Exponenciálisan csökken a német nemzetiségi névjegyzékben szereplő választók száma, s ez – mint arról már írtunk, várhatóan – oda vezet, hogy a német kisebbségi önkormányzat nem tud képviselőt küldeni az országgyűlésbe áprilisban.
2014 óta van ara lehetőség, hogy nemzetiségi kisebbségek közvetlenül bejuttathassanak egy képviselőt az Országházba. Ennek az a módszere, hogy azok a választók, akik nemzetiségi listára kérik magukat, nem a pártlistára, hanem saját országos nemzetiségi önkormányzatuk listájára voksolnak. (Egyéni jelöltre persze ugyanúgy szavazhatnak). A rendszer bonyolult matematikai hátterét most nem ismertetjük, elég, ha leírjuk a lényeget: ahhoz, hogy egy kisebbség bejuttasson egy képviselőt, 21-25 ezer nemzetiségi listás polgár kell voksoljon a nagyjából saját országos nemzetiségi önkormányzatának listájára.
Jó eséllyel nem lesz német nemzetiségi képviselő a következő OrszággyűlésbenA Political Capital folyamatosan követi a nemzetiségi listák létszámváltozását, s a kutatóintézet adataiból megtudhatjuk, hogy 2025 közepén 30 397-en szerepeltek a német nemzetiség listáján, az év végére ez a szám 29 857-re olvadt. Vagyis 2025. második felében naponta 2-3 fővel csökkent listán lévők száma. 2026 januárjában viszont több mint tízre nőtt a napi fogyás, aztán február elején tovább gyorsult a csökkenés: a hónap első hetében naponta 150-190 (!) választópolgár iratkozott le a német listáról. Ennek következtében február 12-én már csak 28 187-en szerepeltek a listán, a hét végi adat pedig 27 956 volt. Ha ez a jelenség állandósul, akkor április 12-ei választásig a német listán szavazók száma lecsökken 20 ezer alá.
Mivel a listán levők legfeljebb 80 százaléka szokott szavazni, szinte biztos, hogy az országos német önkormányzat nem tud majd képviselőt delegálni a parlamentbe.
A leiratkozás ütemét figyelve okunk van feltételezni, hogy itt már nem spontán, hanem szervezett folyamatról van szó. Szerettem volna megtudni, hogy ki, hogyan és miért szervezi a leiratkozást, ezért elmentem öt olyan Baranya megyei településre (Bólyba, Mecseknádasdra, Somberekre, Szajkra, Szederkénybe), ahol a lakosság jelentős százaléka németnek vallja magát. Az utcán, a boltokban és a vendéglátóhelyeken szólítottam meg a helybélieket, s valamennyien azt mondták: településükön senki sem szervezi a leiratkozást.
Egy idős szederkényi házaspár viszont nem titkolta, hogy ők néhány napja az unokáik kérésére leiratkoztak. A pár az egyéni körzetben mindig a Fideszre szavazott, utódaik viszont ellenzékiek. Azt állították, az unokák nem várják el tőlük, hogy az ellenzéket ikszeljék be, ami kicsit logikátlannak tűnt.
Bólyban egy középkorú férfi azt mondta, eddig nem iratkozott le a listáról, de hamarosan megteszi, mivel az ellenzékre akar szavazni. Feleségét is szeretné erre rávenni, de nem lehet, az asszony Orbán Viktornak hisz.
Mecseknádasdon több fiatal választó elárulta: leiratkoznak a német listáról, merthogy pártra akarnak voksolni.
Tudni kell, hogy a német kisebbség választópolgárainak többsége (főleg a falvakban) Fidesz-szavazó. Közösségeikben fájdalmas nyomot hagyott a háború utáni kitelepítés, amit a baloldal bűnének tartanak, így a balos jelöltekre alig szavaznak. Ám a Tiszát a német közösségekben nem látja mindenki baloldali pártnak (noha a miniszterelnök ez sugallja), így akiknek elege van a Fidesz hatalomgyakorlásából, a korrupcióból és az inflációból, az támogathatónak érzi Magyar Péter csapatát.
Attól még, hogy a magyarországi németség inkább a Fidesszel tart, sokakat dühített, hogy a kisebbségüket a parlamentben 2018 óta képviselő Ritter Imre minden kormánypárti javaslatot észrevétel nélkül megszavazott.
A kérdezettek közül többen azzal magyarázták a leiratkozást, hogy úgy tűnik, a németek egy része nem akar olyan kisebbségi képviselőt delegálni az országgyűlésbe, aki szolgaian a Fidesszel tart. Ezt a képviselői hozzáállást mindig is elfogadhatatlannak tartotta Ulbert Renáta, szederkényi vállalkozó, aki 20 éve faluja német önkormányzatának elnöke. Mivel Renáta tagja a helyi Tisza-szigetnek, sajátos helyzetben van: örül annak, hogy egyre több német kisebbségi szavazó kimondja, elege van Orbánból, és megérti, hogy a nemzetiségi listáról leiratkozva a Tiszára akarnak szavazni, ám nemzetiségi elnökként aggódik, mert így nem lesz parlamenti képviselője a hazai németségnek. Az asszony így fogalmaz:
- Ritter nagy csalódás volt nekem, ő függetlennek mondta magát, aztán amint megválasztottuk, megszavazott a Fidesznek bármit. De el kell ismerjem, hogy ez sokat hozott nekünk, a kormány minden kívánságunkat teljesítette. Jutott pénz beruházásra, intézményfenntartásra, kulturális programokra, ösztöndíjakra, mindenre. Ha nem lesz képviselőnk, erről a bőségről - félek - le kell mondjunk.
A pécsudvardi vállalkozó, Schwarcz-Kiefer Patrik is őrzi német identitását, ám ő nincs arról meggyőződve, hogy Ritter tevékenyége megerősítette volna a magyarországi német közösségeket. A 31 éves férfi jártas a politikában, a mohácsi Változást Akarók Nemzedékének színeiben a baranyai önkormányzat képviselője, emellett a Régiók Európai Bizottságában dolgozik, s ő azt hangsúlyozza, hogy a nemzetiségek megmaradása szempontjából a támogatás nem minden, hiszen
2011-ben 132 ezren vallották magukat nálunk németnek, jelenleg ez a szám a 90 ezerhez közelít.
Amúgy szerinte mindkét oldalnak érdeke a leiratkozás: – A nemzetiségi listán a leiratkozás száma lassan átlépi a Rubicont, ahonnan nincs már visszaút, és matematikai esély sem lesz arra, hogy legyen kedvezményes képviselőnk. Nem gondolom, hogy a leiratkozást a két párt központilag szervezi, ez inkább öngerjesztő folyamat. Az erőviszonyok kiegyenlítettek, így roppant fontos minden, a pártlistára adott szavazat, és ezt a tudatos választók átérzik.
Megkérdeztem a mohácsi választókerület eddig hétszer nyerő és most is induló parlamenti képviselőjét, a kormánypárti Hargitai Jánost, aki szintén német gyökerű, és ő is cáfolta azt a feltételezést, hogy az Orbán-kormány a leiratkozásra biztatná a németséget. Ő fontosnak tartja, hogy a németeknek kisebbségként legyen képviselője a parlamentben. Ezúttal nem Ritter Imre a kisebbségi önkormányzat jelöltje, hanem Gallai Gergely, s az ő facebook-oldalán Hargitai János arra biztatta az olvasókat, hogy szavazzanak „Gregorra”, juttassák be őt a parlamentbe.
Schwarcz-Kiefer Patrik szerint ez szépen hangzik, de a kormánypártok immár abban érdekeltek, hogy minél több szavazat menjen a listájukra, mert ami a nemzetiségi listára megy, az elveszik.
„Nemzetiségi politikát nem lehet ellenzékből csinálni”