A levélben, külképviseleteken, átjelentkezéssel leadott szavazatok összeszámolása is véget ért, a feldolgozottság már 100 százalékos. Az elmúlt napokban három választókerületben fordult meg az eredmény, ami mindhárom esetben a már amúgy is kétharmados parlament többséggel rendelkező Tiszának kedvezett. Dombóváron végül Szijjártó Gábor nyert Csibi Krisztinával, a nyírbátori választókerületben Barna-Szabó Tímea Simon Miklóssal, Pakson pedig Cseh Tamás Süli Jánossal szemben.
A végeredmény szerint a Tisza Párt összesen 141, a Fidesz 52, a Mi Hazánk 6 képviselői helyet tölthet be az Országgyűlésben. Négy évvel ezelőtt, amikor a Fidesz – Orbán Viktort idézve – olyan nagy győzelmet aratott a parlamenti választáson, hogy az a Holdról is látszott, a kormánypárt 135, a hatpárti ellenzék 57 mandátumot szerzett.
Nem túlzott tehát Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, az Orbánt váltó új kormányfő, amikor soha nem látott többségről és soha nem látott felhatalmazásról – egyben felelősségről – beszélt. 2022-ben a gyengén teljesítő ellenzék 19 egyéni választókerületben nyert. A kormánypártként búcsúzó Fidesz ettől is jócskán elmaradt, mindössze 10 választókerületben tudott győzni. Ebben a 10-ben is „csak minimális különbséggel, csalások árán” – fogalmazott Magyar Péter.
A Tisza Párt minden rekordot megdöntött, itt a parlamenti választás végeredménye a 199 képviselővelA Tisza parlamenti frakciója hétfőn tartja meg alakuló ülését, a frakcióvezető várhatóan a fővárosi közgyűlésben hasonló tisztséget ellátó Bujdosó Andrea lesz. Magyar Péter bejelentése szerint az új kormány május közepén kezdheti meg a munkát.
A határon túli levélszavazatokat is beszámítva a Tisza 3 385 890 listás szavazatot kapott (53,18 százalék), a Fidesz 2 458 337-et (38,61 százalék), a Mi Hazánk 358 372-t (5,63 százalék). Bár nem sokkal, a Demokratikus Koalíciónak sikerült az állami támogatást érő 1 százalék fölé kerülnie (70 298 szavazat, 1,1 százalék), a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak viszont még ez se jött össze (51 965 szavazat, 0,82 százalék). Az MKKP-nek vissza kell fizetnie a 686 millió forintos kampánytámogatást: ennek érdekében gyűjtést indítottak.
Az eddig a Fideszt segítő győzteskompenzációval utolsóként Rogán Antal titkosszolgálatokért felelős államtitkára bukta a parlamenti mandátumátA győzteskompenzáció a Fidesz által átalakított választási rendszer egyik erősen vitatott eleme. (Az egyéni választókerületben nyertes jelölt nem csupán mandátumot szerez, hanem pártja még azt a szavazatmennyiséget is megkapja, amennyivel megelőzte a második helyezettet.) A Political Capital számításai szerint a győzteskompenzáció 2014-ben 6, 2018-ban és 2022-ben 5-5 mandátumot hozott a Fidesznek. A fegyver ezúttal visszafelé sült el: a győzteskompenzáció 2026-ban is 6 mandátumot jelentett, csak éppen nem a Fidesz, hanem a Tisza Párt javára.
Jelentős különbség azonban – hívta fel a figyelmet a Political Capital –, hogy a Tisza a győztest túlkompenzáló hatás nélkül is alkotmányozó többséghez jutott volna. A Fidesz erre egyszer sem volt képes a saját választási rendszerében.
Belföldön jelentősen 2 millió alá csúszhatott a Fideszt ténylegesen támogatók száma, az őszinte szembenézésnek közben nem sok jele van a párt vezetésében. Amit eddig láttunk, az legfeljebb arra elegendő, hogy Orbán Viktor pozíciója továbbra is megkérdőjelezhetetlen maradjon. Ha az útelágazódáshoz érve a Fideszben ezt az utat választják, annak gyurcsányosodás lehet a vége – hangsúlyozta vasárnap publikált elemzésében a Political Capital.
A Fideszen már a trükk sem fog segíteni, a Tisza Párt hatástalanította a kétharmados fegyvertCivil szervezetek és szakmai műhelyek szintén vasárnap tették közzé a választásról szóló jelentésüket, amely a kampány során tapasztalt dezinformációval, a közösségi médiában zajlott manipulációval, a külföldi befolyásolási kísérletekkel, valamint a levélszavazás és a nemzetiségi névjegyzék körüli visszaélésekkel is foglalkozik.
A jelentés – amelynek elkészítésében a 20k – Szabad Szavazat, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiafigyelő Műhely, a már említett Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) működött közre – megállapította, hogy a választási folyamatot rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték. A szavazás napja ugyanakkor összességében komoly incidensek nélkül zajlott, a választási szervek megfelelően látták el technikai, logisztikai feladataikat. A jelentés rögzítette: a civil és önkéntes szereplők jelenléte, a szavazatszámláló bizottságokban dolgozó delegáltak munkája, valamint a jogsegélyszolgálatok és incidensbejelentő rendszerek működése fontos szerepet játszott a választás tisztaságának védelmében.
