Arra voltunk kíváncsiak, mennyire foglalkoztatja a könyvrajongókat az, hogy milyen sorsra jut Magyarország vezető könyvkiadó- és kereskedelmi óriása, a Libri-Bookline. Mint ahogyan arról lapunk is beszámolt, szeptember elején a Tisza-kormány ígéretének megfelelően megszűnt az a közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva), amely az évekig a NER érdekeltségébe tartozó Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) működtette. Ez pedig azt is jelenti, hogy a mostani állás szerint az államé a Libri-Bookline is.
Egyelőre viszont úgy néz ki, több forgatókönyv is lehetséges azzal kapcsolatban, milyen jövő vár az ország egyik legnagyobb kulturális befolyással bíró könyvkereskedelmi hálózatára: Magyar Péter miniszterelnök még augusztusban jelezte, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő végez egy átvilágítást, amely ugyan eltarthat akár egy évig is, de ennek alapján döntenének arról, mit kezdenek a Mathias Corvinus Collegium Alapítványtól megszerzett tulajdonjoggal.
Az új tulajdonos (vagy tulajdonosok) kilétét azért is várja a könyves szakma jó része fokozott figyelemmel, mert a Libri-Bookline Zrt. nyeresége – ahogyan arra a HVG májusban rámutatott – 1,15 milliárdról 1,78 milliárd forintra, bevétele pedig 35,9 milliárdról 37,6 milliárd forintra növekedett 2025-ben, a cég beszámolója alapján. Így ha bárki vitatná a könyvóriás kulturális életre gyakorolt hatását, elég csak ránézni a számokra: főleg olyan éveket követően, amelyek alatt a NER-befolyástól tartva többen bojkottra szólították fel a vásárlókat a Librivel szemben. A szakma már az MCC Alapítvány tulajdonosi szerepének első jeleinél élesen bírálta még az összefonódás minimális lehetőségét is, amely aztán egyre vehemensebb lett, ahogyan a NER-közeli intézményt fenntartó alapítvány többségi tulajdonrészt szerzett.
A sokak által meghirdetett vásárlói bojkott mellett többek között írók és a könyves szakma képviselői is a piaci koncentráció káros hatásaira és a rendszerkritikus szerzők visszaszorulására, valamint a kínálat szellemiségének megváltozásával járó, egyenlőtlen kulturális szűrő megjelenésének veszélyére hívták fel a figyelmet.
Végül a kínálatban az MCC Press által kiadott könyvek ugyan kissé nagyobb számban jelentek meg, de nem domináltak. Hasonló kérdéseket vethet fel jelenleg a Tisza-kormány által megszerzett tulajdonjog is, főleg, amennyiben az állam megtartja azt. Ezzel együtt ugyanis akár vihet is mindent, ami a Libri-Bookline-hoz tartozik: az óriási könyvesbolthálózatot, az értékes kiadói portfóliót, a kulturális súlyt és nem utolsósorban a hűséges vásárlók óriási tömegét.
Mindegy, ki a tulaj, ha kedvező a könyvek ára
„Dehogy bojkottáltam, bocsánat, engem csakis az érdekel, hol tudom megvenni és mennyiért a könyvet” – mondta egy dél-budai üzletben egy vásárló, mikor arról kérdeztük, számára fontos-e, hogy az ország legnagyobb könyvkereskedelmi hálózata állami tulajdonban van, vagy sem. Hozzátette, ez az egyetlen hobbija, amire még tud költeni, így vásárlásnál kizárólag az akciókat keresi. Könyvrajongóként tisztában van vele, mennyi vita volt a Libri tulajdonjoga körül, hallott a bojkottról is, de utóbbit teljesen életszerűtlennek tartja. „E-bookot használok, így olcsóbb. Legutóbb ezrekkel kevesebbért tudtam így megvenni, amit szerettem volna. Amióta legalább 6000 forint egy új könyv, csak azért járok a boltba, hogy végignézzem a bestsellerpolcot. Így tudom, hogy mit érdemes olvasni” – mondta egy vásárló egy pesti üzletben. A megkérdezettek közül nem volt egyedül, akik különböző trükkökhöz folyamodnak annak érdekében, hogy minél olcsóbban élhessenek a szenvedélyüknek. Többen emlegették az e-bookot, de még többen a könyvtárakat is. Ugyanakkor akadtak olyanok is, akik megjegyezték, a kérdés különösebben azért sem foglalkoztatta őket, mert az árak megemelkedése miatt a havi 2-3 könyv beszerzése helyett alkalmi vásárlókká váltak az elmúlt években a spórolás végett.
A megkérdezettek jó része az árkötöttséget okolja a könyvek megdrágulásáért,
többen inkább annak megszüntetését várják, onnantól kezdve pedig mindegy számukra, ki a tulajdonosa a Librinek. Az Open Books 2026-os, A magyar könyvpiac jövőképéről kiadott vitairatában például közel 50 százalékos drágulásról írt az új megjelenések esetében az elmúlt körülbelül három évben. Ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy kizárólag az árkötöttséghez van köze a drágulásnak, mindenesetre az általunk megkérdezett olvasók zöme ezt tette felelőssé.
Az árkötöttségi törvényt 2024-ben vezette be a kormány Magyarországon. A lényege az volt, hogy az új könyvek esetében azok megjelenésétől számítva egy évig a kereskedők maximum 10 százalékos kedvezményt adhatnak a kiadó által meghatározott fogyasztói árból. A döntést akkor azzal indokolta a kormány, hogy így védené a kisebb könyvesboltokat és a könyvpiac sokszínűségét. A törvényt már bevezetése idején is rengeteg kritika érte a szakma részéről, és ez nem csitult az áprilisi választások óta sem. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése idén áprilisban közleményben kérte a kormányt, törölje el az árkötöttségi törvényt, mert az egész egyszerűen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és a vásárlókat is megfosztja attól, hogy olcsóbban jussanak a kiszemelt könyvekhez. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét júniusi megnyitóján bejelentette a törvény alkalmazásának felfüggesztését, de erre hivatalosan még azóta sem került sor. (A megkérdezettek egy része az árkötöttségen kívül felemlegette a könyvfóliázást is, kifogásolva, hogy még annak eltörlésére sem került sor.)
Még a folyamat elején, bizonytalan jövővel
A Libri-Bookline a Világgazdasággal megosztott álláspontja a jelenlegi helyzettel kapcsolatban egybecseng azzal, ahogyan Starcz Ákos, a Libri-csoport igazgatóságának elnöke nyilatkozott lapunknak még májusban: a könyvóriás ugyanis most hangsúlyozta, nem okozott fennakadást a tulajdonosváltás a működésben. „Piaci cégről van szó, amely az MCC tulajdonszerzése előtt is piacvezető volt, jelenleg is az, és biztos vagyok benne, hogy akkor is az lesz, hogyha bármiféle tulajdonosváltásra sor kerülne” – mondta lapunknak tavasszal Starcz Ákos.
„Nem feltétlenül egészséges, ha a könyvpiacon egy cégcsoport ekkora részesedéssel rendelkezik”A hírek szerint a Central Médiacsoport potenciális érdeklődőként bukkant fel a Libri körül. A Varga Zoltán tulajdonában álló média- és kiadói birodalom kérdésünkre írásban úgy fogalmazott: „a Central-csoport célja domináns hazai jelenlétének további erősítése. Ennek érdekében folyamatosan fejleszti és diverzifikálja portfólióját, és vizsgálja azokat az akvizíciós lehetőségeket, amelyek összhangban vannak hosszú távú növekedési stratégiájával. Piaci értesüléseket ugyanakkor a Central-csoport nem kommentál; befektetési döntéseit minden esetben az értékteremtés és a megalapozott üzleti szempontok vezérlik.”
A könyvóriás lehetséges jövőjével kapcsolatban kerestük Gál Katalint, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökét is. A szakember viszont egyelőre csak megerősíteni tudta azt a bizonytalanságot, amely jelenleg a Libri-Bookline jövőjével kapcsolatban látszik, mindenesetre a szakma érdeklődve szemléli a fejleményeket.
A Libri-Bookline előtt a rendelkezésre álló információk alapján így egyelőre még mindig több lehetséges út áll: például az állam megválik tulajdonjogától, továbbadva azt egy vevőnek, esetleg többek között szétosztja a tulajdonrészt – megtartva akár magának is egy kisebb részesedést. Ahogyan lehetséges forgatókönyv az is, hogy teljes mértékben meghagyja magának a megszerzett tulajdonjogot. Utóbbi esetben viszont a kormánynak garantálnia kell, hogy a Libri-Bookline vezetése teljes szakmai autonómiát kap, és az állam semmilyen módon nem szól bele a kiadói és a kereskedelmi tevékenységbe – már ha el szeretné kerülni azt a sérelmet, amelyet a NER-közeli MCC Alapítvány megjelenése jelentett a könyvkiadó körül, hiszen az túlságosan is élénken él még a szakma és a közvélemény emlékezetében.
