A KSH adatai szerint az elmúlt 16 évben folyamatosan csökkent a háziorvosok száma Magyarországon, aminek fő oka a háziorvosok elöregedése, illetve az, hogy a nyugdíjba vonulók helyett nincs utánpótlás. 2024-re 15 százalékkal csökkent a háziorvosok száma 2010-hez képest – mutat rá friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A GKI a KSH adatai mellett Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) frissen közzétett júliusi számai alapján vizsgálta meg, hogyan alakult a háziorvosi praxisok száma Magyarországon 2010 óta. Jelentésükben kiemelték, hogy bár a népességcsökkenés részben ellensúlyozza az egyre fogyó háziorvosi praxisok számát, az elöregedő népesség arányaiban nagyobb terhet ró az alapellátásra is.
„Ennek következtében az egy háziorvosra jutó betegforgalom 20 százalékkal nőtt 14 év alatt, így 2024-ben majdnem 14 ezer beteget kellett egy háziorvosnak egy év alatt ellátnia, mely 40 órás rendelési idővel is 7,5 perc/beteget jelent, amely kimagasló terhelés” – írták. Megjegyezték azt is, hogy a települések közötti ingázás, az adminisztráció miatt valójában még ennyi idő is csak túlórákkal biztosítható.
Ugyanakkor a háziorvosok finanszírozása nem tartott lépést a növekvő igényekkel. Bár a koronavírus-járvány utáni orvosi béremelésből részesedtek a háziorvosok is, a teljes emelés eléréséhez praxisközösség létrehozására volt szükség, ami sok helyen lehetetlen volt, illetve extra terheket rótt a háziorvosokra – állapította meg a GKI.
Magyarországon több mint 762 betöltetlen háziorvosi praxis van, vagyis a praxisok majdnem 15 százaléka csak helyettesítéssel megoldott. A gyermekellátásban ennél is súlyosabb a hiány: a praxisok 17,5 százalékában nincs főállású, aki ellássa a gyermekeket.
Az ország egyes részeit erőteljesebben sújtja a háziorvosok hiánya. Mivel kisebb települések esetében több falu együtt tartozik egy praxishoz, így összesen 701 településen egyáltalán nincs betöltött orvosi praxis, csak helyettesítés. Magyarországon a betöltetlen praxisok 90 százaléka több mint 1 éve betöltetlen, de akad olyan is, ahol több mint 20 éve nincs főállásban senki. Területi eloszlásban az Alföldön koncentrálódnak a leghosszabb ideje betöltetlen orvosi praxisok, itt számos helyen is több mint 10 éve nincs háziorvos.
A gyermekorvosi ellátás esetében még súlyosabbak a problémák. Több mint 800 településen egyáltalán nincs betöltve a házi gyermekorvosi praxis, ez az egész országot érintő probléma.
„Ennek a megítélésén tovább ront, hogy sok gyermekorvosi rendelést valójában rendes háziorvos valósít meg, mivel vegyes praxist visz, amelyben a felnőttek mellet a gyermekeket is ellátja” – hívja fel a figyelmet a GKI, hozzátéve: az eddigi intézkedések nem oldották meg a hosszú távú problémát, hogy egyre több betegnek kellene egyre jobb minőségű alapellátás.
Doktor bácsik és doktor nénik viszik vállukon az alapellátást, a magyar háziorvosok több mint fele már 60 felett jár
