Ígéretével ellentétben kivár a kormány a könyvfóliázás eltörlésével

„Arról volt szó, hogy az árkötöttségről szóló törvényt azonnali hatállyal visszavonják. Ennek meg kell történnie, mert ez egy salátatörvény része volt, ráadásul nem is volt jól megfogalmazva, tele volt félreérthető és szakmailag kifogásolható dolgokkal” – fogalmazott lapunknak Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, hozzátéve, az első ígéretek óta többféle információ jutott el hozzá azzal kapcsolatban, hol tart az ügy.

Megjegyezte, tudomása szerint az is felmerült, hogy a kormány januárban terjeszti elő a törvény eltörlését, ugyanakkor szó volt arról is, hogy mégsem helyeznék hatályon kívülre, a szakmai szervezeteket – köztük az MKKE-t – kérik, küldjenek módosító javaslatokat a törvényhez. Gál Katalin szerint viszont a törvény bevezetésének körülményei miatt erre nincs lehetőség, elkerülhetetlen, hogy első lépésként hatályon kívül helyezzék azt.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter még júniusban, az MKKE egyik legfontosabb éves eseményén, az Ünnepi Könyvhét megnyitóján jelentette be, hogy felfüggesztik a könyvek árkötöttségéről szóló törvény alkalmazását, valamint eltörlik a fóliatörvényt is. Erre ugyanakkor még azóta sem került sor. 

Pedig, ahogyan korábban megírtuk, a javaslatcsomag rendelkezik a többi között arról is, hogy tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek nem megfelelő, a szexualitást öncélúan ábrázoló tartalmat hozzáférhetővé tenni, amely szexuális erőszakot, szexuális kizsákmányolást, szexuális célú kapcsolatfelvételt vagy manipulációt, illetve más szexuális bűncselekményeket népszerűsít. A szabályozás álláspontja szerint a gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy többek között bármilyen nyilvános térben ne legyenek kitéve olyan vizuális kommunikációnak, amely alkalmas testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos káros befolyásolására.

Bizonyos könyvek fóliázását valójában nem törvény, hanem egy, az Orbán-kormány által 2021 augusztusában kiadott rendelet írja elő, ugyanakkor a gyermekvédelminek nevezett törvény része volt. Ezt sokan csak homofóbtörvényként emlegették, ugyanis ez vezetett ahhoz is, hogy a könyvesboltok bizonyos könyveket nemhogy az üzlet kirakatába, de a kínálat többi részétől is kénytelenek voltak távol tartani, külön helyet szánva nekik. Mindezt lehetőleg zárt csomagolásban, pontosabban fóliában. Ebbe a bizonyos könyvek kategóriájába beletartozott minden olyan kötet, amely gyerekeknek szólt és amely öncélúan ábrázolja a szexualitást és amely a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a homoszexualitást „népszerűsíti”. Többek között szakmai szervezetek már a rendelet hatályba lépése óta tiltakoztak az intézkedéssel szemben,

Galambos Ádám, a szövetség elnöke lapunknak úgy fogalmazott, a könyvfóliázás eltörlése elsősorban erkölcsi, társadalmi szempontból szükséges, de nekik sincs tudomásuk arról, hogy miért vár ezzel a Tisza-kormány. Gál Katalin szerint ugyan Tarr Zoltán ígéretén kívül biztató jel volt a kérdésben, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) szerint uniós jogot és jogállamisági elveket sért a könyvek fóliázását előíró magyar szabályozás, de ettől még aktívan foglalkozni kellene a kérdéssel.

Galambos Ádám megjegyezte, a kötött ár eltörléséről ideális esetben legkésőbb szeptember végén, októberben már döntenie kellene a kormánynak, ugyanis a karácsonyi könyvpiac – az év egyik csúcsidőszaka – ekkortájt gyakorlatilag elindul. Épp ezért a kereskedőknek szükségük lenne arra, hogy biztosan tudják, még az árkötöttséggel vagy anélkül tervezzenek a következő hónapokban. Gál Katalin kérdésünkre jelezte, továbbra is készek minden szakmai segítséget megadni arra az esetre, ha a kormány megszünteti a könyvek árkötöttségéről szóló törvényt.