Kivenné a képviselői mandátumkorlátozást az Alaptörvény-módosításból a TASZ

A képviselői cikluskorlátozás kivételét javasolja a mostani Alaptörvény-módosításból a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

A jogvédő szervezet egy blogbejegyzésében azt írta, erről csak későbbi, átfogó alkotmányozási folyamatban lenne szabad dönteni. Úgy vélik, a kérdés nem sürgős, a jelenlegi szabályozás nem okoz jogállamisági problémát, és az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek sem feltétele a képviselői mandátumok időbeli korlátozása. Azt is problémásnak tartják, hogy a módosításról ötnapos konzultációban folyna társadalmi vita. Álláspontjuk szerint a képviselői cikluskorlátozás a képviseleti demokrácia működését, a választópolgárok döntési szabadságát és a politikai verseny feltételeit érinti, ezért ilyen rövid egyeztetésben nem lehet megalapozott döntést hozni róla. Ráadásul a gyors elfogadás mellett az sem érv, hogy a választók már állást foglaltak volna a kérdésben: a képviselői mandátum időbeli korlátozása nem jelent meg a választási kampányban, és nem volt része a közbeszédnek sem. Ezt különbségként említik a miniszterelnöki cikluskorlátozáshoz képest, amelyről a Tisza a kampányban is beszélt. Ráadásul a választójog súlyos korlátozását jelenti, mert bizonyos idő után egyszerre zárná ki a jelöltek újraindulását és a választók lehetőségét arra, hogy ismét rájuk szavazzanak.

A TASZ úgy látja, ha a parlament megújulása a cél, akkor azt enyhébb eszközökkel is vizsgálni lehetne, például nyílt listás rendszerrel vagy olyan ciklusszabállyal, amely nem véglegesen zárja ki az érintett politikusokat az újbóli választhatóságból.

A szervezet szerint a módosítás indokolása nem mutatja be, miért lenne elkerülhetetlen az azonnali döntés. Ha a legitim cél azok felelősségre vonása lenne, akik részt vettek a jogállam lebontásában, azt egyértelműen ki kellene mondani, és ehhez illeszkedő eszközt kellene választani - olvasható állásfoglalásukban.