Fidesz;elemzés;Parlament;bojkott;Gulyás Gergely;alaptörvénymódosítás;Schlanger Márton;

Gulyás Gergely bejelenti lemondását július 13-án

„Gulyás Gergely lemondásának az lehetett az oka, hogy megbukott a frakcióban”

Azért mondott le a Fidesz frakcióvezetője, mert nem tudott a képviselőcsoportban egy észszerű politikai manővert érvényesíteni – mondta a Népszavának Schlanger Márton politikai elemző, aki a Fidesz parlamenti bojkottját és jogállamisági aggályát is kényszerpályának tartja.

Megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek része a többi közt Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnése és a parlamenti képviselői mandátum 12 évben való maximálása is. A Fidesz és a KDNP frakciója – ahogy ezt Panyi Miklós fideszes képviselő múlt héten a parlamentben előre bejelentette – nem volt jelen a szavazáskor, sőt, már a miniszterelnök napirend előtti felszólalásától is távol maradtak.

Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója a Népszavának azt mondta, hogy a parlamenti bojkott egy különösen indokolt lépés a Fidesztől, hiszen pusztítja őket a parlamenti részvételük, nem találnak fogást a Tiszán, így nem tudnak labdába rúgni az Országgyűlésben. A szakértő szerint ugyan a parlamenti kivonulás felületvesztéssel jár, de nem gondolja, hogy a Fidesz felület híján maradna, a rossz parlamenti szereplésük miatt pedig különösképp nem nagy veszteség számukra a bojkott.

- Az elmúlt napokban láthatóan a jogállamiság féltése vált a Fidesz fő témájává, múlt hét csütörtökön még egy tüntetést is szerveztek tiltakozásképp „Stop önkény!” néven. Schlanger Márton szerint ez kényszerpálya.

„Ez az egyetlen, bár a legkevésbé testhez álló ösvény, ahol nyomulni tudnak”

– fogalmazott a szakértő. Úgy véli, lehet kifogásolni az alkotmánymódosítás egyes elemeit, de ez a kifogás hamisan hangzik annak a pártnak a szájából, amelyik a jogállamiságot ilyen helyzetbe juttatta. Schlanger szerint a Fidesznek új arcra és új üzenetre lenne szüksége, és akkor a jogállamiság kérdése helyett egy új vízióról, ajánlatról lehetne beszélni.

„De a Fidesz hozzászokott ahhoz az elmúlt 16 évben, hogy nem ajánlatuk van, hanem ellenségképük”

– tette hozzá a szakértő.

Az alkotmánymódosítás megszavazása és a fideszes parlamenti bojkott mellett a nap fontos politikai történése, hogy Gulyás Gergely lemondott frakcióvezetői pozíciójáról. „A legnagyobb ellenzéki frakciónak nem lehet olyan vezetője, aki nem indulhat közjogi korlátok miatt a következő választásokon – indokolta lemondását a fideszes politikus, utalva a 12 éves képviselői mandátumkorlátra.

„A frakcióvezetői lemondás a legméltóságteljesebb dolog, amit Gulyás Gergely csinált az elmúlt években” 

– vélekedett lapunknak Schlanger Márton. Szerinte azonban a frakcióvezető lemondásának inkább az lehetett az oka, hogy megbukott a frakcióban, amiért nem tudott egy észszerű politikai manővert érvényesíteni.

Jelesül azt, hogy egységesen adják vissza képviselői mandátumukat.

Magyar Péter hétfői napirend előtti felszólalását azzal kezdte a parlamentben, hogy információi szerint Gulyás felvetette a Fidesz frakciójának, tiltakozásul egységesen adják vissza a mandátumukat. Ezt azonban a frakció tagjai leszavazták.

A Republikon Intézet kutatója szerint Gulyás Gergely felvetése abszolút logikus politikai lépés, és egy erős megmozdulás lenne, amiről tud beszélni a Fidesz. Úgy látja azonban, hogy a volt kormánypárt nem tudja rávenni egységesen a képviselőit erre a politikai aktusra. Szerinte ugyanis

 a fideszes képviselők jelentős részének – különösen az újaknak – az egyetlen motivációja a pénz, amit elveszítenének a mandátum visszaadásával.

A szakértő el tudja képzelni, hogy Gulyás szívesen kivonulna a Parlamentből, hiszen nem szorul rá a képviselői fizetésre, továbbá a Fidesznek is politikai érdeke lehet a kivonulás, tekintettel a rossz szereplésre. Úgy néz ki azonban, hogy ezt az akaratát a frakcióvezető nem tudta érvényesíteni, így megbukott a frakcióban. Schlanger Márton szerint inkább ez az oka a lemondásnak, ami egyben helyet adhat egy olyan új frakcióvezetőnek, aki még csak most lett képviselő, és aki – a frakció többségével összhangban – még szeretné élvezni a pozícióból fakadó privilégiumokat. A szakértő szerint ilyen lehet például a korábbi megafonos Szűcs Gábor vagy a Fidesz volt főpolgármester-jelöltje, Szentkirályi Alexandra is. (Gulyás az utóbbit cáfolta az ATV-nek adott esti interjújában.)

A lemondás Schlanger Márton által feltételezett okának gyanúját egyébként az is megerősítheti, hogy Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója lapunknak azt nyilatkozta, nem tudott a lemondásról. Annak híréről pedig megdöbbenéssel és erős ellenérzéssel értesült, hiszen a Fidesz gyengeségét sugallja. (Gulyás Gergely az ATV-nek ugyanakkor este azt mondta, már múlt pénteken tájékoztatta Orbán Viktort a lemondásáról). Erről Magyar Péter is beszélt a délutáni parlamenti sajtótájékoztatóján. „Teljesen szétesett az egykori állampárt” – mondta a kormányfő, majd hozzátette, hogy Gulyás Gergelynél csak rosszabb frakcióvezetője lehet a Fidesznek.

Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye gyorsan jelezte, hogy Osztie Zoltán nem egyházi megbízásból szónokolt a Sándor-palota előtti múlt csütörtöki fideszes tüntetésen. Az egész ügy azt mutatja, hogy a katolikus vezetés már nem akarja, hogy rávetüljön a politikai elfogultság árnyéka.