Már több száz bejelentés érkezett Radnai Márk oldalára, de finoman szólva vannak kockázatok

Ez kétség kívül izgalmas kísérlet, de óvatosságra is int. Az olyan digitális eszközök, amelyek a polgári részvételt ösztönzik, mint a Radnai Márk választókerületében létrehozott bejelentő oldal, jellemzően ott működnek igazán jól, ahol erős a demokratikus kultúra. Éppen ezért kérdés, hogy Magyarországon, ahol ezek a feltételek csak korlátozottan állnak fenn, mennyire tudják betölteni a nekik szánt szerepet – fogalmazott a Népszavának Bene Márton, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa.

A kampány során hetekig találgatások övezték a Radnai Márk nevét viselő honlapon, amelyen mindössze egy Airbnb-szobáról készült fotó volt látható. Bár végül semmilyen tartalom nem jelent meg rajta, sokan egy esetleges lejárató videó előkészítését sejtették a háttérben. Magyar Péter azonban időközben maga beszélt egy állítólagos róla készült szexvideóról (az ominózus szobában korábbi barátnőjével, Vogel Evelinnel feküdt le), később pedig kábítószerrel kapcsolatos vádakról is (az ingatlanban volt drog, de Magyar Péter ahhoz nem nyúlt), ezzel nagyrészt elejét véve a történet politikai hatásának. Így sokakat meglepett, mikor az oldalra június közepén felkerült egy videó, amin Radnai Márk és Magyar Péter, illetve egy macska látható. Magyarázat is hamar érkezett, kiderült, hogy Radnai végül megszerezte a domaint, és ott, ezzel a videóval beharangozva indult el Komárom-Esztergom megye második választókerületének probléma-bejelentő oldala.

Ami a struktúrát illeti, több témakörben küldhetnek a lakosok észrevételeket, úgy mint oktatás és gyermekügy, infrastruktúra, közlekedés, környezetvédelem, állatvédelem, helyi közösségek, és így tovább. Az ügyeket támogatni is lehet, ami azt jelenti, hogy az egyes bejelentések mellett egy szám jelzi, hányan értenek egyet vele. Radnai Márk azt is vállalta, hogy 14 napon belül minden rögzített ügyre érdemi válasszal szolgál. 

A legtöbb bejelentés valamilyen fejlesztéshez kapcsolódik, úthálózat, bicikliút, de kulturális, állatvédelmi, egészségügyi és egyéb témákban is érkeznek az észrevételek. Ami a válaszokat illeti, a lehetőségekhez mérten egészen alaposan átgondoltak, és azt képet mutatják, hogy tényleg utána néztek az egyes problémáknak. Például a 103-as út kamionforgalma miatt jelezte valaki, hogy szinte élhetetlenné vált Bajna települése. A válasz szerint a megoldást az M100-as út megépítése jelentené, de igyekeznek rövid távon is kezelni a problémát. Ha pedig olyan téma kerül a képviselő elé, amely nem az ő hatásköre, egy rövid vélemény mellett a válaszban az adott illetékes (polgármester, valamely hatóság, kormányhivatal) elérhetőségeit is megadják a bejelentőnek. Amennyiben pedig valami szaktárcát érintő kérdésről van szó, ott többnyire egyeztetést ígér az adott ügyben Radnai Márk.

Bene Márton szerint mindez fontos és izgalmas kísérlet, különösen, hogy egy 

Azzal, hogy mivel lehetne erősíteni a képviselet érzését, a politikatudomány is foglalkozik, hiszen ha erősödik a választók és a politikai szereplők közti kapcsolat, akkor az erősítheti a rendszer legitimitását. És noha világszerte léteznek erre irányadó minták és tapasztalatok, a politikusok mégis inkább kerülik az állampolgárok valódi digitális bevonódását segítő innovációkat. Nálunk is inkább az a jellemző, hogy az országgyűlési képviselők a Facebookon a munkájukról való beszámolókon túl alig merészkedtek, ráadásul a legtöbb esetben azt sem interaktív formában, így lényegi állampolgári bevonódásra kevéssé adtak teret. Bene Márton szerint ez nem véletlen, hiszen - amellett, hogy üdvözlendő próbálkozás - megvannak a kockázatai.

– Meglehetősen erőforrásigényes ennyi bejelentést körbejárni, megválaszolni. Még akkor is, ha nem személyesen Radnai Márk ül egész nap a gép előtt, egy ponton az őt személyesen érintő kérdések eljutnak hozzá, és ezekben érdemben cselekedni is kellene. Mindjárt ebből következik a másik kockázat: az emberek mindent bejelentenek, és ezek közül sok olyan is akad, ami nem egy országgyűlési képviselő illetékességi körébe tartozik vagy egyszerűen az elintézéséhez nincs elegendő érdekérvényesítő képessége. A kérdés az, hogy az eredménytelen bejelentéseket tevő választók „képviseletérzetét” önmagában az, hogy az ügyükkel foglalkoztak, vajon növeli-e, vagy épp ellenkezőleg hat, mert bár úgy érzik, hogy bevonódtak a folyamatba, a problémájuk mégsem oldódott meg – magyarázta a szakértő.

Bene Márton a sort azzal folytatta, hogy ez a lépés, amely direkt kapcsolatot tart fent az állampolgárokkal felveti annak is a kockázatát, hogy a helyi választók egyre inkább el fogják várni, hogy bizonyos döntésekbe is beleszólásuk legyen. Ha ugyanis a képviselet a választóknak hangot ad, akkor furcsán hathat, ha bizonyos, különösen konfliktusos döntéseknél a képviselő ettől tartózkodik.

– magyarázta a szakember. Az is tény – mondta -, hogy nálunk elég hiányos a demokratikus kultúra, és az önérdek érvényesítése sokszor mindent felülír. A legtöbb politikai kampányunk az utóbbi években erre épült, a választókat a nyers egzisztenciális érdekeik mentén próbálták mozgósítani. Arra, hogy a döntéshozatalba való bevonódás hiányos demokratikus kultúra mellett milyen kockázatokat rejt, a legjobb példa a lakógyűléseké, ami egy demokratikus bevonódási lehetőség, mégis az emberek nagy része, aki részt vesz egy ilyenen, úgy érzi, hogy az parttalan és működésképtelen. Mindenesetre Bene Márton szerint az említett kockázatok mellett is izgalmas kísérlet ez, ami fontos lépés lehet a demokratikus kultúra építésében.