Ma délutánig lehet feliratkozni a nemzetiségi névjegyzékbe, eddig csaknem 80 ezer szavazatot veszítettek a pártok

A nemzetiségek nemcsak szavazati jog nélküli szószólót, hanem szavazati joggal felruházott képviselőt is küldhetnek az Országgyűlésbe. Bár a nemzetiségi kedvezményes mandátum elnyeréséhez negyedannyi szavazat is elég, mint amennyire más, listán bekerült képviselőnek szüksége van, a tizenhárom nemzetiség túlnyomó többségének – létszámából adódóan – ez is teljesíthetetlen feladat. Egyedül a németeknek és a romáknak van reális lehetőségük a teljes jogú képviseletre.

Nemzetiségi listát az adott nemzetiség országos önkormányzata állíthat, annak első helyezettje lehet képviselő vagy szószóló. Belső konfliktusok miatt négy évvel ezelőtt a romáknak, idén a szerbeknek nem sikerült a listaállítás. A németek listáját Gallai Gregor vezeti: ő az eddigi német parlamenti képviselőnek, annak a Ritter Imrének volt a kabinetfőnöke, aki rendre megszavazta a Fidesz előterjesztéseit. Gallai lapunknak az év elején adott interjújában azt mondta, hogy nem kötődik sem a Fideszhez, sem más párthoz.

A romák listavezetője, Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata elnöke viszont több mint húsz éve tagja a Fidesznek. Ezzel együtt – Gallai Gregorhoz hasonlóan – Aba-Horváth is hangsúlyozza, a parlamentben nem pártot, hanem a saját nemzetiségi közösségét szeretné képviselni. A parlamenti választáson a németek szoros eredménnyel kalkulálnak, amiből – itt nem részletezett számításaik alapján – az következik, hogy a korábbinál kevesebb, nagyjából 21 ezer szavazat is elegendő lehet a nemzetiségi mandátum megszerzéséhez.

Ma, április 2-án, csütörtök délután jár le a határidő: eddig lehet bejelentkezni a nemzetiségi választói névjegyzékbe. A nemzetiségiként regisztrált választók az egyéni képviselőjelöltek mellett csak az adott nemzetiség listájára szavazhatnak, pártlistára nem. A nyilvántartásba vett németek száma hónapok óta csökken, több mint 30 ezerről nagyjából 25 ezerre esett vissza. A roma regisztráltak száma március közepén 40 ezerről megindult fölfelé, majd kisebb leiratkozási hullám következett. Pillanatnyilag viszont meghaladja a 46 ezret. (Kérdés persze, hogy a regisztráltak közül végül hányan szavaznak majd).

Mind a tizenhárom nemzetiséget nézve a szerdán rögzített állapot szerint – tehát egy nappal a határidő lejárta előtt – közel 80 ezer a regisztráltak száma, egésze pontosan 78 ezer 798.

A számok viszont nem véglegesek. Bár feliratkozni csak most csütörtökig lehet a névjegyzékbe, leiratkozni még több mint egy hétig lehetőség van.

A német névjegyzékből a jelek szerint elsősorban azok az ellenzéki szavazók iratkoztak le, akik a német lista helyett inkább a kormányváltásra, a Tisza Pártra szeretnének szavazni. A romáknál – legalábbis a lapunkhoz eljutott információk alapján – vegyes a kép, a leiratkozók között egyaránt vannak tiszások és fideszesek. A feliratkozók száma azonban jóval nagyobb.

Gallai Gregor, ahogyan arról beszámoltunk, országjárásra indult, remélve, sikerül meggyőznie a német közösség tagjait, hogy listás szavazatukkal a saját nemzetiségüket részesítsék előnyben. Láthatjuk, a csökkenő tendenciát nem sikerült megfordítania. Lapunknak elmondta, bízik abban, hogy nem folytatódnak a leiratkozások, és a 25 ezer névjegyzékben maradt német szavazóval sikerül megszerezni a parlamenti mandátumot. A romáknál a 46 ezer regisztráltnak elvileg elégnek kell lennie, azt, hogy a gyakorlatban is elég lesz-e, csak a választáskor fogjuk megtudni.

„Ez a megmaradásunk kérdése”

Az elmúlt napokban olyan felhívások jelentek meg, amelyek a nemzetiségi névjegyzékből való leiratkozásra buzdítanak. E kezdeményezések előtt értetlenül állunk – írja nyílt levelében a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a német választási listát vezető Gallai Gergely (Gregor). A levél hangsúlyozza, hogy éppen az ellenkezőjéért dolgoznak: azért, hogy közösségük tagjai éljenek a lehetőséggel, iratkozzanak fel a német nemzetiségi névjegyzékre és szavazzanak az egységes német listára.

„Számunkra a teljes jogú parlamenti képviselet identitás, emlékezet, felelősség az elődeink és a gyermekeink iránt” – olvasható. Ezért különösen fájónak tartanak minden olyan üzenetet, amely arra ösztönzi a német közösség tagjait, hogy ettől a lehetőségtől lépjenek vissza. Kérik mindazokat, akik a közéletben megszólalnak, gondolják végig üzeneteik súlyát, „mert számunkra ez nem kampánykérdés: ez a megmaradásunk kérdése”.