Három, a Tisza-kormány által Alaptörvény-módosításba foglalt közjogi intézkedést vizsgál augusztus 17-én, hétfőn az Alkotmánybíróság.
A napirenden Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnése mellett az alkotmánybírák megbízatásának megszűnése és az ehhez kapcsolódó korhatár-korlátozás, valamint az országgyűlési képviselők választhatóságának időbeli korlátozása szerepel. Mind a három ügyben a Fidesz kért utólagos normakontrollt a testülettől.
Az egyik ügy közvetlenül a köztársasági elnök helyzetét érinti. A Tisza kétharmados választási győzelme után Magyar Péter már a választás éjszakáján lemondásra szólította fel Sulyok Tamást és más közjogi tisztségviselőket, később pedig május 31-i határidőt szabott nekik arra, hogy önként távozzanak. Az államfő nem mondott le a határidőre, és többször, több fórumon is kifejezte alkotmányos aggályait.
Döntött az Alkotmánybíróság, a kekvák ügyében elutasította a Fidesz kérésétHúzza az időt az Alkotmánybíróság, de még nagy baj lehet abból, ha elkaszálja az Alaptörvény-módosítást Sulyok Tamás elmozdításárólSulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz is segítségért fordult, valamint közleményben és interjúkban tiltakozott a tervezett módosítás ellen. Magyar Péter június elején jelentette be, hogy Alaptörvény-módosítással fogja eltávolítani az államfőt. A 17. Alaptörvény-módosítás ezen pontját az Alkotmánybíróság már csütörtökön is vizsgálta. Sulyok szerint tisztázandó alkotmányjogi kérdés, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.
Ugyanez a módosítás ismét hetvenéves felső korhatárt határozott meg az alkotmánybíráknak. Ennek következtében megszűnt a hetven évnél idősebb Polt Péter és további három alkotmánybíró megbízatása. A szabályozás az alkotmánybírói mandátum hosszát is megváltoztatta: a korábbi tizenkét év helyett kilenc évre szól majd, az Alkotmánybíróság elnökét pedig ismét a testület tagjai választhatják meg saját maguk közül.
A harmadik vizsgált intézkedés az országgyűlési képviselőket érinti. Az új szabály tizenkét évben korlátozza a parlamenti képviselőként eltölthető időt, és már a következő választáson sem indulhat az, aki legalább három cikluson keresztül tagja volt az Országgyűlésnek.
„Az Orbán-rezsimben fikcióvá vált a képviselői lét”Itt a vége, Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény-módosítást, megszűnik a köztársasági elnöki mandátumaKöztársasági elnököktől az aláírógépekig – Most jön Baka András