynak nem szabad beleszólnia az MTA működésébe”, 69 százalék értett egyet, míg azzal, hogy „az MTA állami pénzből működik, ezért a kormány feladata felügyelni, hogy a társadalom számára hasznos kutatások szülessenek”, 29 százalék értett egyet. Emellett a válaszadók 67 százaléka úgy véli, az MTA működésének egy kormányváltás kedvezne inkább, míg azok aránya, akik szerint a mostani kormány maradása jobb lenne az Akadémiának, mindössze 25 százalék.
Az MNB-botrány kitörése után szerződött le a Sándor-palota Matolcsy Ádám cégévelSulyok Tamás hivatala előbb mellébeszélt, majd elnémult, amikor az Orbán-kormány jogállam alapjait sértő rendeletéről kérdeztékMedián: a választani tudó biztos szavazók körében már 20 százalék a Tisza előnye
