Látszik, hogy a családi pótlékkal együtt megjött az iskolatámogatás első része is, mert hó végén nem szokott ekkora forgalom lenni a boltban – mondta Ágnes, egy lengyeltóti fiatalasszony, akinek két iskolás gyermeke készül a jövő heti tanévkezdésre. Ők a család anyagi helyzete miatt nem kaphattak támogatást. – Jól jött volna, de eddig is megoldottuk, bár a nyár végén senki sem szeret szembenézni ekkora kiadással – tette hozzá.
– Az osztályfőnökök az évzárókor leírják, milyen füzetekre, írószerekre lesz szükség a következő osztályban. Éppen a múlt héten voltunk a fonyódi Lidlben, s megvettük a nagy részét, de még azért kell néhány dolog. Eddig úgy 25 ezer forintot költöttünk, nagyjából még ötezernyi van vissza. A családit mi is megkaptuk, mondjuk úgy, hogy a két gyerek után járó 26 ezer forint nagyjából fedezi az iskolakezdésünket. Igaz, most nem kellett új táskát, tornazsákot, tesicuccot venni, mind jó, ami tavaly volt, a tornacipők pedig az eddig használt edzőcipők lesznek, vagyis sportcipő kell majd mindkét gyereknek, de azt amúgy is vettünk volna újat.
Itt vannak a részletek a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról és a jogosultak körérőlÁgnes állítását igazolandó benéztünk az egyik helyi boltba, ahol néhány tiszteletkör és némi puhatolózás után kiderült, valóban nagyobb a forgalom, mint ilyentájt a korábbi években.
– A romák lakta utcákból most sokkal többen jöttek. Megkapták a pénzt, de nem arra költik, amire adták, hanem élelmiszerre – ismerte el az egyik eladó. – Valahol megértem őket, hiszen sokan tényleg nyomorultul élnek, de ha erre használják, akkor jobban beoszthatnák. Mert ha azt látnám, hogy tartós élelmiszerre költik csak, akkor szerintem rendben van, de volt, aki rúd téliszalámit vett tízezerért, ami azért nem létszükséglet.
– Biztos voltak ilyenek is, mi megvettük a füzeteket, ceruzákat, festéket, ollót, gyurmát, meg mindenfélét, ami kell a gyerekeknek, nem is maradt szinte semmi, mert négy iskolásunk van – állította a Táncsics utcában Cintia néven bemutatkozó harmincas asszony.
– Nagyon jól jött a pénz, végre nem csak adományokból tudjuk összerakni a tanszereiket. Mindig volt valami segély, kaptak tolltartót, meg írószereket, az iskolában szinte minden cigány gyereknek egyforma volt a felszerelése, míg a magyaroknak ilyen-olyan különböző. A nagyobbik lányom egyszer sírva jött haza, hogy ő is olyan állatosat szeretne, mint több osztálytársának van, de négyezer forint volt, annyit nem tudtunk kifizetni egy tolltartóra, főleg, hogy volt neki új az adományból. Most minden gyerek választhatott magának, a nagy fiam így a sima füzet helyett olyanokat kért, aminek autók vannak a borítóján, mert az a menő.
Egy településsel odébb, Buzsákon Gáborék is kimaradtak a támogatásból, pedig iskolakezdési költségeik bőven túllépték az 50 ezer forintot. – A nagyobb gyerek ötödikbe, a kicsi elsőbe megy, mindkettőnek kellett táska, a kisebbnek íróasztal is, s ezzel máris túlléptük az 50 ezret – legyintett a férfi. – Mindennel együtt százezer körül lesz az idei tanévkezdés, viszont ebből jövőre sok mindent tudunk újra használni.
A falu „szegénysorán” ilyen összegekre gondolni sem mertek. Andreáék az interneten vettek használt táskát, s a szünidőben nem engedték elhasználni gyerekeiknek a tavalyi tanévről megmaradt festéket, színes ceruzákat, hiszen azok jók lesznek még az idén is. Ha pedig év közben elfogy, könnyebb pótolni egyesével őket, mint egyben megvenni az egészet.
– Fele-fele – ismerte el Terézia, amikor rákérdeztünk, mennyit költenek élelmiszerre, illetve tanszerre az állami támogatásból. – Két iskolás gyerekünk van, el lehetne költeni az összes pénzt rájuk, de próbálunk spórolni, nem kell a drága, márkás tolltartó, ha ugyanolyan mintával van olcsóbb is. A megmaradt pénznek pedig jó helye lesz, akciós hússal feltöltjük a mélyhűtőt.
Inkább meleg étel legyen két hónap múlva is, minthogy drága tolltartóval villogjon a gyerek két napig.
Az Eger külvárosi részén lévő Béke-telepen a SZETA egri egyesülete segít a roma gyerekeknek a tanulásban, a felzárkózásban, és abban, hogy szociális hátrányaik miatt ne essenek ki az iskolapadból. Ez a munka ilyenkor szeptember elején felerősödik.
„Az iskolák mindenképp számíthatnak a minisztériumra, és a minisztérium is számít az iskolákra”– Hét diákunk kezdi meg most szakközépiskolát, és noha önállóan beiratkoztak, tehát az első adminisztrációs lépéseken túl vannak, továbbra is „fogni kell a kezüket”, hogy megtegyék az első lépéseket a tanulmányaik irányába – mondta lapunknak Farkas Zsuzsa szociológus, az egyesület vezetője. Lesz, akit elkísérnek a tanévnyitóra, s ott maradnak utána vele az eligazításon is, hogy biztosan megjegyezzék, milyen teendőink lesznek az első napokban. De részben azért is, hogy ne féljenek az ismeretlentől, ne szorongjanak, legyen némi önbizalmuk a számukra egyelőre ismeretlen világban. Felveszik a kapcsolatot az adott osztályfőnökkel, tanárokkal, hogy év közben is értesüljenek, ha esetleg a mentoráltjaik elmaradnak a tanulásban, netán igazolatlanul hiányoznak az iskolából.
Az ötvenezer forintos tanévkezdési támogatást a telepen majd minden család megkapta a gyerekek után, s van ahol ez akár kétszáz-kétszázötvenezer forintos egyszeri bevételt is jelentett. Sokan ezt beosztják, félretesznek későbbre, de van, aki ebből fizette be az áramszámla- vagy a vízdíjhátralékot.
A szociológus szerint ez nem „kidobott pénz”, hiszen a világítás vagy éppen az ivóvíz megléte ugyanúgy alapszükséglet egy iskoláskorú gyerek számára, mint a ceruza vagy a radír. Utóbbiakat egyébként év közben az egyesület észszerű feltételek mellett pótolja, ha a taneszköz hiányán múlik egy gyerek gördülékeny felkészülése a tanórákra.
– Előbb volt itt a közösségi házban két iskolás korú lány, és mutatták az új cipőt meg az új ruhát, amit már az iskolakezdésre kaptak. Mi azzal próbálunk segíteni a leginkább rászorulókon, hogy nyár végén bolhapiacot szervezünk, ahol néhány száz forintért megvehetik a szülők – igaz, használtan – akár a tornacipőt, akár a télikabátot, de ha szerencsénk van, az adományok között olykor találunk még iskolatáskát is – mondta Lázár Irén, a Szomolyai Magyar-Roma Egyesület vezetője.
Ebben a Mezőkövesdhez közeli borsodi faluban 64 gyerek jár a helyi iskolába, szinte valamennyiük után jár a nevelési támogatás, hiszen halmozottan hátrányos helyzetű családokban élnek. Sokan – a valamivel tehetősebbek – inkább a környékbeli, tardi vagy mezőkövesdi iskolákba viszik át a gyerekeket, a szomolyaiban így a legszegényebbek maradnak.
Rászorultságuk miatt ingyen kapják az iskolai felszerelést, a tankönyveket, s az étkezés is ingyenes. Vagyis elvileg a szeptemberi becsöngetés nem kellene, hogy különösképpen megterhelje a családokat, de az iskolás korú gyerekek ruháztatása, s az iskolatáska beszerzése mégis nehézségekbe ütközik.
Beszéltünk olyan Nógrád megyei pedagógussal, aki elmondta: az ő térségük nem tartozik az igazán hátrányos helyzetűek közé, bár azért inkább tisztes szegénységben, mint jómódban élnek a családok.
Szerinte nem feltétlenül előnyös, hogy készpénzben kapták meg az évkezdési támogatást az érintettek, így ugyanis ellenőrzés nélkül költhettek arra, amire akarták, többek között akár cukros üdítő és chipsekre is, noha nem ez lett volna a törvényalkotó szándéka.
Ő sokkal hasznosabbnak tartja az utalványos formulát, ami majd novemberben érkezik a rászorulókhoz és kizárólag taneszközökre költhető. Erre szükség is lesz, hiszen tapasztalatai szerint hiába kapnak a gyerekek szeptemberben akár az önkormányzattól, a roma önkormányzattól vagy karitatív szervezetektől olykor több tízezer forint értékű tanszercsomagot, sokaknak az őszi szünetre már alig marad ezekből, mert elszórják, vagy éppen otthon a kisebb gyerekek használják.
Alanyi jogon
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Közoktatási Információs Rendszer legfrissebb adatai alapján Magyarországon több mint 700 ezer diák ül be szeptemberben az általános iskolák 1–8. évfolyamaira, közülük körülbelül 90 ezren kezdik az első osztályt. Nagyjából félmillió diák tanul nappali tagozatos középfokú oktatásban, szakképzésben. A hátrányos helyzetű gyerekek, valamint a rászoruló családok számára több központi, szociális és önkormányzati támogatással könnyítik meg a tanévkezdést. A rászoruló, hátrányos helyzetű, SNI, tartósan beteg vagy egyszülős családban nevelkedő gyermekek idén 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásban részesülnek.
Ez két részletben érkezik, az első felét készpénzben augusztus végéig a szeptemberi, előrehozott családi pótlékkal kapták meg, míg a másik felét novemberben, tanszerekre fordítható utalvány formájában vehetik majd kézhez. Az alap- és középfokú oktatásban részt vevő diákok alanyi jogon ingyenesen kapják meg a tankönyveket az iskolákban, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók az iskolai étkeztetésért sem fizetnek.
A helyi önkormányzatok saját rendeletük alapján rendkívüli települési támogatást vagy célzott beiskolázási támogatást nyújthatnak tanszercsomag, utalvány vagy pénzbeli juttatás formájában, de számos karitatív szervezet – Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt – is szervez beiskolázási akciókat és gyűjtéseket, amelyek során tanszercsomagokkal segítik a leginkább rászoruló családokat.
Vécépapírt kérnek még az elitiskolákban is
Az iskolakezdés értelemszerűen nem csak a szegényebbeknek jelenthet komoly terhet nyár végén, szeptember elején. Az elitnek számító iskolákban – és ebben az esetben nem a fizetős alapítványi intézményekre kell gondolni, hanem a jó nevű állami általános és középiskolákra – még az átlagosnál is nagyobb kiadás vár a szülőkre.
– Angolból külön tankönyvet használ az iskola, ez évfolyamtól függően a munkafüzettel együtt 10–20 ezer forintos tétel, emellett több tanár is kéri, hogy az ingyenes állami tankönyv helyett, ami használhatatlan, rendeljünk valami másikat, ami újabb 5–10 ezer forintos plusz – mesélte egy szülő, akinek mindkét fia ilyen intézményben tanul.
Lannert Judit: 209 tankönyvvé nyilvánítási kérelem érkezett június ótaMessze még a szabad tankönyvválasztás, sok mindenen kell hozzá változtatniEzután következnek az iskolai befizetések, kötelező sportköri díj, telefontartó szekrény kulcsának letéti díja, no és az osztálypénz, mely 1000–2000 forint havonta, s fél évet előre kell fizetni. Emellett a tanárok kérik a szülőktől, vigyenek be vécépapírt, zsebkendőt, nedves törlőkendőt, fertőtlenítőt, nyomtatópapírt, ami szintén nem hivatalos, de enélkül nem tudna működni az iskola.
„Az iskola vesztésre áll a gyerekek figyelméért folytatott harcban, de a megoldás nem az okostelefonok kitiltása”