Fidesz;Magyarország;interjú;demokrácia;legitimitás;válsághelyzet;parlamenti választás;Unhack Democracy;Tisza Párt;

Dermesztő hideg fenyeget az áradás után, demokratikus válsággá fajulhat egy szűk Tisza-győzelem

Hónapokig elhúzódó jogi és politikai válságot hozhat egy szoros választási eredmény nagy valószínűséggel: a jogorvoslatok és újraszámlálások mellett a legszorosabb egyéni körzetekben akár a megismételt szavazások is reális forgatókönyvvé válhatnak. Egy ilyen, tudatosan fenntartott „jogi köd” és átmeneti bizonytalanság könnyen szélesebb legitimációs és kormányozhatósági válsággá, végső soron demokratikus krízissé eszkalálódhat az elmúlt 16 év intézményi dominanciája és médiatúlsúlya mellett. Erre jutott az Unhack Democracy és a Taktikai Szavazás közös elemzése. Banuta Zsófia, az Unhack Democracy társalapítója azt mondja: a 2026-os választás lehet az első pillanat 1990 óta, amikor nemcsak a szavazás napjára, hanem a választás utáni, eltérő kimenetű válságforgatókönyvekhez is proaktív eszköztárra és tervezésre van szükség.

Nem félnek az önbeteljesítő jóslatoktól?

– Távol álljon tőlünk, hogy jóslatokba bocsátkozzunk a választások kimenetelét illetően. A jelenlegi bizonytalan környezetben nem zárható ki – bár a legfrissebb közvélemény-kutatás a Tisza Párt stabil győzelmét méri –, hogy az áprilisi országgyűlési választás rendkívül szoros eredményt hoz. Egy ilyen kimenet fokozott bizonytalanságot teremthet, és érdemben növelheti a választás utáni jogviták, jogorvoslatok és politikai konfliktusok kockázatát. Jogszabályaink és politikai normáink csak akkor működnek hatékonyan, ha van társadalmi és intézményi igény azok betartására és betartatására, ha készek vagyunk megvédeni őket, és jelezni, ha megsértik azokat. Ebben a tisztségviselőknek, a civil társadalom vezetőinek és a sajtónak is kulcsszerepe van: felelősen, békés közéleti eszközökkel kell fellépnünk az autoriter törekvésekkel szemben, a nyilvánosságban és az intézményekben egy­aránt.

Milyen céllal modellezték a szoros választási eredmény kimeneteit?

Az Unhack Democracy és a Taktikai Szavazás közös kezdeményezésére olyan forgatókönyveket néztünk meg, amelyek egy ilyen szoros választási eredmény esetén nem zökkenőmentes kormányzati átmenetet, hanem szélesebb legitimációs és kormányozhatósági válságot és akár demokratikus krízist hozhatnak. Szakértői interjúkon és a választási kimenetelek modellezésén keresztül térképeztük fel a választások utáni 30 napos időszak legkockázatosabb forgatókönyvét. Ez egy esetleges átmenet során súlyos kihívásokat jelenthetne a választási integritásra, a demokratikus legitimációra és a stabil kormányozhatóságra.

Egy szoros Tisza-győzelem esetén mi várható az elemzésük szerint?

Ahhoz, hogy a Tisza Párt stabil kormányt tudjon alakítani, nem elég egy-öt mandátumos többséget szereznie. Meggyőző, működésbiztos többségre (és fegyelmezett frakcióra) van szüksége, mert egy elhúzódó átmenetben a formális eredmény és a tényleges kormányozhatóság könnyen elválhat egymástól. Egy gyors parlamenti és kormányzati átmenethez nem elég csupán pár százaléknyi szavazattal és néhány mandátumkülönbséggel nyerni. Az esetlegesen vitás mandátumok, megválasztott képviselők elleni delegitimációs eljárások, a parlamenti mandátumok körüli bizonytalanság ideiglenes patthelyzetet és döntésképtelenséget okozhat, még formális többség mellett is. A Nemzeti Választási Bizottságnak legkésőbb a szavazás napját követő 19. napig, tehát május 1-jéig országos listás eredményt kellene hirdetnie. Ez abban az esetben elhúzódhat, ha bármelyik egyéni választókerületben meg kell ismételni a választást. Ennek következtében május 11-én előfordulhat, hogy csak a jogerősen megválasztott egyéni képviselőkkel alakul meg az új parlament. A listás szavazatok kiosztásához ugyanis a töredékszavazatokat is beleértve mind a 106 egyéni választókerületben jogerős eredményre van szükség.

Ez az április 12-ét követő egy hónapos időszak milyen kockázatot rejt magában?

– A választások után legkésőbb egy hónappal, azaz május 11-ig kell megalakulnia az új Országgyűlésnek. Ez idő alatt a régi parlament és a kormány továbbra is teljes jogkörrel működik, ezt követően a kormány ügyvezető státuszba kerül. Bár jogilag mind a parlament, mind a kormány teljes jogkörrel rendelkezik az átmeneti időszakban, e jogkör gyakorlása legitimációs és alkotmányossági kérdéseket vethet fel. Elhúzódó jogorvoslati szakasz befolyásolhatja azt, hogy mikor válik jogerőssé a választási eredmény, mikor alakul meg teljeskörűen az új parlament, illetve a kormányalakítási megbízás és a miniszterelnök megválasztása után mikor áll fel az új kormány. Mindez azt is befolyásolja, hogy a korábbi végrehajtó hatalom mennyi ideig marad átmeneti, ügyvezető státuszban. Ebben a folyamatban az államfő és az előbb teljes jogkörű, majd az új Országgyűlés megalakulásával ügyvezető kormány időnyerő érdeke és szándéka meghatározó jelentőségű lehet.

Ezt a feszült és bizonytalan időszakot milyen események fokozhatják?

– Szoros eredmény esetén akár 5-6 választókerületben is módosíthatja a végeredményt az a több százezer belföldi átjelentkező és külképviseleti, többségében ellenzéki szavazat, amelyeknek az összesítése csak napokkal a választás után történik meg. Az egyéni választókerületi eredményeket legkésőbb a szavazás utáni hatodik napon kell megállapítani. A korábbi választások tapasztalatai alapján az átjelentkező szavazatok jellemzően ellenzéki irányba mozdítják el az eredményt. Ez jelentősen növeli a politikai viták és a választási csalásról szóló narratívák megjelenésének kockázatát.

A szoros választási eredmény milyen hatással lehet a kormányzóképességre?

A válság egyik fő terepe lehet a kormányzóképesség narratívája szoros eredmény és a választási eredménybe vetett bizalom megrendülése esetén. Elemzésünk szerint a Fidesz stratégiáját alapvetően a kifárasztás és időhúzás logikája határozhatja meg. Vélhetően törekednének az eljárások elnyújtására, a bizonytalanság fenntartására és az információs tér összezavarására annak érdekében, hogy később lehetőség nyíljon az eredmény átkeretezésére vagy akár megfordítására. 

Eszkalációs monopóliummal Oroszország és közvetetten a Fidesz rendelkezik. Ugyan az Oroszországhoz fűződő szoros viszony kezdetben stabil háttérnek tűnhet, ám nem biztos, hogy ez hosszú távon kifizetődő stratégia. A Tisza, az egyéb ellenzéki pártok és a független sajtó viselkedését alapvetően a reaktivitás jellemezheti. Ha a választási kifogások, illetve a napokig bizonytalan eredmények kommunikációja nem kap kellő súlyt, az teret nyithat a delegitimáló narratíváknak. A fragmentált és reaktív működés gyengítheti a választási eredmények elfogadottságát, valamint a kormányzóképességbe vetett bizalmat.

Milyen ajánlásokat tesz az elemzés a civil társadalomnak?

A bizonytalan napokban különösen fontos, hogy a választópolgárok elsősorban a független sajtó és a civil ellenőrző szereplők hiteles tájékoztatására támaszkodjanak, és ne üljenek fel a bizonyíték nélküli narratíváknak. Érdemes türelmesen megvárni április 17-18. környékét, amikor a külképviseleti és az átjelentkező szavazatok feldolgozása után pontosabban látszanak az eredmények, hiszen akár öt egyéni választókerületben is a Tisza javára fordulhat meg az eredmény. A civil szervezeteknek proaktívan kell felkészülniük azokra a politikai és jogi helyzetekre, amelyek hetekig vagy akár hónapokig elhúzódó időszakot hozhatnak. A választási eljárásban részt vevő tisztségviselőknek következetesen be kell tartaniuk és tartatniuk a választási eljárás szabályait, minden autoriter nyomásgyakorlásnak ellen kell tartaniuk.

Az Egyesült Államokban egy olyan elnök támogatja az Orbán-kormányt, aki 2021 január 6-án burkoltan erőszakra szólította fel az embereket. Az orosz elnök, a másik barát hibrid háborút folytat Európa ellen. Egészen sötét választás utáni kilátásoktól is félnek az emberek.

Nem azt jósoltuk meg, mi történhet a választás után, hanem a jó eséllyel felmerülő rizikókat és dilemmákat vettük számba. A szürke zónákat, amelyekre talán fel lehet készülni.

Előzmények Donald Trump hatalomféltéséről

A Transition Integrity Project egy politikai forgatókönyv-modellezés volt az Egyesült Államokban 2020 júniusának elején, amelyben több mint száz demokrata és republikánus kormányzati és kampányvezető, akadémikus, újságíró, közvélemény-kutatási szakértő, valamint szövetségi és állami kormánytisztviselő vett részt. A modellezés a 2020-as elnökválasztás utáni átmenet lehetséges zavarait vizsgálta. Az augusztusban kiadott jelentésük valószínűsítette: Trump elnök valószínűleg kaotikus jogi és politikai környezetet fog teremteni, jogi és jogon kívüli eszközökkel is megtámadva az eredményt, hogy megpróbálja megtartani a hatalmát.

Magyarország régóta választási autokrácia. A rendszerváltásra szövetkezők talán egy utolsó esélyt ragadnak meg. Elképzeltek sötét forgatókönyveket?

Nem volt ilyen tervünk. A választóknak szoros eredmény esetén türelemmel kell megvárniuk az átjelentkező és a külképviseleti szavazatoknak a megszámlálását.

Meglepődne, ha az elemzésük miatt a propaganda azonnal „sorosozni” kezdené a Tiszát?

Én nem a Tisza embere vagyok, hanem a magyar társadalom egyik aktivistája. Engem sem a propaganda határoz meg, ahogy a kormányt sem tette elfogadhatóvá a többség számára.

Pedig azzal, hogy Donald Trump elzárta a demokratákat támogató forrásokat, akár a bosszú is vezérelhetné.

Mi ezt úgy kezdtük el 2018-ban, hogy a választási integritás támogatására szinte semmi pénz nem volt Európában. Ma sincs, ami óriási tragédia egyébként. Már a USAID megszűnése előtt sem voltak ilyen források. Garantálom, hogy ez a munka jóval több személyes áldozatot kíván, mint amennyi pénz van mögötte. Aki ilyen munkát végez, az előtt mindig meghajlok, és megköszönöm az erőfeszítéseit.

Unhack Democracy a választási csalás ellen

A Fidesz csalással jutott kétharmadhoz az utóbbi parlamenti választáson, hiszen bizonyosan mandátumok sorsát döntötte el a csalások és visszaélések sorozata, erodálva a választások integritásába, feddhetetlenségébe vetett hitet is. Egyebek között ez volt az Unhack Democracy megállapítása az ellenzéki szavazatszámlálókkal készített interjúk után. Koordinált szavazatvásárlás, láncszavazás, szavazólapok eltűnése, idősotthoni szavazók megfélemlítése, jegyzőkönyvek hitelességének sérülése, választói névjegyzékek manipulálása, fantomszavazók szállítása – a csalás eszközei kiterjedtek voltak. Amíg 2022-ben széles körű civil összefogással, e-learning-anyagokkal készítették fel a szavazatszámlálókat, addig idén a Tisza Párt koordináció nélkül, egymaga intézi a folyamatot. Az Unhack Democracy utóbb reményalapú inkubátorképzést tartott magyar, lengyel és bolgár civil szervezeti vezetőknek arról, hogy miként lehet hatékonyabban támogatni az embereket a pozitív irányú változás érdekében.

Névjegy

Banuta Zsófia Budapesten született 1981-ben. 2004-ben szerezte meg az első diplomáját az Egyesült Államokban (Hofstra University, Hampstead, New York), ahol televíziózást és kommunikációt tanult, majd 2014-ben Madridban, az IE Business Schoolban végzett a nemzetközi MBA szakon (Master in Business Administration). 2023-ban részt vett az amerikai külügyminisztérium International Visitor Leadership programjában. Az amerikai CBS-nél dolgozott friss diplomásként New Yorkban, majd Londonban az európai CNBC-nél volt szerkesztő, mielőtt saját vállalkozásba kezdett. 2018-ban kezdett foglalkozni a magyar választások integritásával. Az Unhack Democracyt 2019-ben jegyezték be Belgiumban. Nemrég végzett az Obama Alapítvány Leaders Europe vezetői programjának ösztöndíjasaként.

Egy Helsinki közelében fekvő szigetre bárki jelentkezhet pásztornak, hogy három birkát terelgetve lelki nyugalomra leljen. Ez ihlette a Freetime (bárányos projekt) című kiállítást. A tárlat kapcsán Finnországról, a szabadidő és a pihenés fontosságáról, illetve a művészlétről mesél az alkotó, Törteli Lilla (balról) és a kurátor, Novák Lea.