Irán;Izrael;Egyesült Államok;fenyegetés;Donald Trump;háború Iránban;

Donald Trump erőművek megsemmisítésével fenyegette meg Iránt, ha nem nyitja meg a Hormuzi-szorost

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság legfőbb ügyésze jelezte, hogy ezek a civil infrastruktúra részei.

48 órás ultimátumot adott Iránnak Donald Trump, hogy nyissa meg a lezárt Hormuzi-szorost, amivel azonban megfenyegette a perzsa államot, az háborús bűncselekmény - derül ki a BBC élő hírfolyamából.

Az amerikai elnök greenwichi középidő szerint szombat este 23:44-kor közzétett Truth Social-bejegyzésében azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Irán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost 48 órán belül, úgy az Egyesült Államok megtámadja és megsemmisíti a különböző erőműveiket, a legnagyobbal kezdve.

Teherán válaszul közölte, hogy ha Washington ezt megteszi, úgy az Egyesült Államokhoz köthető energiatermelő létesítményeket fogja célba venni a Perzsa-öböl térségében. Irán ENSZ-hez delegált képviselője ezt követően jelezte, hogy a Hormuzi-szoros továbbra is nyitva áll, csak épp az ellenségeikhez köthető hajókat nem engedik át rajta. Ali Muszavi, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) iráni képviselője szerint a Teheránnal kötött biztonsági és védelmi intézkedések összehangolásával lehetséges az átkelés a szoroson. „A diplomácia továbbra is Irán prioritása. Azonban az agresszió teljes beszüntetése, valamint a kölcsönös bizalom fontosabb” - fogalmazott, hozzátéve, a Hormuzi-szorosban kialakult jelenlegi helyzet gyökerei az izraeli-amerikai támadásban keresendők.

Ami Trump fenyegetőzését illeti, Luis Moreno Ocampo, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze a BBC-nek azt mondta, az említett erőművek a civil infrastruktúra részét képezik, kulcsfontosságúak a fűtéshez, főzéshez és áramtermeléshez szükséges üzemanyag biztosításában, következésképpen tiltott a megtámadásuk, Oroszország védelmi minisztere ellen például pont az ukrán villamosenergia-infrastruktúra elleni támadások miatt adott ki letartóztatási parancsot a testület 2024-ben. A főügyész megjegyezte, hogy a hasonló támadásokkor jellemzően arra szoktak hivatkozni, hogy a célba vett helyszínek bevételt generálhatnak állami vagy katonai intézmények számára, ez azonban nem változtat azon, hogy az ilyen létesítményeket civil objektumnak kell tekinteni.

Korábban egyébként Donald Trump a Dél-Pars gázmező felrobbantásával is fenyegetőzött, egymás energetikai infrastruktúráját korábban Izrael és Irán is célba vette.

Szombaton a dél-izraeli Dimona városát érte iráni légicsapás, ami 13 kilométerre található a Simon Peresz Negev Atomkutató Központtól. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint nem keletkezett kár a létesítményben, de maximális önmérsékletre szólította fel a feleket. A BBC szerint nyílt titok, hogy Izrael ebben a nukleáris kutatólétesítményben tárolja a be nem jelentett nukleáris fegyverarzenálját. Az iráni állami televízió szerint a légicsapás válasz volt a natanzi atomlétesítmény ellen elkövetett támadásra.

Szijjártó Péter orosz kapcsolatai.