„Brutális!” – összegezte egyetlen szóval az idei aszály hatásait Koncz Máté, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a Népszavának. Ezzel együtt is nehéz lenne egyértelműen kijelenteni, hogy ez volt-e minden idők egyik legnehezebb, ha úgy tetszik, legpusztítóbb nyara az agráriumban. Rengeteg változót kell figyelembe venni, de elég arra gondolni, hogy a csapadékhiány csak a gondok egyik forrása volt. Ha ez viszonylag hűvös időjárással párosul, akkor az talán még valahogy elviselhető lett volna. Ám messze nem erről volt szó – magyarázta.
Látjuk, tapasztaltuk, hogy csaknem két hétig extrém meleg, 40 Celsius-fok körüli, perzselő forróság volt, ráadásul ebben az időszakban az éjszakák sem hoztak érdemi megkönnyebbülést. Ezzel a hőséggel párosulva okozott hatalmas károkat a csapadékhiány. Ez minden növénykultúrát drámaian érintett. Nem nagyon tudok rá jobbat mondani: elképesztő pusztítást okozott ez így együtt.
Hozzátette, hogy nem akar drámai víziókat vázolni, de
ha még egy olyan év jön az agráriumban, amely ennyire vagy csak hasonlóan próbára teszi a termelőket, akkor szinte biztosan jelentősen csökken a megművelt hazai területek nagysága, mert egyszerűen a gazdák feladják a tevékenységüket.
Az elmúlt mintegy öt év is rendkívül megviselte ugyanis a szektor szereplőit. Ha voltak is tartalékok, azokat már nagyon sokan teljesen felélték. A Népszava újságírója is beszélt a napokban olyan békési gazdával, aki bérelt területekkel együtt mintegy 350 hektáron gazdálkodott, de azt mondta, hogy teljes egészében felszámolja a működését. A bérelt területeit visszaadja, saját földjeinek a megművelését és hasznosítását pedig teljes egészében bérbe adja. „Egyszerűen elegem van” – fogalmazott.
„Teljes a kilátástalanság, és szinte minden hektáron csak veszteséget tudunk elérni. Ezzel én nem akarok már foglalkozni.
Fontosabb a család és az, hogy az idegeim ne legyenek folyamatosan kifeszítve. Ez nekem nem ér ennyit, mert nincs benne annyi, hogy erre stabilan építeni lehessen” – tette hozzá. Felvetésünkre, hogy akkor mit csinál a jövőben, azt mondta: alkalmazott lesz, egy kerti locsolóberendezéseket telepítő céghez megy dolgozni. „Ezeket építem, ennyit.” Ehhez Koncz Máté hozzátette, nehezen látszik, a termelők hogyan tudnának kilábalni ebből a spirálból.
Megjegyezte, ebből a helyzetből kiindulva szinte biztosan csökken itthon például a tehénállomány. (Ez most a KSH elérhető legfrissebb jelentése szerint 2025. december 1-jén 405,7 ezer volt, míg a szarvasmarhák száma meghaladta a 873 ezret.)
Ennek egyik markáns oka a gazdaságok teljesen elapadt likviditása, illetve az is, hogy ez az ágazat – számos más mellett – borzasztó takarmányigényes, amiből viszont nagyon kevés van.
Felvetésünkre, hogy mégis mennyi hiányzik, a szakember annyit mondott, szerinte tömegtakarmányokból egy normál évinek alig a fele, de inkább a harmada termett meg. Ami van, annak is csak közepes a minősége. A szerencsések 1–1,5 évre való volument betároltak korábban, de ilyenből nagyon kevés van. A helyzeten egy csapadékosabb ősz még tudna segíteni, de önmagában ez sem fordítaná visszájára az állapotokat.
Az aszály végképp kinyírta a gyümölcstermesztést, a tavalyinál is rosszabb betakarítás várhatóA szántóföldi termesztésről sem lehet sokkal nagyobb reményekkel beszélni. Mert nem elég, hogy szerény mennyiségű a termés, de még az árak is alacsonyak, olykor történelmi mélységekben vannak, ezt pedig – ahogy korábban említette a szakember – csaknem lehetetlen kigazdálkodni. 2023-ban a kedvező idő miatt az árak visszaestek, s ez azóta sem változott. Nem tér magához a piac, ez pedig nagyon nehezen kezelhető sokkot okoz az agráriumban – jelezte.
A jelenlegi környezetben, amikor a gazdálkodóknak már tényleg nincs hová hátrálni – úgy a mezőgazdaságból élők, mint a hazai fogyasztók érdekében – lépnie kell a kormánynak is.
Nincs mire várni, az utolsó percekben vagyunk, ha a gyeplőt a kezünkben akarjuk tartani. Radikálisan csökkenteni kell – legalább időlegesen – a termelőket sújtó díj- és adójellegű terheket, befizetési kötelezettségeket, lassítani kell a külföldi importtermékek beáramlását, és útját kell állni annak, hogy más országok a „feleslegeikkel” tegyék tönkre a piacainkat, és likviditási segítséget kell nyújtani a tevékenység folytatásához – hangsúlyozta a MOSZ elnöke. Enélkül a vidék megélhetésesélyei jelentősen romolhatnak, míg a magyar fogyasztó számára a biztonságos, ellenőrizhető élelmiszer-kínálat érdemben szűkülhet – tette hozzá.
Sokan az országos jégkárelhárító rendszert hibáztatják az aszályért, a tévhitet és az összeesküvés-elméleteket MTA-vizsgálat igyekszik majd eloszlatni