Itt az újabb hangfelvétel, Szijjártó a 2024-es Orbán–Zelenszkij-találkozó napján azt kérdezte meg Lavrovtól, Putyin is hajlandó lenne-e fogadni a magyar kormányfőt

Még a kijevi találkozó napján, 2024. július 2-án tájékoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz kollégáját, Szergej Lavrovot Orbán Viktor Volodimir Zelenszkijjel folytatott kijevi tárgyalásáról. Mint ismert, Magyarország egy nappal korábban, július 1-én vette át az Európai Unió soros elnöki tisztségét, Orbán Viktor pedig a kijevi tárgyalással kezdte azt az úgynevezett békemissziót, amelyben találkozott több nagyhatalom vezetőjével is. Szijjártó Péter éppen rra volt kíváncsi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó lenne-e fogadni Orbán Viktort a július 9-11-i NATO-csúcs előtt „bárhol Oroszországban”, a miniszterelnök ugyanis teljesen rugalmas a helyszín tekintetében – írja a Telex a múlt héten is szivárogtató újságírói együttműködés, a VSquare, a FrontStory, a Delfi Estonia, a The Insider és a Ján Kuciak Nyomozó Központ új cikke alapján.

Közlése szerint a magyar miniszterelnök azt kívánta ismertetni Vlagyimir Putyinnal, milyen „következményei” vannak a kijevi találkozónak, amire Szergej Lavrov megkérdezte, hogy Orbán milyen minőségben kíván tárgyalni, magyar miniszterelnökként vagy az Európai Unió elnökeként. – Ezt a kettőt nem lehet szétválasztani, de szerintem növeli a jelentőségét, hogy ő az Európai Unió elnöke – válaszolta Szijjártó Péter az orosz külügyminiszter felvetésére.

A cikk szerint az Orbán-kormány igyekezett titkolni az Orbán-Putyin-találkozó tervét az EU-s és NATO-s partnerek előtt, mivel tartott a nyugati államok ellenkezésétől. A találkozót végül 2024. július 5-én tartották meg a Kremlben, Vlagyimir Putyin már a kezdetekkor úgy mutatta be a vendégét, mint az Európai Unió képviselőjét, csakhogy amikor a moszkvai találkozó tényére fény derült, az Európai Unió vezetői jelezték, hogy a kormányfő kizárólag Magyarországot képviselhette, nem az egész közösséget.

A moszkvai találkozó előtt Lavrovnak is volt egy kérése Szijjártó Péterhez:

Sz. L: Nézze, azért is szerettem volna felhívni önt, hogy érdeklődjek az Európai Unióval kötött kompromisszumról, amely az Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szól. Ugyanis olyan hírek érkeztek, hogy ebben döntő szerepet játszott a nemzeti kisebbségek nyelvének kérdése.

Sz. P: Így van. Valóban így történt.

Sz. L: Próbáljuk megszerezni a pontos dokumentumot, de…

Sz. P: Elküldöm önnek. Nem probléma. […]

Sz. L: Oké, ha elküldené nekem a dokumentumot, nagyon hálás lennék érte.

Sz. P: Azonnal megteszem. Elküldöm a moszkvai nagykövetségemnek, a nagykövetem továbbítja a kabinetfőnökének, és akkor az ön rendelkezésére áll majd.

A beszélgetés alapján nem vált egyértelművé, pontosan milyen dokumentumot kért Lavrov Szijjártótól. A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem reagált az újságírói megkeresésre. Egy magas rangú EU-s tisztviselő 99 százalékos bizonyossággal azt állította, hogy az az irat, amelynek elküldését Szijjártó Péter ígéretet tett, egy tárgyalási keret lehetett, amely akkorra már az uniós felületeken is nyilvánosan hozzáférhető volt. Egy magas rangú EU-s tisztviselő szerint ezért nehezen érthető, miért kérte el Szergej Lavrov a dokumentumot, mivel az egy akkorra már nyilvánosan is hozzáférhető irat lehetett. Egy nyugati hírszerzési vezető úgy vélte, az sem zárható ki, hogy az orosz külügyminiszter valójában azt tesztelte, meddig hajlandó elmenni Szijjártó Péter az Oroszország számára nyújtott információszolgáltatásban. Értékelése szerint ez szinte lojalitási próbának tekinthető, amellyel azt mérik fel, hogy egy informátor mennyire kész utasításokat követni és feladatokat teljesíteni.

Orbán Viktor 2024. július 2-án – egy nappal azután, hogy Magyarország átvette az EU soros elnöki tisztségét – indult úgynevezett békemisszióra. A gyakorlatilag teljesen értelmetlen utazás első állomásaként Kijevben kezdett, aztán július 5-én Moszkvába utazott, július 8-án pedig már Pekingből írta, hogy Washington felé veszi az irányt. Közben útba ejtette az azerbajdzsáni Susát is a Türk Államok Szervezetének találkozója kedvéért, a július 9-11. közötti washingtoni NATO-csúcsot követően pedig a később amerikai elnökké Donald Trumppal találkozott a floridai Mar-a-Lagóban. 

A cikk egy 2025. augusztus 16-i telefonbeszélgetésről is beszámolt. Ez az egyeztetés főként a nem sokkal korábban megtartott alaszkai amerikai-orosz csúcstalálkozóra összpontosított. Szijjártó Péter ekkor több háttérinformációt is megpróbált megtudni Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozójáról. Különösen az érdekelte, miért maradt el a két elnök közös ebédje, és miért távozott ilyen gyorsan az orosz elnök Anchorage-ból, alig háromórás kétoldalú tárgyalás után. Arra is rákérdezett, hogy ez nem a kettejük közötti rossz hangulatot vagy csalódást jelezte-e. Szergej Lavrov erre azt válaszolta, hogy a közös ebédet valójában soha nem mondták le, majd megjegyezte, hogy ezt egyébként sem tekintenék különösebben kívánatosnak, ismerve az amerikai gasztronómiát.

Szijjártó Péter azt is megkérdezte, történt-e bármilyen előrelépés az amerikaiakkal folytatott gazdasági együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok újraindítása ügyében, Szergej Lavrov azonban erre csak röviden annyit közölt, hogy erről nem esett szó. Egy újabb kérdésre azt is jelezte, hogy további szankciók sem kerültek szóba a tárgyaláson. Elmondása szerint a megbeszélés nagyon baráti hangulatban zajlott, számos témát érintett, köztük néhány teljesen személyes ügyet is, amelyek nem kapcsolódtak a politikához. Hozzátette, hogy Ukrajna ügyében világosan ismertették az álláspontjukat, és szerinte Donald Trump megértette a lényeget, amit abból is leszűrt, hogy a politikus a Fox Newsnak adott interjújában úgy fogalmazott: a kitartó, hosszú távú béke sokkal kedvezőbb, mint a tűzszünet.