A Fidesz már elengedte a fiatalokat, és mindent elkövet, hogy a fenyegetettség látványos legyen

Ebben a végtelenül hosszúnak tűnő kampányban rengeteg dolog történt, a különböző botrányok néhány hetente átírják a politikai napirendet, a kutatások eredményei mégis azt mutatják, hogy verseny állása alig változott az elmúlt hónapokban. Mire számít, történhet még olyasmi, ami jelentősen befolyásolja a szavazók pártpreferenciáját?

Az elmúlt választások tanulságai szerint bármilyen hirtelen esemény bekövetkezhet akár az utolsó pillanatig is, ami változtathat az eredményen valamilyen szinten. A két párt mozgósítási versenye zajlik, a különböző botrányok valamennyi választót kibillenthetnek vagy elgondolkoztathatnak. A kampánynak pont abban a szakaszában vagyunk, amikor még érdemes bedobni új ügyeket, ha valakinek van még ilyesmi a tarsolyában. Én arra számítok, hogy a következő hetekben még előállhatnak ilyenekkel a versengő felek, ha a választókat hirtelen sokkolja egy hír, akkor már nehéz lesz változtatni a narratíván a választásokig.

Az Orbán-kormány a héten elkezdett építeni egy történetet miszerint Ukrajna szándékosan idéz elő energiaellátási bizonytalanságot Magyarországon, és kiemelten elkezdett védeni bizonyos létesítményeket, ami többek között fokozott katonai jelenléttel jár. A felújított háborús fenyegetés alkalmas lehet kiváltani ezt a sokkszerű hatást és uralni a híreket a választásokig?

A kormánypártok mindent elkövetnek, hogy a fenyegetettség látványos és mindenki számára érzékelhető legyen. A katonák kivezénylése, ezen intézkedések bejelentése alkalmas lehet arra, hogy szavazók fejében az a kép álljon össze: veszélyben vagyunk. A rendpárti intézkedések minden bizonnyal megszólítanak szavazókat, láttunk már ilyet: a Covid alatt is katonák voltak az utcán, de a karácsonyi vásárokon is kirendelték a TEK-et emlékeztetve arra az embereket, hogy Magyarországon „elébe mennek” a terrorfenyegetéseknek. Ez sokaknak biztonságot adhat, mások viszont pont emiatt is érezhetik kevésbé biztonságban magukat. Ez az Ukrajnával szemben folytatott kampány része amiben hosszútávon a kormány számára benne van a veszély: a szavazatokért cserébe a nemzetközi viszonyainkat teszi lehetetlenné.

Eddig úgy tűnik, hogy Magyar Péterről minden lepereg, a karaktergyilkossági kísérletek, a titokzatos videó lebegtetése sem ártott a Tisza támogatottságának.

Még ha az ominózus videó kikerülne, akkor sem hiszem, hogy oly mértékű lavinát okozna a saját választói között, hogy azok eltávolodjanak tőle. Ráadásul Magyar Péternek volt elég ideje reagálni, előre ment a kommunikációban és átvette a narratíva építését ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor az is tény, hogy a bulvárhírekbe nagyon könnyű bevonódni még azoknak is, akik egyébként nem foglalkoznak ilyesmivel. A kormánynak hatalmas erőforrásai vannak a kommunikációra, a propagandamédia nem engedi el ezt a témát, de ez az ellenzékiekre semmilyen hatással nincsen. A Fidesz azokat próbálta megmozgatni ezzel a történettel, akik még gondolkodnak, hogy Magyar Péterre szavazzanak-e, de nehéz megmondani, hogy ez mennyire lehet hatásos. A bizonytalanok mozgósíthatóságát a legnehezebb felmérni és 2022-ben azt láttuk, hogy a Fidesz olyan választói rétegeket tudott az utolsó pillanatban elérni, akik feltételezhetően korábban nem vettek részt választásokon. Ők azok, akik nem politizálnak olyan aktívan, hogy a véleményük megjelenjen a különböző kutatásokban, így szinte láthatatlanok.

A Fidesznek mennyire sikerült hatástalanítani a Szőlő utcai üggyel kapcsolatos társadalmi felháborodást, vagy a gödi gyárról folyamatosan érkező egyre aggasztóbb híreket?

A Szőlő utcai ügyre a Fidesz kommunikációja egy rendkívül erős üzenetet adott egy sejtetett rasszista szállal, amikor tulajdonképpen bűnözőnek minősítették ezeket a fiatalokat, akikhez nem kell érzelmileg kötődni. Nem mondom, hogy ezt az ügyet a céljaik szempontjából tökéletesen kezelték, de kétségtelenül könnyebb volt a kommunikációs kármentés, mint Göd esetében. Ráadásul most már a választásokhoz is jóval közelebb vagyunk. Göd egy szimbólum, nem csak önmagában érdekes, nem lehet azt mondani, hogy ezek a problémák csak az ott élőket érintik. Hasonló nagyberuházások az ország számos pontján megjelentek, és még nem tudni, hogyan hatnak az emberek életére. De a saját és a gyerekeik egészsége, a természetvédelmi kérdések nagyon könnyen átélhető, közeli problémák. Egészen idáig a kormánynak sikerült úgy elevickélni, hogy a saját felelősségük nem vetődött fel ezekben a kérdésekben, de mostanra már bizonyítékok vannak arról, hogy mindvégig tisztában voltak a szabálytalanságokkal. Ez kétségtelenül nagy veszélyt jelent a Fidesz kampányára nézve.

A héten került nyilvánosságra a Medián felmérése, amelyben 20 százalékos előnyt mért a Tiszának a Fidesszel szemben a biztos szavazók között. Erre Orbán Viktor a legnagyobb humoristának nevezte Hann Endrét, a kutatóintézet vezetőjét. Mit jelenthet, hogy a miniszterelnök így reagált a kutatásra?

Orbán Viktor nem szokott kutatásokra reagálni, sőt mindig kiemeli, hogy nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni. Az, hogy most ez megtörtént, több mindent feltételezhet, és nem csak azt, hogy megijedtek. A számukra kellemetlen dolgokat többnyire igyekeznek nem felszínre hozni, ebben az esetben viszont külön felhívták a saját választóik figyelmét az eredményekre. Ezzel egyszerre jelezheti, hogy nem igazak az eredmények, másfelől viszont mozgósíthat azzal, hogy mi van ha mégis?! A választók ugyanis nem csak a győzteshez húznak, megijedhetnek, hogy a saját pártjuk – még ha épp távolabb is vannak tőle – kikaphat, és ezért elmehetnek szavazni. Azóta azt is látjuk, hogy Deák Dániel megjelentetett egy dokumentumot miszerint a Medián megbízhatatlan, amiből úgy tűnik, hogy relativizálni igyekeznek az ellenoldali közvélemény-kutatások eredményeit.

Látványos, hogy a Fidesz egyre több influenszert vet be a kampányban. Kiket próbálnak ezzel megcélozni?

Ezzel a lépéssel a politikai Facebook hirdetések betiltását próbálja ellensúlyozni a Fidesz. Azóta megsokszorozódtak azok az életmód-influenszerek és egyéb ismert emberek, akik más üzeneteik közé bújtatva beszélnek a politikáról, így olyanokhoz is el tudnak jutni, akik egyébként kevéssé érdeklődnek a közélet iránt. Azt gondolhatnánk, hogy a TikTokon, Instagramon elsősorban a fiatalok vannak jelen, de ez ma már nem igaz. Én úgy látom, hogy nem a Z generációt akarják megszólítani, nem hiszem, hogy ők fogékonyak lennének arra, hogy Kulcsár Edina az állami oktatási rendszerről beszél. Ezzel inkább a 30 felettieket célozzák, a fiatalabbakhoz nem szólnak, legfeljebb róluk beszélnek és nem hozzájuk. Én úgy látom, hogy őket már elengedték.

Mekkora jelentősége annak, hogy a Tisza egy viszonylag részletes, számon kérhető programmal állt elő, miközben a Fidesz nem áll elő semmi ilyesmivel? A magyar választókat mennyire érdeklik a programok?

Mi elemzők ebben a kérdésben kifejezetten pesszimisták szoktunk lenni, amit a választók egy csoportja nagyon határozottan kikér magának, és azt mondja: igenis érdeklik őket a programok. Én ezt nem vitatnám el, biztosan sokan átpörgetik a Tisza ajánlatát. A program nem azért kell, hogy minden kérdésre nagyon részletes választ adjon, a puszta létének van jelentősége, és az egyes pontjai jól kommunikálhatók a közösségi médiában. Az embereknek így az az érzése lehet, hogy „ezek nem a levegőbe beszélnek”, képesek a kormányzásra. Ez azért fontos, mert a magyar választók többsége nem kockázatvállaló típus, ez a tulajdonság a nemzetünk karakterisztikájában egyáltalán nincsen annyira benne, mint amennyire szeretünk az 56-os forradalomra emlékezni. Az emberek inkább a biztos utat választják, nem véletlen, hogy milyen szlogent választott magának a Fidesz. Magyar Péter helyzetét nehézzé teszi, hogy a választók nem tudják, mire számíthatnak tőle, ezért is fontos, hogy előállt egy részletes programmal.

A múlt hét végét az ajánlások összegyűjtésének a témája uralta. Orbán Viktor és Magyar Péter egyaránt néhány órán belül győzelmet hirdetett. Közben a közösségi médiát ellepték a képek, amelyeken a Tisza standjainál valóban nagyobbnak tűnik a tumultus, mint a Fidesznél. Milyen következtetést lehet valójában mindebből levonni?

Annyit, hogy mind a két pártnak megvan a maga nagy szavazóbázisa, mozgósíthatóak az emberek, érdeklődnek a választások iránt. Ebből és más jelekből arra következtetek, hogy a részvétel magas lesz. Ennél többet viszont nem lehet kiolvasni az ajánlásgyűjtésből, mert könnyen lehet, hogy a Fidesz standjánál nem álltak olyan sokan, de közben közvetlen kopogtatással nagyon gyorsan megszerezték az aláírásokat. Rendelkezésükre áll egy biztos adatbázis, ami nagyon sokat jelenthet a választásokon, az utolsó mozgósítási versenyben. De az is igaz, hogy ezek a jól elkapott képek motiválóak vagy éppen lelombozóak lehetnek a szavazótáborok számára.

Elképzelhetőnek tartja, hogy eljutottunk odáig: léteznek rejtőzködő fideszesek, akik az utcán nem szívesen mutatják meg a pártszimpátiájukat?

Teljesen elképzelhető, hasonlót láttunk Donald Trump esetében is, a közvéleménykutatók egyáltalán nem tudták felmérni, hogy mennyi rejtőzködő szavazója van. De az biztosan az egyik legnagyobb problémája most a Fidesznek, hogy míg a korábbi szavazások esetén kifejezetten magas volt a választóik elkötelezettsége a párt iránt, most ez jelentősen csökkent. Ez azért veszélyes, mert egy bizonyos pont után nagyon nehéz motiválni az embereket, hogy elmenjenek szavazni.

Szabó Szabolcs, aki háromszor is legyőzte Németh Szilárdot Csepelen, levonta a maga következtetését a pultozásból, és úgy döntött, nem indul el a választáson. Az ellenzéki oldalon a legnagyobb vita abból van, hogy vissza kell-e lépniük a kisebb pártoknak és képviselőiknek. De vajon ebből egyértelműen a Tisza profitálna?

A korábbi ellenzéki összefogás pártjai az előző választásokon azt kommunikálták, hogy „aki nem ránk szavaz, az a Fideszre szavaz”. Ilyen szempontból a DK például a saját csapdájába esett most bele. Ha a választók most hallanák először ezt az érvelést, akkor más lenne a helyzet, de jól meg lettek arra tanítva, hogy hogyan kell szavazni ebben a választási rendszerben, ha le akarják váltani a hatalmat. Az az álláspont is elfogadható a kis pártok részéről, hogy el akarnak indulni, mert mást szeretnének képviselni, mint a Tisza, és a választók majd eldöntik, hogy akarnak-e rájuk szavazni. Ugyanakkor a politikusaiknak nem igazán sikerül kommunikálni, hogy miért lenne érdemes rájuk szavazni. A Kutyapárt helyzete speciális, mert nem teljesen egyértelmű, hogy a támogatóiknak mi a másodlagos pártpreferenciája, vagyis kire szavaznának, ha ők nem indulnak el. Ez nagyon nehezen mérhető, hiszen például egy országos 1000 fős kutatásban statisztikailag nem releváns, hogy mit mondanak a szavazóik, akik a mintába kerültek. A korábbi adatokból az valószínűsíthető, hogy nagy részük leszavazna az esélyes ellenzéki jelöltre. De vannak olyan politikailag aktív, többnyire magasan kvalifikált protest-szavazóik, akik viszont feltehetően érvénytelen szavazatot adnak le, ha nem szavazhatnak a kutyákra, mások pedig inkább otthon maradnának.