választás;Parlament;vagyon; NER;Unger Anna;Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal;NVVH;

Unger Annát megválasztották a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének

Magyar Péter törvénymódosítást ígért, hogy ne kelljen évekig vagy akár egy évtizedig várni jogerős ítéletre egy-egy bonyolult korrupciós ügyben.  

Az erről szóló pénteki titkos szavazáson a parlament 137 igen szavazattal 7 nem ellenében 1 tartózkodás mellett Unger Annát, az ELTE  Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszékének oktatóját választotta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé. Szavaztak egyetlen elnökhelyettesről is, a tisztséget 139-6-0 arányban Tasnádi Katalin kapta meg. A bejelentés után az NVVH elnöke és az elnökhelyettes esküt tett.

Az NVVH elnöki posztjáért Unger Anna mellett Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója és Sárvári Nicholas krízismenedzser szállt versenybe, hogy csütörtökön Unger Anna jelölése végül 6 igen, 1 nem mellett 1 tartózkodással menjen át a parlament 12 tagú igazságügyi és alkotmányügyi bizottságában, egyedül a tiszás Melléthei-Barna Márton – Magyar Péter miniszterelnök húgának a férje – szavazott ellene. A testületben 8 tiszás, 3 fideszes és 1 mihazánkos képviselő ül, a fideszesek (Tuzson Bence, Szűcs Gábor és Csuzda Gábor) és a mihazánkos Apáti István is bojkottálta az ülést, ahogyan az egész jelölési folyamatot is. Ligeti Miklós 4 igen, 0 nem szavazatot kapott 4 tartózkodás mellett, Sárvári Nicholas 3 igent kapott  5-en viszont tartózkodtak.

Bizottsági meghallgatásán Unger Anna azt mondta, az NVVH feladata egy olyan demokratikus „immunrendszer” kialakítása lehet, amely megakadályozza, hogy a NER alatt burjánzó korrupció és közpénzszórás mindez megismétlődjön. Ehhez szerinte nemcsak a visszaéléseket, hanem az azokhoz asszisztáló szereplők felelősségét is fel kell tárni, de a rendelkezésére álló hat év alatt aligha születnek jogerős ítéletek, ennyi idő inkább a visszaélések feltárására és a vádemelésekre lehet elegendő. Jelölését több szervezet is fenntartásokkal fogadta: az Ügyvédkör azt írta, Unger Anna végzettsége és tapasztalata nem elégséges, az NVVH vezetéséhez jogi végzettségre és jogászi tapasztalatra is szükség van, a TASZ pedig a bizottsági meghallgatását értékelte azzal, hogy az alapjogi dilemmákra nem adott kellően konkrét választ, nagyon erősen rendszerszintű koncepcióban gondolkodott. Valószínűleg emiatt, hogy Unger Anna pénteken előremenekült azzal, hogy a közbizalom helyreállítása érdekében az NVVH-hoz fogja hívni Ligeti Miklóst.

A pénteki parlamenti vitában előremenekült Magyar Péter is, ígéretet téve, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény módosításával gyorsítani fognak azon a hat éven, amelyről Unger Anna beszélt, vagyis hogy ne kelljen évekig, talán egy évtizedig várni akár jogerős ítéletre a bonyolult korrupciós ügyekben. „Jön a büntetőeljárási jogszabályok szigorítása, az eljárási határidők rövidítése, a bíróságok és a nyomozó szervek megerősítése. Elfogadhatatlan és megengedhetetlen, hogy 5-10 évig tart egyes büntetőügyek lezárása. Gyorsítunk. Ebben is” – nyomatékosította ezt később Facebook-posztban a miniszterelnök. 

Unger Anna volt egyébként Orbán Viktor exkormányfő egykori politikai igazgatója, Orbán Balázs opponense egy némi vitát kiváltó doktori disszertáció megvédésekor. 

Az NVVH felállítása Magyar Péter és a Tisza egyik fő választási ígérete volt. Célja, hogy visszaszerezze azt a hatalmas vagyont, amely a NER 16 éve alatt az Orbán-kormányhoz közeli oligarchiának játszották át. Az ilyesfajta elszámoltatás Magyarországon nagyon népszerű: egy július végi felmérésben a társadalom 78 százaléka mondta azt, hogy támogatja az NVVH felállítását. Még a Fidesz-szimpatizánsok csaknem egyharmada is így nyilatkozott.

Magyar Péter pénteken jelentette be, hogy az NVVH megkapja azt a 2,3 milliárd forintot, amelyet még össze tudtak szedni a Lánczi Tamás-féle szuverenitásvédelmi Hivatal hatmilliárd forintos keretéből. 

A Vitézy Dávid vezette Közlekedési és Beruházási Minisztérium nyerte el az egykori OPNI épületét Lipótmezőn. A II. kerületi ingatlanra az Orbán-kormány nemzetközi iskolát tervezett, de másfél évtizede nem épült semmi.