Szerbia;Ratko Mladic;Crvena zvezda;

A Crvena zvezda neves szurkolótábora, Delije hősként tekint Ratko Mladićra

Crvena zvezda, nacionalizmus, verőemberek - így fonódott össze a szerb futball a politikával

Ratko Mladić belgrádi búcsúztatása ismét felszínre hozta a kilencvenes évek máig élő örökségét. A stadionok kemény magjai, az állami intézmények, a pártközpontok és az alvilág kapcsolatai évtizedek óta egymást erősítik, miközben a másik neves fővárosi klub, a Partizan szerepe látványosan háttérbe szorult.

Több ezren vettek részt Ratko Mladićot hétfői belgrádi temetésén. A boszniai szerb hadsereg egykori főparancsnoka, akit a hágai nemzetközi törvényszék jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt népirtásért, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekért, augusztus 27-én halt meg 84 évesen. A temetés körüli állami szerepvállalás olyan erős tiltakozást váltott ki, hogy Marta Kos uniós bővítési biztos lemondta tervezett belgrádi látogatását. A vita azonban már a gyászszertartás előtti este beköltözött abba a közegbe, ahol a szerb nacionalizmus évtizedek óta különösen látványosan jelenik meg: a futballstadionba.

A Crvena zvezda és a Partizan szeptember 6-i, 180. örökrangadójának kezdete előtt a Rajko Mitić Stadionban egyperces csenddel emlékeztek Mladićra, a hangosbemondó pedig „örök dicsőséget és hálát” kívánt neki. A két ősi rivális szurkolótábor ezen az estén egy ponton ugyanazt skandálta: Mladić nevét. A Zvezda északi kanyarjában a Delije szurkolócsoporthatalmas képet feszített ki róla, majd megjelent a „Pravac Potočari” – „Irány Potočari” – felirat. Ez különösen súlyos utalás: Mladić 1995 júliusában, Srebrenicába bevonulva használta ezeket a szavakat, mielőtt a boszniai szerb erők több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút öltek meg. A koreográfiát a stadion nagy része tapssal fogadta.

Mladić halálának napján, a Viktoria Plzeň elleni európai kupamérkőzésen a Zvezda szurkolói már kifeszítették a „Tábornok, örök dicsőség és hála” üzenetet, nevét skandálták, és katonai tisztelgéssel búcsúztak tőle. Az UEFA ezért szeptember elején 90 ezer euróra büntette a klubot, és megtiltotta, hogy a következő idegenbeli európai mérkőzésre jegyet adjon el saját szurkolóinak. A történetnek volt egy ennél is sokatmondóbb mozzanata: a klub hivatalos közösségi felületein is megjelentek a Mladićot éltető lelátói képek, tisztelgő emojival. Ezzel elmosódott a határ a klubtól függetlennek tekintett ultracsoport politikai akciója és az intézményi jóváhagyás látszata között.

Arkan árnyéka a Zvezda lelátóján

A Zvezda és a szerb nacionalizmus kapcsolata jóval régebbi Aleksandar Vučić rendszerénél. A Delije 1989-ben jött létre több, addig külön működő kemény mag egyesítésével, éppen abban az időszakban, amikor felgyorsult Jugoszlávia szétesésének folyamata, a nemzeti retorika pedig mind nagyobb teret nyert. Az 1990 májusi zágrábi Dinamo–Crvena zvezda mérkőzésen kitört tömegverekedés utóbb a jugoszláv felbomlás egyik jelképe lett: a Bad Blue Boys és a Delije összecsapását sokan a közelgő háború előképének látták.

A kilencvenes évek elején a kapcsolat ennél közvetlenebb és sötétebb formát öltött. Željko Ražnatović, ismertebb nevén Arkan, a belgrádi alvilág ismert alakja, a jugoszláv állambiztonság beépített embere a Zvezda egyik legismertebb, vagy inkább hírhedtebb szurkolója lett. Amikor 1990-ben létrehozta a Szerb Önkéntes Gárdát, az Arkan Tigriseiként ismert félkatonai alakulat magját részben a Zvezda lelátóiról toborozta. A szervezet később Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában követett el súlyos bűncselekményeket; Arkant a hágai törvényszék emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolta meg, de 2000-es meggyilkolása miatt nem került bíróság elé.

Verőemberek a hatalom közelében

A portál Slaviša Kokeza, a Szerb Labdarúgó-szövetség korábbi elnöke és a Szerb Haladó Párt egykori prominense titkosított Sky-üzeneteit elemezte. A levelezés szerint Kokeza 2020-ban bűnözői kapcsolatok bevonásával akarta megfélemlíteni, illetve fizikailag megtámadtatni Nemanja Vidićet, miután a Manchester United korábbi csapatkapitánya nyilvánosan bírálta a szerb futball irányítását. A KRIK által ismertetett beszélgetések arra is utaltak, hogy Aleksandar Vučić személyesen találkozott befolyásos Zvezda-szurkolókkal. Egy üzenetben Kokeza arról írt, hogy az elnök politikailag tart a lelátó erejétől. Ezek oknyomozói állítások és folyamatban lévő ügyek, nem jogerős bírósági ténymegállapítások, de jól mutatják, mekkora súlyt tulajdonítanak a politikai elitben a szervezett szurkolói köröknek.

A „verőemberek” politikai használatára kézzelfogható példa volt Vučić 2017-es elnöki beiktatása. Civil ruhás, azonosító nélküli, erős testalkatú férfiak újságírókat és kormányellenes tüntetőket rángattak el a rendezvény közeléből. A KRIK az egyik férfit, Borko Aranitovićot a Partizan körül működő, Aleksandar Stanković – Sale Mutavi – nevével összekapcsolt huligán-bűnözői kör tagjaként azonosította. Ez a történet azért fontos, mert megmutatja: a hatalom és a stadionok kemény magjai közötti kapcsolat nem kizárólag a Zvezdához vezet.

A két nagy belgrádi klub helyzete mégsem azonos. Sportértelemben a Partizan az utóbbi évtizedben látványosan lemaradt. Legutóbb 2017-ben nyerte meg a szerb bajnokságot, miközben a Crvena zvezda a 2025–2026-os idényben sorozatban kilencedik bajnoki címét szerezte meg, és hatodik egymást követő duplázását ünnepelhette. A Danas által ismertetett állami kifizetések szerint 2025-ben és 2026 első három hónapjában a Partizan 990,6 millió dinár közvetlen költségvetési támogatást kapott a labdarúgó-szövetségen keresztül, a Zvezda pedig 529,8 milliót.

A Partizant az állam életben tartja, mert egy ekkora hagyományú klub összeomlása politikailag és társadalmilag is kockázatos lenne. 

A Zvezda közben a rendszer reprezentatív futballprojektjévé vált: erős szponzori háttérrel és olyan tömegkultúrával, amely jól illeszkedik a szerb állami identitáspolitika több eleméhez. Az összefonódás kölcsönös függés: a politika hasznot húzhat a mozgósítható, fegyelmezett és félelmet keltő szubkultúrából, a kemény mag pedig hozzáférést, védelmet és intézményi befolyást nyerhet.

A Zvezda 2–1-re megnyerte a 180. örökrangadót, de a meccs után aligha ez maradt a legemlékezetesebb momentum. Sokkal inkább az, hogy a két ellenséges tábor közös hőst talált Ratko Mladićban, és hogy a klub, a futballirányítás, az állami ceremóniák, a nacionalista emlékezet és a kemény mag között egyre nehezebb éles választóvonalakat húzni. Ez a hálózat nem mindig működik központi vezényszóra, mégis komoly politikai erőt jelent. Szerbiában régóta tudják: aki a stadionok kemény magját maga ellen fordítja, az jóval többet kockáztat egy kifütyülésnél.

Miközben a szász-anhalti választást aggasztó fölénnyel nyerte meg az Alternatíva Németországért (AfD), majdnem húsz mesterségesintelligencia-modell is „szavazott” arról, mely pártokat támogatnák. A valósághoz képest teljesen más eredmény született: eszerint a fiktív tartományi parlament, a Landtag legerősebb pártja 39,5 százalékkal a környezetvédő formáció lett volna, miközben az AfD és a CDU még csak mandátumra sem tett volna szert.