Az elmúlt 36 évben a köztársasági elnöki tisztség gyakorlati súlya jelentősen megváltozott. Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László időszakához képest egyre inkább olyan államfői szerep alakult ki, amelyben a kormánnyal való politikai együttműködés és a törvények aláírása került előtérbe, miközben az elnöki jogkörök gyakorlásának valódi kontrollszerepe háttérbe szorult. Hiszen a jogszabályi változások mellett az is számít, hogyan használja egy köztársasági elnök a rendelkezésére álló eszközöket.
Göncz Árpád, aki 1990 és 2000 között töltötte be a tisztséget, aktívan értelmezte az államfői szerepet, és többször is konfliktusba került az Antall-, majd a Horn-kormánnyal. Őt Mádl Ferenc követte 2000 és 2005 között, akinek elnöksége ugyan kevésbé volt konfliktusos, de jogköreit ő is aktívan használta: több törvényt visszaküldött az Országgyűlésnek, és jó párszor fordult az Alkotmánybírósághoz alkotmányossági aggályok miatt. A 2005-ben megválasztott Sólyom László szintén elődei példáját követte, és hangsúlyosan képviselte az államfő alkotmányvédő szerepét.
Ez az, amiben a Fidesz óriási károkat okozott az elmúlt 16 évben.
A 2010-ben megválasztott Schmitt Pál, kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó és sportdiplomata a kormánnyal kifejezetten együttműködő szerepet szánt magának.
Bár sportolói múltja elismert volt, megválasztásában sokkal inkább a Fideszhez fűződő lojalitása játszott szerepet. Ezt már a hivatalba lépése előtt egyértelművé tette, amikor úgy fogalmazott: „A kormány törvényalkotási lendületének nem gátja, hanem inkább motorja kívánok lenni.” Ezt be is tartotta, elnöksége alatt egyetlenegyszer sem élt a vétójogával. Elnöksége 2012-ben ért véget, miután kiderült, hogy doktori disszertációjának jelentős részét plagizálta.
Áder János nagy vonalakban követte elődje taktikáját, bár volt néhány alkalom, amikor szembement a kormánnyal.
Ilyen volt például a kútfúrás szabályainak enyhítése, amelyet környezetvédelmi aggályokra hivatkozva előzetes normakontrollra küldött, az Alkotmánybíróság pedig alkotmányellenesnek találta, és végül megakadályozták a törvény hatálybalépését. Mindez azonban ritka kivételnek számított, 2012 és 2022 között a legtöbb jogszabály különösebb akadály nélkül átment az államfőn, és a politikailag megosztó ügyekben is ritkán került szembe a kormánnyal.
Novák Katalin alig két évig tartó elnöksége alatt ugyan ritkán élt vétójogával, megszólalásaiban gyakran igyekezett a pártatlanság és a politikai közép képét mutatni.
Az orosz–ukrán háború kitörése után például 2022-ben és 2023-ban is Ukrajnába látogatott, és mindkét alkalommal találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – a második útján egy légiriadó miatt még óvóhelyre is le kellett vonulnia a stábjával.
A kormánnyal való együttműködésben azonban már kevésbé volt konfrontatív, a parlament által elfogadott törvényeket szorgalmasan aláírta. Végül azonban éppen egy másik aláírás vezetett a lemondásához: kegyelmet adott Kónya Endrének, akit a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának segítéséért ítéltek el.
Őt követte Sulyok Tamás, aki 2024-ben lépett hivatalba. A korábbi alkotmánybírósági elnöktől egy visszafogott, a napi politikai konfliktusoktól távol maradó államfői szerepet várhattak.
Ezt erősítette az elnökségét kísérő kommunikáció is, amely gyakran a közvetlen, hétköznapi oldalát mutatta, így láttuk borsófőzeléket enni, vasalni, vagy éppen Kutyafülű Aladárt szavalni. Hivatali ideje alatt ő sem került szembe a kormánnyal, aláírta a gyülekezési jog korlátozását lehetővé tevő törvényt és az ehhez szükséges Alaptörvény-módosítást is.
Amikor pedig Magyar Péter korábban az Orbán Viktor által használt, ellenzékiekre vonatkozó „áttelelő poloskák” kifejezésről kérdezte, Sulyok arra hivatkozott, hogy ha őt lehet „szatyor fingnak” nevezni (ahogy Tóta W. Árpád tette egy publicisztikában), akkor szerinte ez a megfogalmazás is belefért.
Magyar Péter a választást követően Sulyok távozását is napirendre tűzte, majd a 17. Alaptörvény-módosításba belekerült, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Az Országgyűlés ezt 2026 júliusában elfogadta, Sulyok pedig végül aláírta a módosítást, így elnöki megbízatása megszűnt. Átmenetileg az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolta az államfői jogköröket, akinek a helyét a megválasztott Baka András vette át. Baka a tervek szerint addig tölti be a tisztséget, amíg a Tisza be nem fejezi az alkotmányozási folyamatot, de ezzel kapcsolatban már a miniszterelnök is felvetette annak lehetőségét, hogy a jövőben közvetlen köztársaságielnök-választás jöhet.
Magyar Péter Sulyok Tamásnak: Itt a hallgatás és a sunnyogás kevés leszSulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordul, Magyar Péter szerint ez már a szánalom kategóriaItt a vége, Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény-módosítást, megszűnik a köztársasági elnöki mandátumaMagyar Péter közvetlen elnökválasztást akar MagyarországonBaka András nem kis szerepet vállalt magára, hisz a köztársasági elnök a parlamentáris demokrácia egyik legfontosabb közjogi méltósága. Feladata többek között a nemzet egységének képviselete, miközben bizonyos jogköreivel a törvényhozás és a kormány működésére is hatással lehet. Megszólalásaival fontos társadalmi és politikai ügyekre irányíthatja rá a figyelmet, kezdeményezhet népszavazást, a parlament által elfogadott törvényeket pedig visszaküldheti megfontolásra, vagy alkotmányossági aggály esetén az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
Fontos szerepe van a kormány megalakításában is: javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, akit végül az Országgyűlés választ meg, majd a megválasztott miniszterelnök javaslatára az államfő kinevezi a minisztereket. Emellett számos közjogi tisztségviselő kinevezésében vagy jelölésében vesz részt, képviseli Magyarországot nemzetközi ügyekben, a Magyar Honvédség főparancsnoka, valamint kegyelmi és egyes állampolgársági ügyekben is dönt.
„Baka András akár tovább is maradhat másfél évnél, egy elegáns köztársasági elnököt hallottunk, aki tudja, mi a dolga”Baka András: Nem kerülhetjük el a szembenézést, értenünk kell, hogyan jutottunk idáigMegszavazta az Országgyűlés, Baka András Magyarország új köztársasági elnökeA Fidesz 2010-es kétharmados győzelme után kiépült új alkotmányos rendszer azonban jelentősen átalakította az elnöki jogköröket és ellenőrzési lehetőségeket. A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény értelmében az elnök továbbra is visszaküldheti az elfogadott törvényt megfontolásra, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat, de erre a korábbi 15 nap helyett már csak 5 napja van. Ez nem pusztán technikai különbség, hiszen egy több száz oldalas, összetett törvénynél az öt nap jóval kevesebb időt ad az alapos vizsgálatra.
Az elnöki előzetes normakontroll jelentősége emellett attól is függ, hogy magának az Alkotmánybíróságnak milyen hatáskörei vannak. Egy elfogadott törvényt a testület főszabály szerint tartalmilag vizsgálhat, de 2010 után a Fidesz az államadósság 50 százalék feletti szintjéhez kötve korlátozta a testület költségvetési és adótörvények feletti kontrollját. Ezt a korlátozást a 2026-ban elfogadott 17. Alaptörvény-módosítás megszüntette, igaz, ez a rész csak októbertől lesz hatályos.
Amennyiben pedig az Alaptörvény módosításáról van szó, az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja annak tartalmát abból a szempontból, hogy az összhangban áll-e az Alaptörvény más rendelkezéseivel, kizárólag azt ellenőrizheti, hogy a módosítást az előírt alaki szabályok szerint fogadták-e el és hirdették-e ki.
Az Országgyűlés feloszlatásának joga szempontjából az új Alaptörvény bizonyos helyzetekben inkább bővítette az államfő lehetőségeit. A köztársasági elnök ma két esetben oszlathatja fel a parlamentet: ha az első miniszterelnök-jelölti javaslattól számított 40 napon belül nem választanak miniszterelnököt, vagy ha március 31-ig nem fogadják el az adott évi költségvetést – a döntés előtt kikérve a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke és a parlamenti képviselőcsoportok vezetőinek véleményét.
Ugyanakkor a kinevezési jogkörök szűkültek a gyakorlatban: az adatvédelemnél például megszűnt a korábbi adatvédelmi biztos intézménye, akinek személyére az elnök tett javaslatot. Helyette létrejött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amelynek elnökét már a miniszterelnök javaslatára nevezi ki az államfő kilenc évre, vagyis a kinevezés joga a kezében maradt, de a jelölés joga a miniszterelnökhöz került.
