Elkészült a felmérés, a magyarok 55 százaléka helyesli, hogy az Orbán-kormány alatt kinevezett közjogi méltóságok mondjanak le a tisztségükről

A közjogi méltóságok lemondásának igénye abszolút többséget élvez a társadalomban: a Tisza-tábor szinte egyöntetűen összezár a kérdésben, de a Mi Hazánk szavazóinak, sőt, a Fidesz-tábor egy része is legalább ambivalens álláspontot képvisel. Az EU-s pénzek hazahozatala viszont toronymagasan vezeti a választói igények listáját, Magyar Péter közmédiás szereplése viszont megosztotta a magyarokat – derül ki az Europion legfrissebb, lapunkhoz eljuttatott felméréséből. 

A Tisza választási győzelme utáni első napokban az Europion három kulcskérdés mentén mérte fel a közvéleményt országos reprezentatív mintán: mennyire értenek egyet a magyarok azzal, hogy az új miniszterelnök a közjogi méltóságok lemondatását követeli; hogyan ítélik meg a Kossuth Rádión és az M1-en adott interjúk hangnemét; és melyek azok a kormányzati feladatok, amelyeket első számú prioritásnak tartanak. 

Magyar Péter egyik első követelése volt, hogy az előző kormány által kinevezett közjogi méltóságok – köztársasági elnök, Kúria elnöke stb. – mondjanak le tisztségükről. A felmérés eredményei szerint a magyar felnőtt népesség abszolút többsége – közel 55 százaléka – valamilyen mértékben helyesli ezt a követelést, ás a teljes mértékben egyetértők aránya önmagában is 42 százalékot tesz ki. Az ellenzők tábora– akik inkább vagy egyáltalán nem értenek egyet – összesen 31 százalék, míg a fennmaradó 14 százalék bizonytalan a kérdésben.

A kérdés megosztja a politikai táborokat: a Tisza szavazói szinte egyöntetűen (94 százalék) valamilyen szinten helyeslik a követelést – közel háromnegyedük teljes mértékben is –, míg a fideszesek közel 70 százaléka elveti azt. A Mi Hazánk szavazóinak közel fele (47 százalék) szintén az elutasítók táborába tartozik, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy minden hetedik szimpatizánsuk legalább részben egyetért a követeléssel. A kis pártok szavazóinak, illetve a választásokon nem szavazók közel fele szintén valamilyen formában támogatja a követelést, bár körükben az ambivalencia is magasabb az átlagnál.

Magyar Péter szerda reggel a Kossuth Rádiónak és az M1-nek egyaránt interjút adott, amelyek hangvétele élénk vitát váltott ki. A válaszadók közel fele (49 százaléka) tetszéssel fogadta a határozott fellépést, és úgy ítélte meg, hogy a közmédia munkatársai ezt megérdemelték. A megkérdezettek 35 százaléka ugyanakkor túlságosan ellenségesnek tartotta a fellépést, és véleményük szerint egy kormányfőnek ennél visszafogottabb stílust kellene tanúsítania, míg 17 százalék nem látta az interjúkat, vagy nem rendelkezik kialakult véleménnyel.

A táborok közötti szakadék ennél a kérdésnél is rendkívül mély: a Tisza-szavazók 82 százaléka pozitívan értékelte a fellépést, miközben tízből hét fideszes kifogásolta azt. A Mi Hazánk táborán belül is az ellenségesnek minősítők vannak többségben (55 százalék), míg a párthoz nem kötődők körében a három lehetséges válasz megoszlása meglehetősen kiegyenlített.

A felmérés harmadik részében arra kérték a válaszadókat, hogy jelöljék meg – legfeljebb három válaszopciót kiválasztva – az új kormány legfontosabbnak tartott feladatait. 

Az egészségügyi reform és a gazdasági növekedés beindítása szintén erős és közel egyenrangú igénnyel találkozik (mindkettőt 37 százalék jelölte meg), és e két prioritás valamennyi csoport rangsorában előkelő helyen szerepel. Figyelemre méltó, hogy az egészségügyi reform különösen a Mi Hazánk-szavazók (56 százalék) és a párthoz nem kötődők (50 százalék) körében kap kiemelt hangsúlyt, míg a gazdasági növekedés beindításának prioritása inkább az idősebbek és a vidéki szavazók körében talál szélesebb körű támogatásra – áll a kutatásban.

Azonban éles törésvonal mutatkozik az olyan prioritásoknál, mint az elszámoltatás kérdése és az állami intézmények függetlenségének megteremtése: ezeket elsősorban a Tisza-szavazók tartják fontosnak, miközben a fideszesek körében ezek csak marginális prioritást képviselnek. Az Europion szerint ez az eredmény azt sugallja, hogy a Tisza-kormány az előző kormányzati örökség lebontására irányuló elemei egyelőre nem kapnak szélesebb, pártokon átívelő támogatást.