Hiába gyenge az ellenzék, Magyar Péter nem marad kontroll nélkül

A Political Capital elemzésének alaptétele szerint a Fidesz politikája nem mutat semmiféle tartalmi vagy szellemi megújulást, Magyar Péternek egyelőre Magyar Péter a legnagyobb politikai ellenfele. Kérdés, hogy ebben a helyzetben – politikai értelemben – ki vagy mi jelenthet kontrollt a miniszterelnök és a Tisza Párt számára.

Zsolt Péter szociálpszichológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója elsőként pszichológiai megközelítésből vizsgálta a kérdést. Sok ember képes arra – kezdte –, hogy felnőjön a feladathoz, ha megnövekednek a kihívások: valamilyen tragédia éri, vagy váratlan nehézségekkel szembesül, amilyen például most az energiaválság. Ilyenkor hirtelen „kijózanodik”, és a talpára áll. Normális ember számára a valóság a kontroll, az a valóság, amibe beleütközik – közölte Zsolt Péter. Csak a bolond, személyiségzavaros ember nem tekint kontrollként a valóságra. Egy egészséges lelkületű ember számára, még akkor is, ha vannak narcisztikus személyiségjegyei, a valódi problémák valódi kontrollt jelentenek.

A másik aspektus:

Hiszen ez a szakmájuk, ezzel foglalkoznak, ebben mélyedtek el. Zsolt Péter szerint ennek egyik alesete a civil társadalom bevonása. A civil szervezetek specializálódtak valamilyen témára: a jogvédők a jogvédelemre, a vízkoalíciósok a tájvíz és a csapadék megtartására, a természetvédők a természet védelmére. Nekik ez a mániájuk, és közvetítenek is a társadalom egésze felé.

A civil társadalom aktivitása egyfajta populistaellenes politikai magatartás megvalósulásaként is felfogható – tette hozzá Zsolt Péter. A populizmus arról szól, hogy van egy vezér, aki mindenhez jobban ért, és ennek elfogadásával lehet csatlakozni hozzá. A nem populista vezető másként gondolkodik, együttműködik a jó értelemben vett elittel, a szakértőkkel. A Tisza Párt politikájában ez is kontrollt jelenthet.

A Méltányosság Politikaelemző Központ másik szakértője, Novák Zoltán projektigazgató előrebocsátotta:

Ez több tényezőből áll. Egyrészt abból, hogy Magyar Péter azért volt sikeres, mert immerzív, élményen alapuló kampányt vitt. Azaz olyan politikaformálási logikát érvényesített a kampányban, ami ellentétben volt a Fidesz nagy narratívákkal operáló, identitáspolitikai logikájával. A Tisza a bevonódás, a részvétel élményét nyújtotta. Ennek következtében a Tisza mögött heterogén tábor jött létre, amit – állította Novák Zoltán – csak úgy lehet egyben tartani, és csak úgy lehet megakadályozni a hasadásokat és leválásokat, ha Magyar Péter valamilyen formában hatalomra kerülve is továbbviszi az élménykampányt. Márpedig továbbvinni a részvételi demokrácia eszközeivel lehet. Látszik, hogy ezt a miniszterelnök és a stábja is felfogta. A kormány lépéseket tett, próbál mechanizmusokat működtetni annak érdekében, hogy előmozdítsa a részvételi demokráciát.

Novák Zoltán szerint

A heterogén tábor összes része nem fog mindig mindennel egyetérteni, de azt el tudja fogadni, ha a kormány a választók megkérdezésével, szempontjaik mérlegelésével hoz akár nekik nem tetsző döntéseket. Népszerű kormányzást ennek a törékeny egyensúlynak a fenntartásával lehet folytatni, ami egyben – a Magyar Péter által alkalmazott politikai logikával együtt – erős korlátot és kontrollt is jelent.

A jogállamiság elvének betartása is komoly elvárás a tiszás tábortól, amivel nem lehet teljesen szembemenni. A jogállamiságot megkérdőjelező lépések iránt csak addig elnézőek a Tisza támogatói, amíg a Fidesz rendszerének a lebontásáról van szó. Ha a kormány túllép ezen a ponton, akkor már nem lesznek azok – figyelmeztetett Novák Zoltán. Ha pedig nem lesznek elnézőek, akkor – mivel a Tisza hatalomgyakorlása a részvételi demokrácia elemeire épül – a kormányzás is korrekcióra kényszerül majd.

Galgóczi Eszter politológus, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója rögzítette:

Az önkényuralmi rendszer kiépítését, amivel a Tiszát vádolja a Fidesz, saját maga valósította meg az elmúlt tizenhat évben. Elvileg még a Mi Hazánk tud ellenzékként fellépni a parlamentben. A Mi Hazánk azonban – bár várhatóan erősödik a jövőben – kis párt. Jelenleg nincs demokratikus ellenzéke a Tiszának – állapította meg Galgóczi Eszter. A Tisza politikája ugyanakkor a „közös ügyeink megbeszélésére” épít, és rendre hangsúlyozza, mennyire fontos a választók szava. Ennek megfelelően a kormány számos témát „kinyit” a választók felé.

Rengeteg visszajelzés érkezik az emberektől, és a Tisza láthatóan reagál ezekre – folytatta a politológus. Magyar Péter éppen a kedvezőtlen fogadtatás miatt nem nevezte ki oktatási miniszternek Rubovszky Ritát és igazságügyi miniszternek a sógorát, Melléthei-Barna Mártont. Polgár Judit esete is erre példa: Magyar Péter hiába szerette volna felkérni köztársasági elnöknek, miután a jelölés módját bírálatok érték, a nemzetközi hírű sakkozó visszalépett.

Ilyen szempontból tehát a választói visszajelzések töltik be a politikai kontroll szerepét, ami viszont – vélekedett Galgóczi Eszter – hosszú távon nem feltétlenül fenntartható.

 – jelzett egy lehetséges veszélyt. „Jó pillanatban beszélünk erről, amikor a klímaváltozás miatt a zavartalan energia- és vízszolgáltatás veszélybe került. Nem kizárt, hogy olyan döntéseket is kell hozni, amelyek kényelmetlenül érintik az embereket, és inkább azt választanák, hogy maradjon a rezsicsökkentés. A politikusoknak viszont hosszabb távon kell, legalábbis kellene gondolkodniuk” – fogalmazott Galgóczi Eszter.

A mai helyzet jól mutatja, mi történik akkor, ha egy kormány csak a saját népszerűségének a megőrzésére ügyel – utalt a politológus arra, hogy az elmúlt tizenhat évben alig jutott pénz a víz- és áramszolgáltató rendszerek karbantartására, az ellátás biztonságát szolgáló, de kevéssé látványos beruházások megvalósítására. Az ilyen politika mindig vissza fog ütni – jelentette ki. 

Zsolt Péterhez hasonlóan Galgóczi Eszter a mostanában egyre aktívabb civil szervezetektől várja a politikai kontroll erősödését, valamint attól, hogy a független média megmarad valóban függetlennek, és olyan ügyekről is tájékoztatja majd a közvéleményt, amelyek esetleg nem kedvezők a Tisza számára.

Szabó Andrea szociológus a Publicus Intézet lapunk megbízásából készült felmérését és a Medián kutatását kommentálva örvendetesnek nevezte, hogy a Fidesz kormányzása idején tapasztalt politikai apátia után a társadalom rátalált a „demokratikus őrkutya” (watchdog) funkcióra: felismerte, hogy az állampolgároknak felelősségük van saját politikai közösségükért, joguk van folyamatosan ellenőrizni, értékelni és számonkérni a hatalmat.

A társadalom politikai „hiperaktivitását” Galgóczi Eszter is lényeges körülményként említette. Közös felelősségünk kicsit ellenzékinek lenni – mondta –, még akkor is, ha alapvetően egyetértünk a kormánnyal: pont azért, hogy a Tisza ne tudjon túlhatalmat gyakorolni.