Hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat (fizikát, kémiát, biológiát, földrajzot) tanító, főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben – derült ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból. A legnagyobb arányban a fizikát is tanító tanárok létszáma csökkent: a 2018. októberi statisztikában 3283 fő fizikatanár szerepelt, a 2025. októberiben pedig 2305 fő, ami 29,8 százalékos csökkenést jelent. A biológiatanári képesítéssel is rendelkező pedagógusok száma 21 százalékkal, 3752 főről 2962 főre esett vissza. A földrajzot tanítók 17,6 százalékkal lettek kevesebben, létszámuk 3309 főről 2726 főre csökkent. A kémiát tanító tanárok esetében 15 százalékos csökkenés történt, létszámuk 2018-ban 2601 fő, 2025-ben 2210 fő volt.
A természettudományos tantárgyakat tanító pedagógusok létszámcsökkenését annak ellenére sem sikerült megállítani, hogy a kormány 2023-ban már időkorlát nélkül lehetővé tette a pedagógusok számára, hogy a nyugdíjuk megtartása mellett is tovább taníthassanak, a nyugdíjasként tanító pedagógusok száma pedig jelentősen emelkedett. A 2018-as adatokban még 71 nyugdíjas tanárt alkalmaztak főállásban a fizikaoktatásban, 2025 októberében 179 főt. A kémiát tanító nyugdíjas pedagógusok száma 43 főről 155 főre, a biológiát tanítóké 36 főről 149 főre, a földrajzot tanítóké 20 főről 110 főre emelkedett hét év alatt. Ez a statisztika azonban csak a fő munkaviszony keretében alkalmazott pedagógusok számát mutatja, a megbízási szerződéssel rendelkezőkét nem, vagyis az iskolákban dolgozó nyugdíjas pedagógusok száma még magasabb lehet.
Egyre többet túlóráznak a tanárok, az Oktatási Hivatalban „többlettanításra” változtatták a „túlóra” kifejezést, miután kérdezősködni kezdtünkA szaktanárok hiányára és az abból fakadó problémákra egy múlt heti iskolai baleset hívta fel ismét a figyelmet: egy nagykátai iskola kémiaóráján felrobbant kémcső miatt másodfokú égési sérülésekkel szállítottak kórházba egy tanulót. Az érintett pedagógusról egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot, az első hírek szerint egy testnevelőtanár tartotta a kémiaórát, amit a Ceglédi Tankerületi Központ a Telex megkeresésére cáfolt. Később egy szülő azt nyilatkozta az RTL Híradónak, a tanár testnevelést is tanít az iskolában, de van kémiatanári képesítése is. A Magyar Kémikusok Egyesülete közleményben jelezte: az elmúlt 30 évben mintegy felére csökkent a kémiaórák száma a haza általános és középiskolákban, miközben a tananyag nem lett kevesebb. Az alacsony óraszámok miatt nem biztos, hogy mindenhol alkalmaznak főállású kémiatanárt, pedig a kísérletek bemutatásához, megértéséhez idő és szakértelem kell.
Egyre több az idős pedagógus, az utóbbi években sokan a nyugdíjazásuk után is folytatták a tanítást– A természettudományos óraszámok folyamatosan csökkentek az elmúlt években, de nemcsak ez nehezíti meg a szakszerű órai kísérletezést, hanem a megfelelő eszközök, felszerelések hiánya vagy elavultsága is – erről Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt lapunknak, aki fizikatanárként maga is tapasztalta ezeket a hiányosságokat. Mint mondta, az az eszközpark, amit az egyetemi természettudományi tanárképzés során használhattak, az iskolákban az álom kategóriájába tartozik. A fizika-, kémia-, biológiatanárok létszámcsökkenésében szerinte ez is szerepet játszik, sokan nemcsak a bérek, hanem a jobb munkakörülmények miatt is inkább az ipari ágazatban keresnek állást maguknak. Az iskolákban dolgozó tanárok pedig túlhajszoltak: ő személyesen is ismer olyan fizikatanárt, aki egyszerre három iskola között ingázva tanít.
Pontosítás
Cikkünk megjelenését követően az Oktatási Hivatal arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy 2020. július 1-jétől a szakképző intézmények nyilvántartását a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezeti, a KIR 2020-tól kizárólag a köznevelési intézmények adatait tartalmazza. Vagyis 2020. július 1-je után a KIR-adatokban azért is szerepelhet kevesebb pedagógus, mert ebben az adatgyűjtésben már nincsenek benne azok, akik a szakképző intézményekben dolgoznak.
Csakhogy a természettudományos tantárgyakat tanító, főállású pedagógusok száma a 2020. októberi adatközlés után is csökkent a köznevelési intézményekben. A fizikát is tanító pedagógusok száma 2956 főről 2305 főre esett vissza 2020-2025 között, a nyugdíjasként alkalmazott fizikatanárok száma pedig 59 főről 179 főre emelkedett. A kémiát is tanító tanárok száma öt év alatt 2486 főről 2210 főre csökkent, a nyugdíjasként alkalmazottak száma 42 főről 155 főre nőtt. A biológiát is tanító pedagógusok száma 3434 főről 2962 főre esett vissza 2020-2025 között, a nyugdíjasként dolgozók létszáma 44 főről 149 főre emelkedett. A földrajzot is tanító tanárok öt év alatt több mint 400-zal lettek kevesebben, számuk 3191 főről 2726 főre csökkent, míg a nyugdíjasként alkalmazottaké 34 főről 110 főre emelkedett.
