Sokéves mélypontról rugaszkodott el idén a lakásépítési piac, a használt lakások ára több helyen annyira elszállt, hogy elérhetőbbé váltak az új építésűek

Január és június között 6278 új lakás épült Magyarországon, ami 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma pedig 29 százalékkal, csaknem 16588-ra nőtt. Az áprilistól júniusig terjedő időszakban az első három havinál kevesebb, azaz 9,3 ezer helyett már csak 7,3 ezer új építési engedély született, vagyis a beruházási aktivitás negyedéves alapon mérséklődött. Összességében az első fél évben azonban továbbra is erőteljes a növekedés - bár a bázis is rendkívül alacsony, hiszen tavaly többéves mélypontra lassult a lakásépítési piac.

A használatba vett lakások száma Budapesten éves alapon 22 százalékkal nőtt, miután 2224 lakást adtak át. Kiemelkedő mértékben, 32 százalékkal emelkedett a megyei jogú városokban elkészült lakások száma, az első félévben e településeken összesen 969 új lakás épült. A kisebb vidéki városokban ebben az időszakban 1828 lakást adtak át, ami szintén 22 százalékos éves szintű emelkedésnek felel meg. 

Az ingatlan.com elemzése szerint az év egészét tekintve a kereslet  elmaradt az egy évvel korábbitól, ám ez kizárólag a gyenge első negyedévnek tudható be. Áprilistól jelentősen élénkült a piac: a második negyedévben az új építésű ingatlanok iránti kereslet már 20 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát. A legnagyobb növekedést az új családi házak piaca mutatta, ahol több mint 30 százalékkal nőtt az érdeklődés, az új építésű lakásokra tizedével több vevőjelöltet regisztráltak. A kínálat is jelentősen bővült, július végére Budapesten már 46 százalékkal, a megyeszékhelyeken pedig 47 százalékkal több új lakást hirdettek eladásra, mint egy évvel korábban. A növekedést elsősorban a korábban elindított társasházi beruházások piaci bevezetése eredményezhette.

Budapesten változatlanul erős a területi koncentráció, a KSH adatai szerint a 2224 új lakás 83 százaléka négy kerületben épült fel: a X. kerületben 832, a XIII.-ban 476, az I.-ben 277, a XI. kerületben 272 új lakást vettek használatba. Az ingatlan.com adatai szerint a kínálat bővülésének motorja a XIII. kerület, ahol egy év alatt 105 százalékkal 1700-ra nőtt az eladó új lakások száma. Jelentősen bővült a kínálat a XI., XIV., X. és XVIII. kerületben is, míg a vidéki nagyvárosok közül Szeged és Debrecen emelkedett ki.

Az árak tovább emelkedtek, bár eltérő ütemben. Budapesten az új építésű lakások medián négyzetméterára több mint 5 százalékkal, közel 1,7 millió forintra nőtt, a megyeszékhelyeken pedig közel 15 százalékos drágulással már megközelítette az 1,2 millió forintot a hirdetési portál közleménye szerint. A kisebb városokban lényegében stagnált a négyzetméterár, amely továbbra is csaknem 1,4 millió forint. Érdekes jelenség, hogy miközben Budapesten nőtt az egységár, az eladó új lakások medián ára 103 millió forintról 100 millióra csökkent.

A KSH adatai szerint a természetes személyek által épített lakások aránya az előző év azonos időszaki 33 százalékról 30 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 67-ről 69 százalékra nőtt. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 47 százaléka családi házban, 46 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 4,1százaléka lakóparkban található.

Az Otthon Start Program az 1,5 millió forintos négyzetméterár alatt kínált új lakások piacán érezhetően növelte a keresletet és a beruházási kedvet. Ahol a kedvezményes hitellel az új lakás ára már közelít a használt lakásokéhoz, ott egyre több vevő választja az új építésű ingatlanokat, ami a fejlesztőket is új beruházások indítására ösztönzi - összegezte a szakértő az újlakás-piaci trendeket a KSH friss jelentését kommentálva.