Európai Unió;Magyarország;Orbán Anita;

Orbán Anita: Magyarország visszatért Európába, törvényes eszközökkel zajlik a rendszerváltás

A külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a Tisza-kormány legnagyobb kihívásának a gazdaság talpra állítását, az Orbán-kormánytól örökölt csaknem nyolcszázalékos költségvetés hiány csökkentését nevezte meg. 

Ugyanazon a napon hagyta jóvá az Ecofin Tanács a magyar helyreállítási és reziliencia-tervet, fogadták el az Európai Ügyészséghez való magyar csatlakozási kérelmet, és vett részt Magyarország a Nyugat-Balkán Barátai csoport ülésén. Visszatértünk Európába - jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter a Corriere della Serának adott interjúban.

Az olasz lap az új Magyarországon érezhető változásokról kérdezte Orbán Anitát. A külügyminiszter úgy vélte, az országban nagy szemléletváltozás zjalik: a hagyományosan pesszimista magyarok egy friss felmérés szerint bizakodók a jövőjüket illetően. Hangsúlyozta: ha meg kell jelölnie egy dátumot, amelyen az mondható, hogy Magyarország visszatért Európába, július 10-ét választja, mivel az Ecofin Tanács azon a napon hagyta jóvá Magyarország helyreállítási és reziliencia-tervét, elfogadták Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez, valamint Antonio Tajani olasz miniszterelnök-helyettes meghívására a magyar diplomácia vezetője Rómában részt vett a Nyugat-Balkán Barátai csoport ülésén, amelyhez Magyarországot most hívták meg csatlakozni. – Ez a három esemény együtt számomra azt jelképezi, hogy már visszatértünk Európába – jelentette ki Magyarország miniszterelnök-helyettese.

A külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a Tisza-kormány legnagyobb kihívásának a gazdaság talpra állítását, az Orbán-kormánytól örökölt csaknem nyolcszázalékos költségvetés hiány csökkentését nevezte meg. Magyarország – fűzte hozzá – az EU második legszegényebb országa, amelynek gazdasága a Tisza kormányra kerülése előtt sajnálatos módon az EU legkorruptabb gazdasága volt.

Arra a felvetésre, miszerint emberi jogi szervezetek is aggodalmukat fejezték ki az alkotmány gyors módosításai miatt, amelyek lehetővé tették az államfő leváltását vagy a közmédia működésének felfüggesztését, Orbán Anita kifejtette: – Mi a jogállamiságra épülő társadalmat a jogállamiság eszközeivel hozzuk létre. Jogi eszközökkel alakítjuk át a rendszert.

Megjegyezte, hogy az előző kormány idején „államfoglalás” történt, bábok kinevezésével számos intézmény élére, és olyan szabályok megalkotásával, amelyek rendkívül megnehezítették bármilyen új kormány számára megváltoztatásukat. Példaként a Szuverenitásvédelmi Hivatalt említette, amelyet kifejezetten azért hoztak létre, hogy a civil társadalmat és az újságírókat támadja. Ezt megszüntették – emlékeztetett.

A Corriere della Sera kérdésére, hogy a Magyar Péter vezette kormány az elődjéhez hasonlóan miért nem támogatja fegyverekkel Ukrajnát, Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a magyar választók arra adtak felhatalmazást, hogy fegyverek helyett a segítség humanitárius támogatással és a szankciók alkalmazásával történjen.

Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásával kapcsolatban kijelentette, hogy a magyar diplomácia a teljesítményen alapuló csatlakozást támogatja összhangban az Európai Unió bővítési módszertanával. – Úgy gondoljuk, hogy minden országnak ugyanazt az utat kell végigjárnia, és ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie. Ez az Európai Unió hitelességének kérdése. Ami a kisebbségeket illeti, sikerült kétoldalú megállapodást kötnünk Kijevvel, amely elengedhetetlen előfeltétele volt kapcsolataink újraindításának – mondta.

Úgy vélte, Oroszország, földrajzi helyzete, mérete, ereje és történelme miatt mindig is fontos ország volt és marad Európában, ezért  a Putyin-rezsimmel „nagyon pragmatikus” kapcsolatra törekednek, szuverén nemzetek közötti viszonyként.

A hivatalos adatok szerint 6462 embert sikerült kimenteni, és mintegy 17 ezer ember maradt fedél nélkül.