Görög Márta: Az alaptörvény-módosítás újabb fontos lépés a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében

Az alaptörvény tizenhetedik módosítása újabb fontos lépés a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében, és megteremti annak a lehetőségét is, hogy Magyarországnak hamarosan új, a nemzet egységét és az alapvető jogok védelmén alapuló demokratikus hagyományokat tükröző alkotmánya legyen – jelentette ki Görög Márta igazságügyi miniszter a törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában. Az elmúlt 16 év közjogi folyamatairól megjegyezte: az alkotmányos jogrend formálisan ugyan fennmaradt, az államszervezet intézményei működtek, az alkotmányos működés tartalmi következményei azonban fokozatosan végül teljesen kiüresedtek, a végrehajtó hatalommal szembeni intézményi ellensúlyok fokozatosan és folyamatosan meggyengültek, a közhatalom gyakorlásának alkotmányos korlátai eltűntek.

Ezek a folyamatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a választópolgárok az Országgyűlés számára olyan demokratikus felhatalmazást biztosítottak, amely egyértelműen kiterjed az alkotmányos intézményrendszer átfogó megújítására és az alkotmányos demokrácia helyreállítására – fogalmazott a tárcavezető, aki a köztársasági elnököt érintő alaptörvény-módosítást az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos elemének nevezte. – Az alaptörvény tizenhetedik módosítása helyreállítja az alkotmányos kontroll intézményeit, megerősíti a független igazságszolgáltatás garanciáit, biztosítja az átlátható és felelős közpénzgazdálkodás alkotmányos alapjait, valamint olyan demokratikus államszervezet kialakítását szolgálja, amelyben a választópolgárok felhatalmazása tényleges és felelős kormányzati cselekvésben érvényesülhet – hangsúlyozta Görög Márta.

Melléthei-Barna Márton, a Tisza párt vezérszónoka a 16 éve alapított neofeudális rendszer leváltásához vezető út meghatározó elemének nevezte a javaslatot. – A NER-ben Orbán Viktor hitbizományokat és hűbérbirtokokat osztott – magyarázta a kifejezés lényegét. Kiemelte: rövidesen változni fog a bírósági és a választójogi törvény is, ősszel pedig megkezdi munkáját az új alkotmányt előkészítő bizottság, amelynek feladata, hogy egy éven belül előkészítse a dokumentumot, amelynek hatálybaléptetéséről a polgárok népszavazáson dönthetnek majd. A politikus vagyonvisszaszerzést az Aranybullára is visszavezette. – „Egy ország várja azt, hogy az új hivatal visszaszerezze a bűnözőktől mindazt, amit elloptak. Mert itt, bizony, bűnözőkről van szó. Olyan emberekről, akik belenyúltak a közös kasszába. Ezek az emberek tolvajok, és ezen nem változtat az sem, hogy több-kevesebb sikerrel és hosszabb vagy rövidebb ideig együtt szotyiztak a díszpáholyban Orbán Viktorral” – szögezte le Melléthei-Barna Márton.

Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka azonban tárgyalásra alkalmatlannak nevezte a javaslatot, és jelezte, a Fidesz nem is ad be módosító javaslatot hozzá. – Semmilyen formában nem tudunk asszisztálni hozzá, ezért csütörtökön tüntetünk ellene – közölte, majd mégis hosszaSAN megismételte, amit korábbai sajtótájékoztatóján és napirend előtt is elmondott már az általa önkénynek nevezett jogalkotásról. Rétvári Bence KDNP-s frakcióvezető csatlakozott fideszes kollégájához, de a jelen nem lévő miniszterelnöktől tudakolta: ha a Fidesz valóban felszámolta a jogállamot, Magyar Péter miniszterelnök miért szavazott korábban többször is arra a rendszerre, amelyre most azt mondja, hogy nem volt jogállami rendszer.