Medián: A magyarok csaknem fele tart attól, hogy a Fidesz elcsalhatja a választást

A választók számottevő része választási csalástól tart, érzékeli a külföldi befolyás veszélyét, miközben a kampányban megjelenő mesterséges intelligenciával manipulált tartalmak is egyre több zavart keltenek a nyilvánosságban – ez derült ki a Medián friss kutatásából, mely a Political Capital megbízásából készült. A felmérés eredményeiről szóló, Telexen megjelent összefoglaló alapján a választók ma kevésbé vevők a Fidesz politikai mítoszaira, mint azt korábban megszokhattuk, és az orosz befolyástól is jóval többen tartanak, mint az ukrántól. A deepfake-ekről a legtöbb magyar úgy vélekedik, hogy „mások” bedőlnek nekik, de „én” nem.

A felmérés szerint

Mindkét oldalon azonos arányban, 23-23 százaléknyian számítanak a Tisza vagy a Fidesz kétharmados győzelmére. A pártválasztás erősen befolyásolja a várakozásokat: a Tisza-szavazók több mint négyötöde saját oldaluk győzelmét várja, míg a Fidesz-szavazók között gyakorlatilag nincs olyan, aki Tisza-többséget tartana valószínűnek. A bizonytalanok megosztottak, 31 százalékuk inkább Tisza-, 35 százalékuk inkább Fidesz-többségre számít.

A listás szavazólapon várhatóan szereplő három kisebb párt közül egyedül a Mi Hazánk parlamentbe jutására számít a többség. A válaszadók közel háromnegyede szerint a szélsőjobboldali párt megugorja majd a küszöböt, míg a Demokratikus Koalíciót (DK) csak a választók egynegyede, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKP) pedig alig egynyolcada várja befutónak.

A kutatásból kiderült az is,

• a megkérdezettek 39 százaléka van csupán tisztában azzal, hogy a magyar választási rendszer képes a többségi akarat elbillentésére. Nem meglepő, hogy a Tisza-szavazók az átlagnál nagyobb (53 százalék), míg a Fidesz-szavazók kisebb (20 százalék) arányban vannak képben. A magyarok nagyobb felét tehát felkészületlenül érné, ha előállna egy olyan helyzet, ahol a legnépszerűbb párt kisebbségbe szorul.

• többen vannak (35 százalék), akik elvennék a választójogot a külhoni magyar állampolgároktól, mint azok, akik jelenlegi formájában tartanák meg (28 százalék), de a kettő között ott van egy szintén 35 százalékot kitevő választói csoport, akik bizonyos szabályok módosításával megtartanák. Szokatlanul kevesen vannak (2 százalék), akik ebben a kérdésben nem tudtak vagy nem akartak véleményt nyilvánítani. A Fidesz szavazóinak nagy többsége kiáll a választójog jelenlegi formája mellett, míg a tiszásoknak csak 9 százaléka szerint jó a rendszer úgy, ahogy van, 46 százalék módosítana, 44 százalék eltörölne.

• a megkérdezettek 73 százaléka jelezte, hogy már találkozott a közösségi médiában olyan politikai videóval, amelyről úgy gondolta, hogy mesterséges intelligenciával készítették vagy manipulálták. A Tisza-szavazók közel kilenctizede (88 százalék) úgy nyilatkozott, hogy találkozott már ilyen videókkal, a Fidesz-szavazók körében ez az arány jóval alacsonyabb (53 százalék).

• a többség szerint mások nem képesek kiszűrni a manipulált tartalmakat, míg ők maguk igen.

• a mesterséges intelligenciával készült vagy manipulált videók politikai felhasználását a magyarok elsöprő többsége elutasítja. A válaszadók 90 százaléka egyáltalán nem tartja elfogadhatónak az ilyen eszközök alkalmazását a politikában, miközben elenyésző azok aránya, akik valamennyire elfogadhatónak tartják (3 százalék). 

A cikk kiemeli, továbbra is sokan tartanak attól, hogy a Fidesz választási csalást követhet el. A válaszadók közel fele valószínűnek tartja ezt, ami továbbra is súlyos bizalmatlanságot jelez. A pártválasztás ebben a kérdésben különösen erős törésvonalat jelent: a Tisza-szavazók 76 százaléka számít erre, míg a Fidesz-szavazóknak csak 2 százaléka tartja elképzelhetőnek.

Jóval kevesebben tartják valószínűnek, hogy a Tisza követne el választási csalást, a teljes minta csak egyötöde számít erre. A Fidesz-szavazók 54 százaléka tart az ellenzéki visszaéléstől, míg a Tisza-szavazók szinte egyáltalán nem. Mindkét nagy párt szavazótáborában többségben vannak tehát azok, akik szerint a szembenálló párt csalást követ majd el.

Rákérdeztek arra is, a válaszadók mennyire tartják valószínűnek, hogy más országok megpróbálják befolyásolni a választást. A felsorolt szereplők közül

• messze Moszkva befolyását tartják a legvalószínűbbnek, a válaszadók csaknem fele (48 százaléka) egyetért azzal, hogy Oroszország befolyásolni készül a választásokat.

• Ukrajna, az Egyesült Államok vagy az Európai Unió intézményei irányából a válaszadóknak csak nagyjából negyede számít választási beavatkozásra.

• a Tisza-szavazók elsősorban Oroszország, míg a Fidesz-szavazók inkább Ukrajna és az Európai Unió intézményei irányából számítanak befolyásra, de még ezeket az adatokat nézve is feltűnő, hogy kevésbé termékeny táptalajra hullott az ukrán fenyegetés narratívája.

A Publicus Intézet Népszava megbízásából március 27. és 30. között végzett reprezentatív felméréséből ugyancsak az derült ki: a magyarok többsége tart attól, hogy választási csalás történik április 12-én ‒ minden második megkérdezett válaszolt igennel azt ezt firtató kérdésre, további 8 százalék pedig „inkább igent” mondott, vagyis az emberek 58 százaléka fél ettől. Csupán tízből három ember nem tart ettől egyáltalán, további 3 százalék „inkább nemmel” felelt. 7 százalék viszont úgy gondolja, hogy a választási csalás már zajlik, hiszen az bele van kódolva a választási törvénybe és a fennálló politikai rendszerbe. Azoknak, akik tartanak a csalástól, kétharmada a Fideszről tudja elképzelni, hogy ilyesmit fog elkövetni, a Tiszáról ugyanezt 15 százalék gondolja, további 11 százalék mindkettőt lehetségesnek tartja, 1 százalék pedig valamelyik másik párt részéről számít erre.

Majdnem tízből nyolc megkérdezett (79 százalék) szerint elképzelhető, hogy más országok titokban befolyásolják a magyarországi parlament választást, 18 százalék viszont nem tart ettől. Az ilyen kísérletek mögött a megkérdezettek 46 százaléka Oroszországot, 30 százaléka Ukrajnát, illetve annak elnökét, 28 százaléka az EU-t, Brüsszelt illetve Ursula von der Leyent, 17 százalék az USA-t sejti (több válasz is megjelölhető volt). De kapott „szavazatot” Kína (7 százalék), Románia (5 százalék), sőt még Soros György is (7 százalék).

A magyar választók szinte egyöntetűen úgy látják, hogy az elmúlt négy évben feszültebbé vált a magyar–ukrán viszony. Abban viszont már erősen megosztottak, hogy ki a felelős a feszültségért. A Medián felmérése során a teljes minta csaknem fele (46 százalék) inkább a magyar kormányt teszi felelőssé, egyharmada (33 százalék) inkább az ukrán felet, míg egyötöde (19 százalék) szerint mind a két fél nagyjából egyformán felelős. A Tisza-szavazók túlnyomó többsége inkább a magyar kormány felelősségét hangsúlyozza, míg a Fidesz-szavazók döntő része az ukrán felet tartja felelősnek a kétoldalú viszony romlásáért. A bizonytalan szavazók körében valamivel elterjedtebb az a nézet (37 százalék), hogy az ukrán kormány felelős a feszültségért, szemben a magyar kormánnyal (28 százalék). Ebben a csoportban ugyanakkor nagyobb arányban jelenik meg az a vélemény is (33 százalék), hogy mindkét fél közel azonos szerepet játszik a feszültség erősödésében.

A Publicus Intézet lapunk megbízásából végzett felméréséből ebben a kérdésben az derült ki, hogy tízből négy magyar (41 százalék) szerint elsősorban Magyarország és Orbán Viktor a felelős az ukrán-magyar viszony megromlásáért. Ezzel szemben az emberek egyharmada (33 százalék) gondolja, hogy Ukrajna és Volodimir Zelenszkij okolható a feszült helyzetért, további 10 százalék pedig Vlagyimir Putyint és Oroszországot látja az események mögött. A Fidesz szavazóinak 78 százaléka okolja az ukrán vezetést, míg a Tisza Párt szavazóinak 80 százaléka Orbánék politikáját teszi felelőssé a helyzetért. A bizonytalanok között fej-fej mellett van a két szcenárió: 28 százalékuk Ukrajnát, 30 százalékuk pedig a magyar politikai vezetést látja a megromlott viszony hátterében. Oroszországot a Tisza szavazóinak 12, a bizonytalanoknak 13, a kormánypárt híveinek viszont csak 2 százaléka okolja.