Ligeti Miklós: Az Orbán-kormány több tagja esetében felmerül a hivatali bűnpártolás

Friss hír, hogy az MNB-ügyet magához vonta az ügyészség. Miként kell értékelni ezt a lépést?

Parasztvakítás a javából. Az ügyészségnek ugyanis nincsen a vádemelést megelőzően több jogosítványa, mint a nyomozó hatóságnak. Illetve természetesen vannak olyan feladatok a büntetőeljárási törvény alapján, amit csak az ügyész tehet meg, de ez nem függ attól, hogy ki végzi a nyomozást. Vagyis ettől nem lehet előnyt remélni, hisz az elmúlt hónapokban, sőt, az elmúlt 12 évben is meglett volna az ügyészség lehetősége, hogy intézkedjen. Ezt nem tette meg.

Akkor minek tekinthető ez, bizonyítási vágy?

Megy a politikai takarózás meg a vakaródzás, szerintem nem számítottak erre a választási eredményre. Az például komoly kérdés, hogy az ügyészség vizsgálni fogja-e mindazt, amit a tavalyi feljelentésünkben megfogalmaztunk. Például, hogy milyen felelősség terheli Varga Mihályt, illetve az Orbán-kormány bármely tagját, aki tudott arról, hogy mi zajlott a jegybankban, mégsem tett semmit. Ugyanis a hivatali bűnpártolás többek magatartása esetén felmerül. Ezt nemcsak Varga Mihály és a részben általa delegált tagokból álló, amúgy Papcsák Ferenc vezette jegybanki felügyelőbizottságtól, de akár Orbán Viktor esetében is meg lehetne vizsgálni. Az biztos, hogy most már az ügyészség is úgy érzi, csinálni kell valamit, mert ciki, hogy Matolcsy-klán a sajtó szeme láttára vitte ki az országból a lopott szajrét, miközben Dubajból üzenget.

Ha nincsenek az országban, akkor hogy lehet lefolytatni egy eljárást?

Létezik távollétes eljárás, de még ítélethozatal is történhet a terheltek távollétében. Sőt, vannak olyan vagyonvisszaszerzési intézkedések, amik az elkövetők, pontosabban fogalmazva az elkövetéssel gyanúsítható személyek elszökése ellenére is megtehető. Kérdés, hogy ebből a vagyonból mi az, ami még megtalálható. Egyébként itt van egy aktualitás is, megjött a Kúriától az ítélet, amiben a bíróság harmadjára is arra kötelezte a százmilliárdos közpénzlopásban főbűnös jegybanki PADME Alapítvány felügyelőbizottságát, hogy adják ki az alapítványi vagyonfelhasználás ellenőrzése körében keletkezett iratokat. A PADME Alapítványnak ugyanis volt felügyelőbizottsága, amely az alapítvány létesítő okirata értelmében nagyon is köteles volt arra, hogy ellenőrizze a közvagyon felhasználását. Legalábbis ez lett volna a dolga, de persze nem tudni, hogy ezt teljesítette is. Mindenesetre a legkevésbé sem elegáns, hogy Matolcsy György regnálásának végeztével az új jegybanki és alapítványi vezetés sem volt hajlandó a vonatkozó adatokat kiadni, inkább beleálltak a perbe, amit mindhárom fokon el is buktak velünk szemben.

A TI-Magyarország Szabó Bence ügyében is tett feljelentést. Pontosan miről szól ez a beadvány?

Szabó Bence arról beszélt, hogy büntetőeljárás indult a két tiszás informatikust érintően, aminek az alapja a tiltott pornográf felvétellel való visszaélés lenne. Azért csak lenne, mert Szabó Bence állítása szerint a rendőrség egyértelműen megállapította, hogy nincs ilyen szál az ügyben. Ilyenkor az lenne a törvényes megoldás, hogy bűncselekmény hiányában a büntetőeljárást lezárják, visszaadnak mindent, amit esetleg lefoglaltak (bár IT-eszközök esetében a lefoglalást már régóta tükörmásolatok készítésével hajtják végre), és elnézést kérnek. Itt nem ez történt, hanem tovább vitték az ügyet. Tévedések persze előfordulhatnak, de ha a rendőrség meg a titkosszolgálatok annak tudatában folytatják az eljárást, hogy nincsen bűncselekményre utaló gyanú, az törvénytelen, sőt, bűncselekmény. Ez alapján felmerül a hivatali visszaélés, a jogosulatlan titkos információgyűjtés, és az információs rendszer vagy adat megsértése is. Tehát első ránézésre is akár három bűncselekmény is szóba jöhet. Ehhez képest itt azt történt, hogy Szabó Bencét sebtiben meggyanúsították hivatali visszaéléssel, kirúgták, és árulónak nevezték.

Hol tart most a feljelentés?

Április elsején kaptunk papírt a legfőbb ügyészségről, hogy a központi nyomozó főügyészségre tették át az ügyünket. Minden valószínűség szerint a feljelentés kiegészítését rendelték el, és még 5 napjuk van eldönteni, hogy ebből lesz-e büntetőeljárás vagy elutasítják a feljelentésünket.

Világosan látszik, hogy Magyar Péter rákapcsolt a befagyasztott uniós pénzeket megszerzésére. Az egyik határidő augusztus, sikerülhet ez a jogalkotási vesszőfutás?

Igen, sok mindent meg lehet csinálni, a 27 jogállami és korrupcióellenes mérföldkő teljesítése kötelező, egyben megugorható feladat. Fontos, hogy az Európai Bizottság lássa, hogy komoly teljesítési szándék van, amit hiteles, erős lépések támasztanak alá, akkor fog ugyanis pozitívan dönteni. Például megszüntetik a KEKVA-kat (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok), és visszahúzzák az ott felhalmozott állami vagyont. Ez erős üzenet lenne. De vannak dolgok, amiket nem lehet pár hónap alatt elintézni, például egy új Alkotmánybíróságot kitalálni, vagy az igazságszolgáltatás függetlenségét helyreállítani. Bár Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét el lehetne engedni, hogy több ideje jusson a tudományos pályafutására, amit állítólag hanyagolni kénytelen az utóbbi időben.

Az egyszerűbb volna jogilag, mint mondjuk a köztársasági elnöké?

Túl van ez misztifikálva. Egyrészt valószínűbbnek tartom, hogy maguktól lemondanak a NER közjogi kinevezettjei, minthogy megvárják, amíg jogi eszközökkel megfosztják őket a tisztségüktől. Másrészt ezek a szereplők nem jogállami keretek között emelkedtek fel, és hatáskörüket sem a jogállamiság elvei szerint, nem az emberek védelmében és a nemzet érdekében gyakorolták, hanem a rezsim szolgálatára. Ha maguktól mégsem mennek, az alaptörvény módosításával, a jogállami átmenetet szabályozó kétharmados törvényekkel meneszteni kell őket.

Egyre több szó esik a vagyonvisszaszerzési hivatalról, igaz, konkrétumokat még nem látunk. Mindenesetre óriási az elszámoltatás iránti társadalmi igény, felteszem gyors fellépést várnak. Lehet ezt gyorsan?

Akár már az alakuló ülésre, vagy attól időben nem távol eső időpontban már be lehet vinni a Parlament elé az első közjogi csomagot, amivel megteremtik a megfelelő jogi kereteket. Innentől pedig a KEKVA-kat, ahogy már említettem, be lehet szántani, a magántőkealapok átláthatóságát meg lehet teremteni, az ott lévő ezermilliárdos összegű közpénzt el lehet kezdeni leválasztani a jelenlegi haszonhúzókról. Ez alapján ki lehet számolnia a magántőkealapokból finanszírozott cégekből, mint példádul a 4iG, részben az MBH, ténylegesen az államot illető hányadot, és az állam a tulajdoni hányadának megfelelően felléphet, gyakorolhatja a tulajdonosi jogait. A 35 éves koncessziókat az autópálya üzemeltetés, a hulladékkezelés és a kaszinók működtetése terén is a NER környezetét gazdagítja, fel lehet bontani, amit az is megkönnyít, hogy a hulladék és az autópálya ügyekben az Európai Uniós is jogellenesnek tartja az óriáskoncessziókat, ezek miatt kötelezettségszegési eljárást is indított az Orbán-kormány ellen.

Személyi kérdésekben mit láthatunk majd?

Azt nem hiszem, hogy Orbán Viktor börtönbe megy. Továbbra sem igaz, hogy a róla a Fideszen kívüli világban kialakult közgondolkodás egyben vádirati, netán ítéleti minőségű bizonyosság lenne a bűnösségére. Nyilván azok, akik névvel húztak magukra konkrét ügyeket, mint Rogán Antal a letelepedési kötvényekkel, meg a találmányával, az más kérdés, ott könnyebb a személyes érintettséget kimutatni.

Szijjártó Péter esetében?

Én egyelőre őt sem látom mint kémet a vádlottak padján. Ahhoz, hogy ez a tevékenység hírszerző jellegű magatartásként, a kémkedés törvényi tényállásába illeszkedjék, lényegesen több információra lenne szükség. Ehhez nem elég pár beszélgetés Szergej Lavrovval.

Ön az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport tagja. Megmarad ez az intézmény, ha lesz korrupció elleni hatóság is?

Nehéz lenne hozzányúlni, mert a jogállami mérföldkövek egyike éppen az volt, hogy jöjjön létre az Integritás Hatóság. Az IH a jelen formájában nem képes a feladatait ellátni, mert hiába jó minőségű a csapat, a hatáskörei gyengék, ezért itt mindenképpen erősítésre lenne szükség. A mi javaslatunk az lenne, hogy a kormány az Integritás Hatóság bázisán, annak a csapatára is építve hozza létre a vagyonvisszaszerzési hivatalt, de ehhez az Európai Bizottság bólintására is szükség lenne.