Megviselte a nyári kánikula a baranyai madárállományt. Az épületek szűk réseiben fészket rakó sarlósfecskék fiókái az 55–60 fokos hőséget nem bírva már röpképességük elérése előtt kimenekültek-kiugráltak a fészkükből, és sok közülük nem élte túl a zuhanást.
Gyakran hasonló sors jutott az ugyancsak épületnyílásokban fészkelő vércse-, csóka- és füleskuvik-fiókáknak. A földhöz csapódó, ám életben maradt fiókákat a rájuk lelő természetbarátok elvitték a szigetvári madármentő állomásra, ahol hetekig gondoskodtak az apró szárnyasokról.
Az állomást fenntartó alapítvány elnöke, Bank László elmondta, hogy soha még ennyi kipottyant fióka nem nevelkedett náluk július-augusztusban, létszámuk folyamatosan meghaladta a százat.
Az aszály okozta táplálékhiányra a megyében fészkelő fekete gólyák úgy reagáltak, hogy nem szaporodtak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei csoportja 32 feketególya-fészket tart nyilván Baranyában. A gólyák tavaszi visszaérkezésükkor 17 fészket foglaltak el, ám két fészekbe csak magányos gólya költözött, kettőben pedig a gólyapárok nem jutottak el a tojásrakásig. A további 13 párból mindössze öt költött eredményesen, s utóbbiak is összesen 8 fiókát neveltek fel.
Hármas fészekalj egyik költés során sem fordult elő, holott a fekete gólyák nyaranta általában 3–5 fiókát nevelnek fel. Vagyis a várható fiókák alig ötöde jött a világra.
A fekete gólyák által Baranyában legsűrűbben lakott terület, a Duna ártere, ott 7 pár fészkel, s utóbbiak közül mindössze egy költött sikeresen, és ettől a pártól is csak egyetlen fióka repült ki.
A fentieket Bank László azzal magyarázza, hogy a fekete gólyák főleg az ártéri kiöntésekben, holtágakban, szántóföldi vízállásokban, sekély vizű csatornákban szerzik be táplálékuk nagy részét, a békákat és a kishalakat. Idén viszont elmaradt a nagy folyók áradása és nyár elejére kiszáradtak az időszakos vízállások.
A zsákmányállatok hiánya miatt a gólyapárok látták, hogy nincs esélyük nagyobb fészekalj felnevelésére, így vagy nem is költöttek, vagy ha mégis, akkor legfeljebb 1-2 fiókát neveltek fel. Az elmúlt tíz évben a fekete gólyák egyre többször halasztották el a családalapítást Baranyában a makacsul ismétlődő aszályok miatt, s a jelenséget aggódva figyelő madárbarátok szerint ez a folyamat is a globális felmelegedés egyértelmű bizonyítéka.
Egyszerűen csak jogokat kell adni a fáknak – Végveszélybe sodorja a budapesti zöldfelületeket az aszálySokan az országos jégkárelhárító rendszert hibáztatják az aszályért, a tévhitet és az összeesküvés-elméleteket MTA-vizsgálat igyekszik majd eloszlatni