A megmentett uniós forrásokból egymilliárd eurót – mostani árfolyamon 360 milliárd forintot – költene megfizethető lakhatási programokra a Tisza-kormány.
Abban bíznak, hogy a magánbefektetők további 2-4 milliárd eurónak megfelelő összeget tesznek hozzá, így összesen 3-5 milliárd forint euró – 1000-1800 milliárd forint – mozdulhatna meg a lakáspiacon. A projektek támogatási intenzitása ugyanis a jelenlegi elképzelés szerint átlagosan 20 százalékos lesz, mivel ennél nagyobb arányú állami támogatás már piactorzító hatású lenne.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint akár 10 ezer új bérlakás, illetve kollégiumi férőhely épülhet a Tisza-kormány által támogatott lakhatási programokban.
A részletek kidolgozása még hátra van, de július végéig szeretnék legalább a peremfeltételeket meghatározni. Augusztus végéig létre kell hozni azt a projekt-alapot, amelybe átfolyhat az uniós forrás, mivel utána ez a pénz elveszik Magyarország számára. A következő hónapokban, de legkésőbb az év végégig kiírják az első pályázatokat. A miniszter reményei szerint a ciklus végére már láthatóak lesznek az első eredmények.
A projektek gyors és hatékony megvalósítása érdekében sokféle pénzügyi eszközt vetnének be. A pontos konstrukciókon már most dolgoznak, de az bizonyos, hogy többféle intenzitású közvetlen támogatási formák mellett, kedvezményes hitelek is elérhetőek lesznek. A Tisza-kormány lakásügynökségi modellben gondolkodik, amelyben az állami tulajdonú bérlakások mellett a magántulajdonú, de a köz használatára felajánlott lakások is szerepet kapnak széles körű garanciákkal.
Éles váltás jöhet a lakáspolitikában, új panelprogramot és korszerűsítéssel elérhető rezsicsökkentést is ígér a Tisza párt programjaRekordmértékben nő a kínálat az újlakáspiacon, a kereslet azonban csökkentAz uniós forrásból megvalósuló lakhatási programok célterülete elsősorban Budapest, Debrecen és Győr térsége, mivel ezekben erőteljes a népességnövekedés. Vitézy Dávid külön kiemelt két nagyszabású függőben lévő ingatlanfejlesztést: a Diákvárost és a rákosrendezői projekteket.
Az Orbán-kormány 2024-ben húzta elő újra a Diákváros projektet, a hirtelen fellelt megfizethető lakhatás tematika részeként. Első körben ugyanis olimpiai faluként, majd kollégiumi, sport, rekreációs funkciókat ellátó városnegyedként több ütemben épült volna meg. Utóbbi szellemében írt ki nemzetközi építészeti tervpályázatot a projektet akkor felügyelő, Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központ (BFK). A győztes oslói székhelyű Snohetta építésziroda mesterterve lenyűgöző lagúnavárost álmodott a soroksári Duna-ághoz, amelynek szíve a műemléki védelem alatt álló egykori Nagyvásárcsarnok épületegyüttese volt, amelyet egy főtér kapcsolt volna a Duna-parthoz. Azután megjelent a kínai Fudan Egyetem és a kormány a korábbi tartalékterületekre, a forgalmas határoló utak mellé tolta ki a hazai diákoknak szánt kollégiumokat. Az értékes Duna-parti területet, a műemléki védettséget élvező Nagyvásártelepet és környékét a kínai campus kapta volna meg. A projekt megvalósítására 2021-ben létrehozták a Fudan Alapítványt, ami heves tiltakozást váltott ki így a 2022-es parlamenti választási kampányra tekintettel a kormány visszakozott. 2024-ben Tudás-Tér Alapítványba rakták át a 17,8 hektárnyi ingatlant és a pénzt módosították a kínai egyetem fejlesztésére létrehozott alapítvány nevét, illetve arról is rendelkeztek, majd nekiláttak a fejlesztési területen lévő fővárosi és IX. kerületi önkormányzati tulajdonú ingatlanok kisajátításának. Azóta ez is megtörtént.
A terveket még senki nem látta, de az Orbán-kormány már üzleti partnert keres, tavaszig dönt a DiákvárosrólIsmét elővette a szuperkórház és a Diákváros tervét az Orbán-kormányVarga Bajusz Veronika, az azóta leköszönt Orbán-kormány államtitkára tavaly decemberben 10-12 ezer hallgatót befogadó Diákvárosról vizionált 30 hektáros területen. A beruházást üzleti partner bevonásával valósították volna meg három év alatt.
Az üzlettárs kiválasztását célzó pályázatot végül nem írták ki.
Rákosrendező ügye még itt sem tart. A fővárosi önkormányzat arab ingatlanfejlesztők orra elől csaklizta el a Városliget mögött elterülő 80 hektáros területet. Az Orbán-kormány eredetileg az Egyesült Arab Emirátusok befektetőinek akarta értékesíteni a területet, de a Karácsony Gergely vezette főváros élve elővásárlási jogával összesen 59 milliárd forintért megvásárolta a hét telekből álló ingatlanegyüttest. A szerződés szerinti első vételárrészlet - 12,7 milliárd forintot- a fővárosi tulajdonú Budapesti Közművek (BKM) kifizette. A további részletek kifizetéséhez számos feltételnek kellene teljesülnie. Mindenesetre a birtokba adás nagyon nyögvenyelősen halad. Az adásvételi szerződést ugyan tavaly szeptemberben írták alá, de a terület nagyobb részén továbbra is a MÁV Zrt. van birtokon belül.
Tízezer új lakást, 15 hektárnyi új közparkot és egy új városrészt álmodott Rákosrendezőre a tervpályázat győztese, egy francia-német-szlovák konzorciumKözben a főváros meghirdette és márciusban le is zárta a területre vonatkozó mesterterv-pályázatot. Az első helyet egy nemzetközi konzorcium - Coldefy (Franciaország); CITYFÖRSTER (Németország); Sporaarchitects (Magyarország); Treibhaus Hamburg (Németország); Marko and Placemakers (Szlovákia) – szerezte meg. „Luxuslakások és felhőkarcolók helyett 10 ezer új lakás, 15 hektár új közpark és egy új közösségi közlekedésre épülő városrész, benne egy új városközpont születik. Luxus-zárvány helyett közösségi hasznosítás” – összegzett az eredményhirdetéskor Vitézy Dávid még fővárosi képviselőként.
„A tervezési szerződést még nem írtuk alá” – válaszolta a Népszava kérdésére most Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Az Orbán-kormány viszont már aláírta az új városnegyedbe tervezett 800 millió euró (cirka 290 milliárd forint) értékű állami beruházások megvalósításáról szóló megállapodást. Az abban foglalt vállalások teljesítése viszont a Tisza-kormányra marad. Ebben játszhat szerepet az uniós forrás. A főváros mindenesetre nem zárkózna el a projekt állammal való közös továbbvitelétől.
703 ezerből 100 ezernél is kevesebb
Megfizethető bérlakásra és kollégiumi helyekre nagy az igény, de az eddigi kísérletek rendre kudarcba fulladltak. Az egykoron 703 ezres budapesti bérlakás-állomány napjainkra 100 ezernél kisebbre zsugorodott, ami a teljes lakásállomány alig 2,5 százaléka, miközben az uniós átlag 8-9 százalék, de a jóléti államokban ennél is jóval magasabb: Hollandiában 30 százalék, Ausztriában 24 százalék, míg Dániában 20-21 százalék körüli. A rendszerváltás hajnalán politikai és gazdasági szempontból is jó ötletnek tűnt a tanácsi bérlakások igen kedvező áron való kiárusítása. A fenntartási költségeknek ugyanis alig ötödét fedezte a lakbér. A lakásokkal együtt a felújítási kötelezettséget is eladták. Csaknem 800 milliárd forint értékű ingatlant árusítottak ki néhány év alatt 137 milliárdért. Az önkormányzati lakások eladása azóta se állt le, de tömeges jelleget csak a budavári műemléklakások 2021-ben törvénybe foglalt kötelező eladásával vált ismét. Miközben a fővárosban tavaly csaknem 17 százalékos volt a drágulás – a budavári bérlakásokat átlagosan forgalmi értékük alig 27 százalékáért adják el, de akad olyan is, amely a becsült ár alig 15 százalékáért elvihető.
A bérlakásra várók száma azonban nem lett kevesebb, sőt, egyre hosszabb a lakásigénylői lista.
A bérlakáshiány az ezredfordulóra elérte a kritikus határt. A kormányok ötletelni kezdtek. Az első bérlakásprogramot a Fidesz hirdette meg 2000-ben. Három év alatt 61 milliárd forintot költöttek 11 ezer bérlakás felépítésére, átlag 140-236 ezer forint négyzetméterenkénti költséggel - telekár nélkül. Később felmerült az eladott bérlakások, illetve a használt ingatlanok önkormányzati felvásárlása, majd a magántőkét mozgósították volna, sikertelenül. A tiszavirág életű Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal építés helyett a lakhatást támogatta volna, de végül az eredeti tervek megcsonkított, így életképtelen változatát vezették be. Érdektelenségbe fúlt az MSZP-kormány uniós pénzből hirdetett bérlakás hitelprogramja is A 60 milliárd forintos keretből alig egy milliárdot sikerült szétosztani az önkormányzatok és a kistérségi társulások között.
Úgy tűnik, mintha Magyarországon egyáltalán nem is lenne szükség bérlakásokra, kár, hogy a statisztika csalókaA Fidesz később a devizahitelesek megmentésére fókuszálva újra nekifutott a bérlakásépítésnek, de az ócsai devizahiteles telep kudarca és a Nemzeti Eszközkezelő kevés politikai hasznot hajtó kísérlete után átadták az egész szociális lakásügyet az MR Közösségi Lakásalapnak. A Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közös szociális lakásügynöksége 2022 elején ingyen kapta meg az egykori bukott devizahitelesek több mint 6000 ingatlanát bérlőstől, ráadásként az első két évben évi négy milliárd forintos, 2024-től évi 700 millió forint összegű támogatásban részesültek – válaszolták korábban a Népszavának. A NET Program keretében egykori otthonát részletre visszavásárló családokkal való foglalkozásra több százmilliót fizetett az MNV Zrt. évente. A Máltai Szeretetszolgálat ezenfelül 50 milliárd forint uniós forráshoz jutott hozzá. Másfél év alatt száz szociális bérlakásba költöztettek rászoruló családokat.
Az elszabaduló lakáspiac, az egyre magasabbra ívelő lakbérek az elmúlt években még kívánatosabbá tették a lakásbérlést.
A Periféria Központ 2022-es felmérésekor arra jutott, hogy Budapesten legalább 300 ezren – a fővárosiak több mint ötöde – nyitott lenne a hosszú távú lakásbérletre, amennyiben az megfizethető és stabil lakhatást biztosít. Közülük százezren meglepő módon anyagilag a legfelső 30 százalékba tartoznak és többmilliós megtakarításuk van. Jellemzően fiatalabb, a budapesti átlagnál jobb kereső, jobb munkaerőpiaci helyzetű fővárosiak tartoznak ebbe a körbe. Ezek alapján a Periféria Központ bizonyítottnak látta, hogy a megfizethető bérlakásszektor kialakításának Budapesten nincsen keresletoldali gátja.
