Fidesz;propaganda;közmédia;letiltás;hazugságok;befolyásolás;politikai utasítások;orosz propagandatevékenység;

Tüntetés az MTVA épületénél – korábbi felvétel

MTVA-dolgozók beszéltek arról, hogy nézett ki a politikai befolyás az elmúlt 16 évben

A megszólalók többsége ma már nem dolgozik a közmédiában, de mély nyomokat hagyott bennük a pártutasítások, a hatalmi letiltások, a hazug riportok készíttetése, a lejáratások rendszere.

„Egykori és jelenlegi közmédiás dolgozók mesélnek arról, hogyan zajlott a politikai befolyásolás az elmúlt 16 évben. A kérdezés megtiltása, hazugságok, orosz propaganda, politikai komisszárok. Lelkiismereti kérdésekről is kérdeztük őket: van, aki elindult a szembenézés útján, szerinte bocsánatkérés kell, hogy a megtisztulás elinduljon. Más viszont felmenti magát, úgy véli, ha ő nem csinálja meg ezt a munkát, találnak a helyére mást. Van, aki azóta pszichológusként dolgozik, és terápiákon tapasztalta már, mekkora pusztítást okoz, ha a közmédia hazug propagandát terjeszt” – olvasható a Partizán YouTube-csatornáján látható Hazudtunk minden hullámhosszon című videó ismertető szövegében.

„A hatalom beletenyerelt a mi intézményünkbe” – idézi a csaknem 42 perces műsort szemléző 24 Nyitrai Katát, aki 1990 és 2017 között dolgozott a közmédiánál számos pozícióban, volt rendezőasszisztens, szerkesztő, riporter, műsorvezető és főszerkesztő is. Szerinte a főszerkesztői értekezleteken egy idő után nem arról kezdtek beszélni, milyen a műsorok nézettsége, hanem arról, milyen üzenetek érkeznek Várhegyi Attilától, a Fidesz korábbi pártigazgatójától, aki stratégiai és kommunikációs tanácsadóként dolgozott a köztévénél. Egy esetben Nyitrai állítása szerint Várhegyi azt mondta neki, nem azért van a helyén, hogy gondolkodjon, hanem azért, hogy „azt csinálja, amit mondanak neki”.

Nagy Eszter Dóra 2006 és 2022 között volt bűnügyi újságíró az MTI-nél, most elmondta, hogy rendszeresen belefutottak olyan témákba, amelyeket hiába dolgoztak fel hírként, végül nem jelentek meg a kiadásban. Beszámolt arról, hogy eltűntek bizonyos műfajok: hátterek, szakértői anyagok, külföldi lapszemlék. Alapvetően azzal volt probléma, amit nem írt meg az MTI, nem azzal, amiről beszámoltak. A MTI-sek 2015 óta gyakorlatilag nem kérdezhettek a sajtótájékoztatókon, mert Orbán Viktor strasbourgi sajtótájékoztatóján a brüsszeli tudósítójuk előre nem egyeztetett kérdést tett fel: megkérdezte a miniszterelnöktől, hogyan látja a Fidesz jövőjét az Európai Néppártban.

Utóbbit az a Bereznay István is megerősítette a Partizánnak, aki 2025-től a Híradó vezető szerkesztője. Elmondta, hogy a közmédia online részlegén a választási kampányban ki lett mondva, hogy a Telexet, a HVG-t, a 24-et, a 444-et, az Átlátszót, a Magyar Hangot nem lehet szemlézni, legfeljebb előzetes egyeztetéssel. Mindössze akkor szemlézték a független sajtó anyagait a főszerkesztő beleegyezésével – vagy kimondottan a kérésére –, ha a Tiszára nézve kellemetlen információt tartalmaztak – például amikor a 444 főszerkesztője a lap podcastjében arról beszélt, hogy szerinte a Tisza el fogja veszíteni a választást. A választási kampányban rendszerint orosz narratívába illeszkedő, ukránellenes híranyagokról számoltak be, de az Bereznay István  számára nem egyértelmű, hogy a Kremlből irányított befolyásolási kísérlet részesei voltak-e, ahogy az sem, pontosan kinek a kérésére jelentek meg ezek az anyagok.

A 2020-as években Nagy Eszter Dóra szerint már direkt utasításokat kaptak arra, hogy melyik kormánypárti politikusok Facebook-posztjairól kötelesek beszámolni. Akkor is fel kellett dolgozni a posztokat, ha semmilyen hírérték nem volt bennük. Ezek a kérések Németh Zsolttól, ismertebb nevén „Pitbulltól”, az M1 csatornaigazgatójától érkeztek.

P. Ujváry Anna, aki a Kossuth rádió riportere volt 2014-től 2024-ig, azt mondta, hogy a közrádiónál híváslistákból dolgoztak: innen tudták, hogyan kivel lehet beszélni, és kivel nem. Ennek az lett az eredménye, hogy „Lomincik és Deák Danik kezdtek nyilatkozni, akik propagandisták és nem szakértők”. A riporter a migránsválság idején kapott egy olyan feladatot, hogy csináljanak anyagot arról, hogy megugrottak a fegyvereladások a déli országrészen, mert félnek az emberek a migránsoktól. Kiderült, hogy a történetből semmi sem igaz: 

a fegyvereladók cáfolták a hírt, a szerkesztők mégis azt kérték, hogy csinálják meg a riportot, ami meg is jelent.

Annyit lehet tenni, hogy bocsánatot kérünk. Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon – mondta P. Ujváry  Anna, utalva az 1956 október 23-án a Magyar Rádióban közölt, ugyancsak bocsánatkérő szövegre. A Partizán videójában megszólalók mindezek mellett arról is beszéltek, hogy milyen lelkiismereti problémákat okozott számukra, hogy a fideszes propagandagépezet működtetői voltak,

Czinkné Sztán Anikó önkormányzati képviselő szerint a Fidesz–KDNP idei kampányában az erőforrások felesleges és kontraproduktív eszközökre mentek el, a cél a nem létező erő fitogtatása volt.