Nincs vége a szállodahajók kálváriájának, ősszel is gondot okozhat az alacsony dunai vízállás

Az őszi hajózási időszakban továbbra is számolni kell az alacsony vízállásból eredő gondokkal, a téli holtszezont pedig fel kell használni a 2027-es szezonra való felkészülésre, hiszen a klímaváltozás turizmusra gyakorolt gazdasági hatásai jól láthatóvá váltak 2026 nyarán a Magyar Beutaztatók Szövetsége (MABEUSZ) szerint. Az idei aszály következményei túlmutattak a turisztikai szolgáltatások közvetlen működési nehézségein. A rendkívül alacsony dunai vízállás energiabiztonsági aggodalmakat is előidézett, ami tovább erősíthette a Magyarországgal kapcsolatos desztinációs bizonytalanságot.

A kialakult helyzetről a vendégek a közösségi médiában is intenzíven osztottak meg információkat és tapasztalatokat, sokszor egymásnak ellentmondó híreket is. Mindez a későbbi utazások lefoglalásánál is szempont lehet, a bizonytalanság sosem kedvez az utazástervezésben – mondta a Népszavának Kanel Judit, a MABEUSZ elnöke. Mint emlékeztetett: hajóutakat és programokat kellett lemondani vagy átszervezni, több fontos magyarországi kikötő pedig időszakosan elérhetetlenné vált a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt, ráadásul mindez a főszezon kellős közepén történt.

Budapest, Esztergom, Kalocsa és Mohács kikötői hosszabb időszakokon át nem elérhetők a folyami szállodahajók számára. A probléma gyakorlatilag a Komáromtól Mohácsig terjedő magyarországi Duna-szakaszt érinti, miközben Komárom csak részben maradt használható.

Több mint száz hajó nem érkezett meg Budapestre

A helyzet súlyosságát jól érzékelteti a MABEUSZ egyik tagvállalatának adata, miszerint július közepe óta a főként európai, ezen belül elsősorban német forráspiacról érkező forgalomban tervezett 192 hajóérkezésből 106-ot, vagyis a tervezett érkezések több mint 55 százalékát le kellett mondani, 86 csoport programját pedig teljesen át kellett szervezni.

A tengerentúli, elsősorban amerikai forráspiac esetében – ugyancsak a MABEUSZ tagvállalati tapasztalatai szerint

A két adat külön kategória: az utóbbi utasok nem a teljes hajóutat mondták le, Budapest azonban elveszítette vagy részben elveszítette a hozzájuk kapcsolódó vendégéjszakákat és egyéb turisztikai költést.

A hajók egy része Budapesttől északra kényszerült várakozni vagy visszafordulni, míg más hajók Magyarország déli határain kívül nem tudták folytatni útjukat Budapest felé.

A helyzet kezelésében a hajótársaságok eltérő megoldásokat is alkalmaztak a lehetőségeiken belül, az ügyfeleik elképzeléseit a leginkább szem előtt tartva, illetve megfelelve a hajók eltérő műszaki adatainak, más merülési mélységük van a különböző szállodahajóknak, ez határozza meg, hogy hol tudnak közlekedni, kikötni.

Az utasokat bizonyos esetekben buszra vagy vonatra ültették, és szárazföldön próbálták eljuttatni őket a következő állomásra, illetve programpontra – összegezte a szakmai szövetség elnöke. Hangsúlyozta: komoly kihívást jelentett, hogy mindezt rendkívül rövid idő alatt kellett megszervezni. Sokszor ugyanis csak néhány órával a tervezett kikötés előtt vált biztossá, hogy a hajó nem tud beállni vagy csak egy másik kikötőben tud kikötni, ezért gyorsan kellett buszokat találni, szállást és étkezést szervezni (a szállodahajó helyett szállodában és étteremben), idegenvezetőt és programot, belépőket biztosítani és az utasok csomagjairól is gondoskodni.

Mindenkinek sokba került az aszályos nyár

A hajóstársaságoknak a teljes útvonal átszervezése, a rendkívüli buszos vagy vasúti transzferek, a szállodai elhelyezés, éttermi étkezések, pluszprogramok biztosítása és a csomagszállítás jelentős többletköltséget okozott. Eközben a magyar szolgáltatók a korábban lekötött, majd sokszor az utolsó pillanatban lemondott programok és kapacitások miatt szenvedtek el komoly bevételkiesést. A hajóstársaságok a veszteségeik miatt értékelték, ha kötbérmentes lemondást kaptak a partnereiktől – tudtuk meg.

A magyar szolgáltatók helyzetét tovább nehezíti, hogy a hosszú ideig bizonytalanságban tartott kapacitások kötbérmentes lemondását próbálták sok esetben biztosítani, így a rendkívüli helyzetből eredő kockázat jelentős része a hazai szolgáltatói láncra is áthárul. Különösen érzékenyen érintette a kialakult helyzet a prémium folyami hajóutakat – közölte a MABEUSZ. Az ilyen utakért sokat fizető, jellemzően tengerentúlról érkező vendégek ugyanis nem egyszerűen egy európai körutazásra vesznek jegyet: magát a folyami hajózást, a dunai panorámát és azt is megfizetik, hogy a városok központjában szállhatnak partra.

Egy tengerentúli hajóstársaság 2026. júliusi prémium dunai útján az eredetileg meghirdetett bécsi, pozsonyi és budapesti hajós állomások elmaradtak vagy alapvetően átalakultak. A hajózás jelentős részét hosszú buszos utazások váltották fel. Budapestre végül csak késő délután jutottak el az utasok, emiatt a tervezett városnézések egy része elmaradt, az éjszakát pedig szállodában töltötték. Az esetről persze a külföldi sajtó is beszámolt, az utasok érthetően csalódottak voltak, miközben a hajóstársaság és a helyszíni szolgáltatók rendkívüli logisztikai megoldásokkal igyekeztek fenntartani az utazás lehető legtöbb elemét.

Augusztus elejére tovább romlott a helyzet – emlékeztetett Kanel Judit. Ekkor már nemcsak egy-egy magyarországi kikötés maradt el az alacsony dunai vízállás miatt, hanem teljes hajóindulásokat is töröltek. Egyes piaci szegmensekben a forgalom visszaesése már a pandémia idején tapasztalt, szinte teljes leálláshoz hasonló helyzetet idézett elő. A különbség annyi volt, hogy ezúttal nem hatósági korlátozás, hanem a hajózhatóság tartós hiánya akadályozta a működést. Egy ponton túl, amikor a hajók már nem tudják teljesíteni a meghirdetett útvonalat, szárazföldi helyettesítő programokkal vagy hajócserével sem lehet ugyanazt az utazási élményt biztosítani.

A klímaváltozás jelentős kockázat, fel kell készülni rá

A következő hónapokban ezért is fel kell készülni arra, hogy hasonló problémák újra előállhatnak. Fel kell mérni, hogy a meglévő magyarországi kikötők közül melyek használhatók alternatív kikötési pontként alacsony vízállás esetén, és ezeknél milyen utasfogadási, közlekedési, parkolási és logisztikai fejlesztések szükségesek. Gönyű és Nyergesújfalu idei szerepe megmutatta, hogy a megfelelő adottságú alternatív kikötők rendkívüli helyzetben valódi segítséget jelenthetnek.

Az alternatív kikötők viszont csak akkor jelentenek megoldást, ha a hozzájuk vezető folyószakasz hajózható, és a kikötő megfelelő szárazföldi infrastruktúrával is rendelkezik. A szakmai szövetség szerint az őszi hajózási időszakban továbbra is kész operatív megoldásokra van szükség. A téli hajózási holtszezont pedig arra kell felhasználni, hogy az érintett turisztikai, vízügyi, hajózási és közlekedési szereplők közösen kidolgozzák a következő szezon válságprotokollját.

A MAHART PassNave által közölt adatok alapján évente mintegy 600 ezer szállodahajós utas érkezik Magyarországra. A szegmens gazdasági jelentősége azonban nem csak az utasszámban mérhető: a hajóstársaságok és vendégeik kikötői, közlekedési, idegenvezetői, kulturális, vendéglátóipari, szállodai és egyéb turisztikai szolgáltatások széles körét veszik igénybe.

A klímaváltozásból eredő hajózhatósági kockázatokat be kell építeni a magyar turizmus hosszú távú stratégiai tervezésébe. A vízügyi és hajózási szakemberek bevonásával meg kell vizsgálni, milyen környezeti szempontból is fenntartható víziút-fenntartási, előrejelzési, kikötői és operatív intézkedések javíthatják a dunai hajózás ellenálló képességét – szorgalmazza a szakmai szövetség.

Ebben a helyzetben a Visit Hungarynek a hazai szakmai szereplőkkel együttműködve markáns bizalomépítő és válságkommunikációs szerepet kell vállalnia a beutaztatók szerint. A cél – tették hozzá – nem a probléma kisebbítése vagy elhallgatása, hanem annak hiteles bemutatása, hogy Magyarország felkészül a rendkívüli helyzetekre, a magyar szolgáltatók professzionálisan kezelik a változásokat, és Budapest továbbra is kiemelt, biztonságosan látogatható európai desztináció.