Bizonyosan érdemi, megoldandó feladatokat okoz a munkaerőpiacon, hogy a Tisza-kormány június 6-tól lezárta a minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását – szűrhető le több, lapunknak nyilatkozó munkaerőpiaci szakember véleményéből. Nevük mellőzését kérve hozzátették: vitán felül áll, hogy a szektor újragondolása és a megváltozott igények, feladatok szabályozásokkal való lekövetése előremutató és egyébként elengedhetetlen. A lezárt csatorna a honi munkaerőpiac egyik leginkább ellenőrzött eleme volt. Emellett a harmadik országokból munkavállalási céllal érkezők számára tucatnyi más jogcímen (többek között Magyarkártya, Nemzeti Kártya, diákstátusz, önfoglalkoztatás) ez a lehetőség nyitva maradt, azaz ezek segítségével változatlanul alkalmazásba lehet kerülni. Ezek ugyanakkor a munkaerő-kölcsönzésnél kevésbé ellenőrzött csatornák. (A megjelent jogszabály-módosítás egyébként azt sem tiltja, hogy a Magyarországgal nem szomszédos, harmadik országokból már itt lévők és engedéllyel rendelkezők tovább dolgozzanak; a Magyar Közlönyben múlt pénteken közzétettek szerint egyelőre ezen a módon új munkavállalási engedély nem adható ki.)
Szakembereink szerint egyébként túlzás az, hogy az említett régiókból érkezők elárasztották volna a magyarországi munkaerőpiacot. Lapunk korábban is közölt összesítést erről, s a számok is ezt támasztják alá, miután a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma mintegy 250 ezerre tehető. Ebből a friss, 2026-os mutatók szerint körülbelül 110 ezer a munkavállalás céljából nálunk tartózkodók köre – olvasható ki a KSH statisztikáiból.
Ebből nagyjából 85 ezer ember az, aki harmadik országokból érkezett, míg a Fülöp-szigeteki állomány tavaly év végén 11 ezer főre volt tehető. A harmadik országokból itt lévő teljes állomány a hazai munkaerő-állománynak az 1,7-1,8 százaléka.
Ez nemzetközi összevetésben alacsonynak tekinthető. A külföldi alkalmazottak összlétszámával pedig elmaradunk a régiós versenytársaktól. Csehországban vagy Ausztriában ez a szám megközelíti az egymilliót.
A társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni, ezért kiemelt szerepe lesz az érintettek bevonásával szervezett társadalmi egyeztetésnek – ezt már a Menton Jobs jelezte kommentárjában. (Ehhez kapcsolódóan az általunk kérdezett szakemberek egyelőre rendre azt jelezték, hogy az állami oldal részéről még nem volt megkeresés a szakmai egyeztetésekkel kapcsolatban.) Ezek az újraszabályozási feladatok ráadásul hosszan nem halogathatók – hívta fel a figyelmet a cég. Ha nagyjából augusztus végéig nem rendeződik a kérdés, az az eltelt idővel arányosan egyre nagyobb károkat okoz a gazdaságnak. Először a növekedést fékezné, de előbb-utóbb bizonyos területeken magával hozná a megrendelésállomány csökkenését, sőt akár bizonyos cégek ellehetetlenülését is.
Megjelent a Tisza-kormány rendelete, nem adnak ki több vendégmunkás-tartózkodási engedélyt MagyarországonKommentárjukban ők is megjegyzik, hogy a régió legszigorúbb szabályozása volt érvényben Magyarországon ebben a szektorban, heti rendszerességű ellenőrzésekkel.
Az ágazat előtt álló feladatokat illetően kifejtik, hogy a korábbi előírások alapján például nagyjából 15 kölcsönző és 20–30, a nemzetgazdaság szempontjából fontos nagyvállalat hozhatott be embereket a megnevezett országokból, így a joghatóság is koncentráltan tudta kiadni az engedélyeket, fókuszálni tudta erőforrásait.
Ennek liberalizációján érdemes lehet újragondolkodni – jegyzik meg. Felülvizsgálatot igényelhet az engedélyezett országok listája is – folytatják. A különböző országokból, kultúrákból érkezett emberek ugyanis nyilvánvalóan nem egyforma sikerrel illeszkednek be a magyarországi közösségekbe. A Menton Jobs részéről megjegyezték: mindenkinek az lenne az érdeke, hogy egy többéves távlatban is kiszámítható, stabil szabályozás lépjen életbe, ahol egyaránt érvényesülnek a társadalom és a gazdasági prosperitás szempontjai.
A megkérdezett szakemberek úgy vélekedtek, hogy a harmadik országokból érkezőkre szükség van ahhoz, hogy foglalkoztatni tudjunk honi állampolgárokat. Ha például egy gyártóbázison hiányzik a kritikus pontokról a munkaerő – amelyet jellemzően külföldiekkel pótolnak, mert hazai dolgozót nem sikerül rá találni –, akkor komoly veszélyként jelenik meg, hogy az állomány többi része részben, vagy szélsőséges esetben akár teljes egészében elveszítheti a munkáját. A béremelés pedig azért nem vehető elő egyszerű megoldásként, mert a cégeknek már egyszerűen nincs tartalékuk; abból és a leépítésekből fizették sokan azt a béremelést is, amelyet az év végén a korábbi kabinet átvitt a cégeken – fejtegették.
Nem kér a fenyegetésből a kormány
„Nem szeretném, ha a kormányt és a magyar embereket fenyegetné!” Így reagált Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón az egyik nagy hazai baromfi-feldolgozó csoport, a Master Good vendégmunkások kapcsán tett nyilatkozatára. A cég vezetője Bárány László még szerdán ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a csoport több mint 350 milliárd forintos, ötéves beruházási programjából egy 120 milliárd forintos gyárépítés is meghiúsulhat a vendégmunkásokat érintő tilalom miatt. Még a meglévő termelésük visszafogására is rákényszerülhetnek a kormány lépése miatt. Erre reagált az említett módon a miniszter, aki kifejtette még, hogy a cég 2011-től kezdődően csaknem húszmilliárd állami támogatásban részesült.
A Master Good nem építi meg 120 milliárd forintos gyárát, ha nem hozhat be külföldről munkaerőtMagyar Péter: A Master Good nagyon alacsony fizetéseket ad nehéz fizikai munkáértKettősség az építőiparban
Mintegy 20 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozik különböző konstrukciókban az építőiparban, többségében tartós, két évre szóló munkavállalási engedéllyel – tájékoztatta a Népszavát Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Hozzátette: nem betanított munkásokból van hiány az ágazatban, hanem szakképzett munkaerőből, és abból sem mindenhol. Az Unión kívülről szerződtetett szakmunkások többségében Moldovából, a Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Kínából és Törökországból érkeznek.
Annak ellenére, hogy az építőipar munkaerőpiaci képe kettős, hiszen évek óta egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a házon belüli munkanélküliség, a kulcsembereket, azaz a bevált szakembereket a megrendeléshiányos időkben is igyekeznek megtartani a vállalkozások, vagyis aktuálisan fölös kapacitásokat tartanak fenn.
Emiatt az ágazatban a munkanélküliség sokszor nem jelenik meg a hivatalos regiszterekben, a helyi munkaügyi hivatalok adataiban, így egyszerre van jelen munkaerőhiány és „rejtett” munkaerő-tartalék, ami torzíthatja a munkaerőpiaci képet.
Az ÉVOSZ már többször elővett javaslatai között szerepel, hogy egy-egy adott térségbe tervezett külföldi munkavállalási engedélyeket minden esetben előzze meg kapacitásfelmérés a helyi vállalkozói körben. Ez adhat valós képet arról, hogy van-e még ott bevethető magyar munkaerő, vagy valóban szükség van külföldi dolgozók bevonására. A szakma egyik legfontosabb kérdése éppen az, hogy mennyire megbízható a hazai munkaerő-nyilvántartás, és valóban látszik-e benne az elérhető kapacitás. Koji László elmondta: a korábbi vendégmunkás-konstrukció lényege az volt, hogy államilag minősített, stratégiai partnerséggel rendelkező cégeken keresztül érkezett jelentős számú harmadik országbeli munkavállaló. A gyakorlatban azonban már korábban is többféle csatornán működött a behozatal: a nagy generálkivitelezők egy része közvetlenül intézte a külföldi munkavállalók felvételét, míg más vállalatok közvetítőkön keresztül jutottak ugyanahhoz a munkaerőhöz.
Most újra napirendre kerül az ÉVOSZ elnöke szerint, hogy milyen piaci feltételek mellett indokolt az Unión kívüli munkaerő alkalmazása. Idén az ágazat nem számít a külföldi munkavállalók számának érdemi növekedésére, hosszabb távon azonban továbbra is szükség lesz rájuk, különösen a szakképzett munkaerő folyamatos hiánya miatt – mutatott rá a szakszövetségi elnök. Hozzátette: még a szakképesítéssel rendelkezők sem állíthatók azonnal munkába, hiszen a magyarországi technológiákhoz és munkakörnyezethez alkalmazkodniuk kell. Ez a gyakorlatban rövid betanítási időszakot jelent: az építkezéseken meg kell ismertetni a helyi munkafolyamatokat, a szerszámhasználatot, a csapatmunkát és a szervezési rendet.
A nyelvi nehézségek gyakran kihívást jelentenek, amelyeket a cégek belső képzéssel és munkaszervezéssel próbálnak áthidalni.
A rendszer egyik sajátossága, hogy a külföldi munkavállalók jellemzően kétéves ciklusokban dolgoznak Magyarországon, majd hazatérnek, és adott esetben később újra visszatérhetnek ugyanarra a projektre vagy munkáltatóhoz. Ez egy ismétlődő, forgó foglalkoztatási modellként működik az ágazatban. A szabályozás változása nem okoz közvetlen negatív sokkot a szektornak, de a rendszer finomhangolásának szükségességére figyelmeztet. A cél az, hogy a munkaerőhiány kezelhető maradjon, miközben ott legyen megoldás a vendégmunkások foglalkoztatása, ahol arra valóban szükség van.
