A győzteskompenzáció az egyik olyan kétes értékű választási trükk, amit 2010 után a Fidesz vetett be, hogy tovább erősítse az amúgy is legerősebb párt – akkor még saját maga – pozícióját. A győzteskompenzáció annyit tesz, hogy az egyéni választókerületben nyertes jelölt nem csupán mandátumot szerez, hanem pártja még azt a szavazatmennyiséget is megkapja, amennyivel az illető megelőzte a második helyezettet.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője korábban egy egyszerű példán illusztrálta lapunknak, mit jelent ez a gyakorlatban.
Ha a győztes jelölt például 20 ezer szavazatot kapott az egyéni választókerületben, a második 15 ezret, akkor a kettő közötti különbséget, 5 ezer szavazatot (egész pontosan 4999-et) hozzáadták a győztes jelölt pártjának országos listás szavazataihoz.
A Fidesznek 2010 után győzteskompenzáció nélkül nem lett volna kétharmada az Országgyűlésben. A Political Capital számításai szerint ugyanis ez a „választástechnikai elem” 2014-ben hat, 2018-ban és 2022-ben öt-öt mandátumot hozott a kormánypártnak.
Könnyen belátható, hogy egy párt a győzteskompenzáció révén (is) annál jobban jár, minél több egyéni körzetben és minél nagyobb arányban nyer. Szoros választási verseny esetén viszont nem lesznek nagy különbségek az első és második helyezettek között, ha pedig a két nagy párt jelöltjei hasonló arányban győznek az egyéni választókerületekben, akkor a győzteskompenzációs töredékszavazatok kiolthatják egymást – magyarázta László Róbert.
Publicus Intézet: A biztos szavazó pártválasztóknál 47-39-re vezet a Tisza a Fidesz előtt, részvételi csúcsot hozhat a parlamenti választásUgyanígy gondolja Tóka Gábor politikatudós, a Vox Populi választási kalauz szerzője is. A győzteskompenzáció akkor segít elérni a kétharmadot, ha az egyik vagy a másik oldal nagy fölénnyel nyeri a választást. A jelenlegi erőviszonyok alapján ennek kicsi a valószínűsége – mondta a Népszavának. Ha szorosan alakul a verseny, akkor a győzteskompenzációnak – amely most először nem a Fidesz, hanem az ellenzéki kihívó helyzetét javíthatja – nincs olyan nagy jelentősége, mint az előző három választás alkalmával volt.
Egy belső fideszes mérés szerint a Tisza Párt 45 százalék körül, a Fidesz 39-40 százalékon áll, Orbán Balázst hátrébb vontákPersze, azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a győzteskompenzáció révén megszerzett mandátumok akár arról döntenek majd, melyik párt alakíthat kormányt. Ha a 7-8 százalékos fideszes vezetést mérő kormánypárti közvélemény-kutatók adataiból indulunk ki, akkor a Fidesz plusz három, ha a kormánytól független kutatásokban megjelenő 11 százalékos tiszás előnyt vesszük alapul, akkor a Tisza plusz négy mandátumhoz juthat – vett számba több lehetőséget Tóka Gábor. A maga részéről 6 százalékos Tisza-vezetést tart leginkább reálisnak, ami 2 győzteskompenzációnak köszönhető mandátumot jelentene Magyar Péter pártjának. A győzteskompenzációs mandátumok a várhatóan parlamentbe kerülő Mi Hazánk és a másik nagy párt képviselői helyeinek számát csökkentik – tette hozzá a politikatudós.
A függetlenként induló jelöltek mögött nincs országos lista, ahova a győzteskompenzációs szavazatok kerülhetnének, így ezek a voksok ebben az értelemben akkor is elvesznének, ha némelyikük netán megnyerné a választást.
Tóka Gábor az ismert fővárosi független jelöltek közül, akik a most véget érő ciklusban parlamenti képviselők voltak, Hadházy Ákost tartja a leginkább fajsúlyos szereplőnek, de az ő bejutását sem valószínűsíti.
Ebben az állításában csak akkor kételkedne, ha egy hitelt érdemlő helyi közvélemény-kutatás az ellenkezőjét mutatná ki, ilyennel azonban még nem találkozott. A politikatudós úgy kalkulál, hogy a függetlenek összesen mintegy 40 ezer szavazatot vihetnek el Magyar Péteréktől, ami a győzteskompenzáció szempontjából picit rontja a Tisza Párt helyzetét: bár talán csak tizedannyira, mint a DK-s és kutyapárti jelöltek és listák.
Átláthatóbb levélszavazatok
A Political Capital (PC) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elérte: a 2026-os lesz az első parlamenti választás, amely esetében pontosan tudni fogjuk, melyik országból hány levélszavazat érkezett – hívta fel a figyelmet a Népszavához is eljuttatott közös közleményében a két szervezet.
Emlékeztettek arra, hogy
több mint tíz évig nem tudhattuk pontosan, mely országokban élnek a levélben szavazó magyar állampolgárok.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) ugyanis nem lakóhely, hanem értesítési cím szerinti bontásban közölte ezeket az adatokat, és a választók jelentős részénél csak annyit tüntettek fel, hogy e-mailben kért értesítést. Ez a gyakorlat változik a PC és a TASZ közérdekű bejelentése nyomán.
Lezárult a levélszavazási regisztráció a parlamenti választás előttA közlemény szerint közbizalmi és statisztikai szempontból is fontos adat, hogy egy adott országból hányan szerepelnek a levélben szavazó magyar állampolgárok névjegyzékében, és hogy közülük hányan adnak le érvényes szavazatot.
Amíg kizárólag az értesítési cím szerinti adatok álltak rendelkezésre, téves következtetéseket vonhattunk le az adatokból – állapította meg a két szervezet. Úgy tűnhetett például, hogy a Romániában élő magyarok közül csak mintegy 205 ezren regisztráltak, a Szerbiában élők közül pedig kevesebb mint 68 ezren. Azzal viszont, hogy ma már a lakóhely szerinti adatokat is publikálják, kiderült: valójában 307, illetve 85 ezren regisztráltak ebből a két országból (2026. március 17-éig). A különbséget az magyarázza, hogy közel 174 ezer fő adott meg e-mailes értesítési címet, jelentős részük erdélyi-partiumi vagy vajdasági magyar.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Political Capital számításai szerint a levélszavazatok 2014-ben egy mandátumot jelentettek a Fidesznek, 2018-ban nem voltak hatással a végeredményre, 2022-ben viszont két mandátumot is fordítottak a Fidesz javára: egyet a hatpárti ellenzéki lista, egyet a Mi Hazánk kárára.
Nincs garancia, hogy a külhoni magyar voksok leadásánál nem történik szavazatvásárlás