Az Orbán-kormány 16 éve alatt összesen 18 906 esetben kaptak engedélyt a titkosszolgálatok titkos megfigyelésre az aktuális igazságügyi minisztertől, és mindössze 50 alakommal tagadták meg ezt – idézi a 24.az Igazságügyi Minisztérium által kiadott dokumentumokat.
A lap közérdekű adatigényléssel kikérte az igazságügyi tárcától, hogy 2010-től 2026 áprilisáig melyik titkosszolgálat évente hányszor kért és kapott titkos megfigyelésre engedélyt az igazságügyi minisztertől. Ezeknél a titkos megfigyeléseknél nem bűnüldözés céljából vetik be a titkosszolgálatokat, hanem alkotmányvédelmi, nemzetbiztonsági célból kérnek megfigyelést. Ezek célpontjai lehetnek szélsőséges csoportok, külföldi kémek vagy bárki, aki veszélyeztetheti a gazdasági, társadalmi rendet a kormányzat szerint.
A legtöbb engedélyt az Alkotmányvédelmi Hivatal kérte és kapta az Orbán-kormány alatt: a szervezet 10 403-szor fordult az illetékes miniszterhez, akik mindössze harminc esetben utasították el a kérelmet.
A lista második helyén a Terrorelhárítási Központ áll, amely 3740 esetben kért engedélyt titkos megfigyelésre, ebből hármat utasítottak el. Mint ismert, a TEK-et addigi formájában feloszlatta az új kormány, a szervezet főigazgatóját, Hajdu Jánost pedig meggyanúsították az ukrán aranykonvoj-ügyben játszott szerepe miatt.
Döntött a strasbourgi bíróság, megsemmisítette az Orbán-kormány több száz ezer állami alkalmazott széles körű megfigyelését lehetővé tevő megbízhatósági törvényétTöbb mint 1300 titkos megfigyelésről döntött tavaly az Orbán-kormányAz Információs Hivatal, vagyis a hírszerzés 3320 engedélyt kért, ebből 3307-szor kapott is. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 1371 alkalommal, a Nemzetbiztonsági Szolgálat pedig mindössze 122-szor kérelmezett titkos megfigyelést a miniszternél, ezeket mindig jóvá is hagyták.
Hogy pontosan kiket figyeltek meg a szolgálatok, az államtitoknak minősül, maguk az érintettek sem tudják. A portál kért arra vonatkozó adatokat, hogy
foglalkozás, hivatás szerint hogyan oszlanak meg a megfigyeltek,hány újságíró, ügyvéd, politikus volt az érintettek között, ám az igazságügyi tárca válasza szerint ilyen nyilvántartást nem vezetnek,
a jogszabályi előírások alapján nem is áll módjukban.
„Az érintett akkor szokta megtudni, hogy figyelik, ha a szolgálat azt akarja, hogy megtudja ezt. Vagy ha a szolgálat rosszul csinál valamit, de nem szokták elcseszni” – fogalmazott a lapnak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Hozzátette, amikor megjelennek hírek arról, hogy lehallgató-készülékeket találtak irodákban, lakásokban, akkor azokat általában privát cégek, magánnyomozók telepítették. „Ha a szolgálatok telepítik, akkor azt senki nem fedezi fel” – mondta.
Több fültanú szerint Hajdu János éppen Orbán Viktorral beszélt, amikor a TEK rajtaütött az ukrán pénzszállítókon