A Népszava Szike podcastjének a legújabb epizódjában Békássy Szabolccsal, a Háziorvosok Online Szervezetének elnökével és Mikola Bálinttal, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alapító elnökével Danó Anna, lapunk egészségügyi szakújságírója arról beszélgetett, hogyan oszthatók újra a feladatok és jogosultságok az orvosok, a gyógyszerészek között?
Az elmúlt 20 évben több országban bővült a gyógyszerészek kompetenciája. Egyre több helyen ők is szerepet kapnak a gyógyszerrendelésben. Így például az Egyesült Királyságban az úgynevezett „Pharmacy First” típusú programokban enyhébb panaszok (torokfájás, fülgyulladás, kisebb bőrfertőzések) esetén a patika az első ellátási pont. A gyógyszerész protokollok alapján javasolhat kezelést, szükség esetén receptköteles készítményt is rendelhet.
Magyarország ettől egyelőre távol van. A most bevezetésre tervezett modellben a gyógyszerészek nem kapnának teljes körű receptírási lehetőséget. Csupán meghatározott feltételek mellett egy hónapra hosszabbíthatnák meg krónikus betegek már beállított gyógyszeres terápiáját. Nem diagnosztizálnak, nem indíthatnak új kezelést, nem cserélhetik le az addig használt gyógyszert.
Békássy Szabolcs háziorvos az adásban arról beszélt, hogy szerinte ez sokkal inkább egyszerű technikai könnyítés, mintsem szakmai forradalom.
Patikák új szerepben: vényírás, oltás, ügyeleti reform- Sokszor van olyan helyzet, hogy amikor a betegeknek elfogy a gyógyszere, a háziorvos éppen nem elérhető. Ha ilyenkor a gyógyszerész egy hónapra meghosszabbíthatja a krónikus terápiát, az sok frusztrációtól kíméli meg a betegeket és az orvosokat is – mondta. Hozzátette azt is, hogy a részletszabályokat alaposan meg kell vizsgálni, monitorozni a gyakorlatot és ha bárhol szükséges, akkor be kell majd avatkozni. Szerinte a gondozott, jól beállított betegnél a terápia rövid, egyszeri meghosszabbítása önmagában nem jelent jelentős kockázatot, de csökkentheti a rendelők felesleges terhelését.
Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alapító elnöke úgy vélte, a mostani tervezett kompetencia bővítés egy több évtizede formálódó szakmai víziónak csupán az első 10 százaléka. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon mintegy hatezer háziorvosi praxis és mintegy két és félezer gyógyszertár működik. Utóbbiakat évente 115 milliószor keresik fel a betegek – ez több kontaktus, mint amennyit az alapellátás minden más szereplője elér.
A gyógyszertárakban képzett egészségügyi szakemberek dolgoznak, akik komoly segítséget tudnának nyújtani az alapellátásban. A receptmeghosszabbítás ennek a szolgáltatásnak csak az első lépése –
– fogalmazott Mikola Bálint. Aki szerint a Covid-járvány alatt, amikor sok rendelő részben zárva tartott és telefonos konzultációra állt át, a patikák maradtak a legkönnyebben hozzáférhető ellátási pontok. A gyógyszerészek szerint ez megmutatta, mekkora mozgástér rejlik a betegek patikai kiszolgálásában: a szűrések, a vakcináció, a terápiamenedzsment, a gyógyszerelés-áttekintés – más országokban már ma is a patikai szolgáltatásokhoz tartozik. Hozzátette azt is, hogy a patikus sokszor olyan dolgokat lát, amit senki más. Egy beteg elmehet ugyanazzal a panasszal háziorvoshoz, több szakorvoshoz, fogorvoshoz; mindenki felírhat valamit. A vények azonban végül egy helyen „találkoznak”: a gyógyszertárban. Nem ritka, hogy a beteg három helyről is ugyan azt a hatóanyagot kapja három különböző néven. Ezt egyedül a gyógyszerész látja egyben. – mondja Mikola Bálint.
Egy 2019-es hazai kutatás a betegek több mint 90 százalékánál talált legalább egy gyógyszerelési problémát, gyakran interakciót, felesleges duplikációt vagy nem megfelelő adagot.
A Magyar Orvosi Kamara szerint elfogadhatatlan az Orbán-kormány rendelettervezete, amellyel a patikákban is fel lehetne írni gyógyszereketA gyógyszerész azt is látja, ha a beteg nem váltja ki, amit az orvos felírt – vagy éppen feltűnően sokat visz haza belőle. Ez különösen krónikus kórképekben kritikus, ahol a terápia sikere a gyógyszerszedési fegyelemtől függ.
Békássy Szabolcs szerint az sem megkerülhető, hogy a magyar alapellátás soha nem látott betegforgalmat visz a hátán. Több mint 70 millió orvos–beteg találkozás történik a háziorvosi rendszerben, a 2025 januári havi csúcs pedig 7,1 millió vizit volt. S miután a járóbeteg-szakellátás nehezen hozzáférhető, hosszúak a várólisták, így sok panasz a háziorvosi rendelőkben csapódik le. Olyan ügyek is, amelyek tényleges nem igényelnének orvosi közreműködést. Elég lenne puszta receptpótlás, egyszerű instrukció, életmódtanács. A receptek tervezett gyógyszerészi megújítása nem váltja ki a háziorvost, csak áthidalja a „logisztikai rést”, amikor a beteg a rendelő nyitvatartásán kívül marad gyógyszer nélkül. Arra a kérdésre, hogy mit jelent valójában a receptírás az orvosi gyakorlatban: diagnózist? Terápiás döntést? Vagy az orvosi diplomával járó jogot? Békássy Szabolcs azt válaszolta,
a vényírás elválaszthatatlan a diagnózis felállításától – márpedig diagnózist csak orvos adhat.
A gyógyszeres terápia indítása, módosítása, leállítása mindig egy komplex klinikai döntés része.
A gyógyszerészek ezt nem vitatják - reagált Mikola Bálint, aki szerint nem is cél, hogy „kis orvosokat” faragjanak a patikusokból.
