Amióta a Tisza kétharmaddal megnyerte a választást, rengeteg szokatlan dolog történik a közmédia stúdióiban, amiket korábban anomáliának minősítettek volna a nézők. Magyar Péter két műsorban is nyilatkozott, a híradó elkezdett független médiumokat hírforrásként használni, Hann Endre stúdióinterjút adott – áll a Republikon Intézet lapunkhoz eljuttatott friss kutatásában, amelyben azt vizsgálták, hogy mennyit változott egy év alatt a közmédia.
Annak eldöntésére, hogy a látványos gesztusok mögött valódi változás rejlik, vagy csupán a közmédia egy szofisztikáltabb propagandisztikus működésre kezd átállni, a Republikon elemezte a választás utáni hét, azaz április 13. és 19. közötti 19:30-as M1 híradókat, majd összehasonlította a 2025-ös év ugyanezen időszakával.
Türelemre int az állami média egyik vezetője azt követően, hogy az MTI-sek független hírszolgáltatást követelnekMegnézték például azt, hogy miként változtak a reprezentációk a kormánypárti és ellenzéki politikusok esetében: mennyi időt szerepelnek képpel vagy hanggal a képernyőn, és hogy a közmédia ezt milyen módon keretezte – pozitívan, negatívan vagy semlegesen.
A semleges reprezentáció aránya mind a kormánypárti mind az ellenzéki politikusok esetében jóval magasabb 2026-ban, mint egy éve. Az egyetlen kifejezetten negatív ábrázolás Magyar Péteré volt, amikor a híradó szerint szándékosan kitért a védett benzinárakról szóló kérdés elől, illetve az azóta már mémesült „A közmédiában fenyegette a közmédiát Magyar Péter” blokkban ábrázolták így a leendő miniszterelnököt.
Ezen kívül még Magyar Péter szerepelt rövid ideig pozitívan egy blokkban, ami arról szólt, hogy a Tisza a korábbiaknál igazságosabb módon fogja bizottsági és alelnöki helyekhez jutni saját ellenzékét. A kormánypárti politikusok pedig alig szerepeltek a vizsgált hét adásában 2026-ban, se pozitív, se negatív ábrázolás nem történt esetükben.
A Pitbull becenévre hallgató MTVA-igazgató közölte a dolgozókkal, hogy ameddig ő hivatalban van, addig marad a kézi vezérlés és a cenzúraTavaly ezen a héten 16 politikust szólaltatott meg közvetlenül a közmédia, ebből 11 a Fidesz-KDNP, 3 a Mi hazánk, 2 pedig a Jobbik tagja volt. A választás utáni héten ehhez képest csak egy, a közmédia által készített kormánypárti politikusi interjút adtak le az M1 híradójában Gulyás Gergely leköszönő kancelláriaminiszterrel, eközben ellenzéki politikusok 9 alkalommal nyilatkoztak. Legtöbbet Magyar Péter, de Toroczkai Lászlóval és Karácsony Gergely főpolgármesterrel készült interjúkat is több alkalommal válogattak be a híradó anyagába.
A Republikon elemzése szerint a szakértői interjúknál nem figyelhető meg ekkora változás. Tavaly politikai témában 26 megszólaltatott szakértő volt, akik mindegyike egyértelműen a Fideszhez kötődött. 2026-ban ehhez képest az összesen 14 nyilatkozó között még mindig többségben vannak a politikai híradóban a fideszes szakértők (11), de több független szakértő (3) nyilatkozott meg politikai témákban.
Figyelemre méltó az is, milyen sajtótermékeket szemléztek korábban és most. A tavaly ilyenkor hivatkozott 41 hír forrása a következőképp oszlott meg:
MTI: 1
Fideszes média: 26
Független média: 5
Külföldi média: 9
Ehhez képest a választás utáni héten a 26 idézett hírforrás így nézett ki:
MTI: 2
Fideszes médiumok: 7
Független médiumok: 9
Külföldi médiumok: 8
Ez azt jelenti, hogy a független hazai sajtótermékek hivatkozásai számukban lehagyták az Orbán-kormányhoz közel álló médiumokat.
Ami Orbán Viktor és Magyar Péter megítélését illeti, a leköszönő kormányfő neve tavaly a vizsgált héten 45 alkalommal hangzott el, szinte kizárólag pozitív színben (0,85-ös értéket ért el egy olyan skálán, ahol a pozitív megjelenést 1, a semlegest 0, a negatívat pedig -1 érték jelöli). Ehhez képest Magyar Péter ugyanekkor 132 említés után kerek -1 értéket vett fel. 2026-ra azonban ez jelentősen megváltozott: darabszámra Orbán 41 és Magyar 173 említése hasonló, és a leendő miniszterelnök neve továbbra is sokkal többet hangzik el, azonban most nem kizárólag lejárató kontextusban. A választások utáni hét esti híradóiban ugyanis mind Orbán, mind Magyar ábrázolása kereken 0 értéken, azaz teljesen semlegesen állt. Ez egyébként úgy jött ki, hogy Magyar esetében a negatív és a pozitív ábrázolás egyensúlyba került, Orbánt pedig csak semlegesen és röviden ábrázolták egész héten.
„Elmondható összességében, hogy bár a híradó alapján a közmédia nem állt át április 12. után egyetlen éjszaka alatt az általuk is sokszor hivatkozott BBC sztenderdre, azonban az egy évvel korábbi időszakhoz képest jóval kiegyensúlyozottabb. Persze továbbra is megfigyelhető, hogy a kormánypártokkal sokkal inkább kesztyűs kézzel bánik, mint az ellenzékkel, de nem próbálnak látványosan utóvédharcot folytatni a híradóban a Tisza ellen. Ettől függetlenül persze számos olyan hír is bekerült, amit módszertanunk ugyan nem mér, de egyértelműen a Tisza Párt kapcsán kívánnak vele negatív üzeneteket sugalmazni. Ilyenek például, mikor egy német zöldpárti EP-képviselő nyilatkozatát úgy felhangosítják és kezelik, mintha az egy hivatalos álláspontja lenne az egész Uniónak arról, hogy milyen elvárásaik vannak Magyar Péter kormányától. Ettől függetlenül érezhető valamiféle önkontroll a műsorban, amit a számok is alátámasztanak” – összegez a Republikon.
Tapssal fogadták az MTVA munkatársai a stúdióból éppen kifelé jövő Magyar PétertMagyar Péter az MTVA állománygyűlése után figyelmeztetett, hogy fegyelmi eljárásokat már ne indítsanak