Emmanuel Macron az Élysée-palotába hívta a francia parlamenti pártok vezetőit, hogy a hírszerző szolgálatokkal együtt értékeljék az Európát érő orosz hibrid fenyegetéseket. A megbeszélés után az elnök azt mondta, Moszkva egyre intenzívebben alkalmaz kiberakciókat, drónokat, szabotázst és dezinformációt, amelyek célja szerinte az európai társadalmak megfélemlítése és Ukrajna támogatásának gyengítése. A Kreml rendszeresen visszautasítja az ilyen vádakat.
Macron külön is hivatkozott a lipcsei repülőtér körül történt drónincidensre, amelyet francia és más európai biztonsági szervek az orosz hibrid hadviselés újabb példájaként kezelnek. A németországi teherforgalmi csomópont stratégiai jelentőségű a polgári logisztika és az Ukrajnába irányuló szállítások miatt. Az eset azért keltett különös aggodalmat, mert a korábbi befolyásolási és kiberműveleteknél közvetlenebb fizikai kockázatot jelentett.
Az elnök ezért arra utasította a francia kormányt, hogy dolgozzon ki új tervet a kritikus infrastruktúra védelmére.
A védelemnek ki kell terjednie az energetikai hálózatokra, repülőterekre, katonai objektumokra, adatkapcsolatokra és más érzékeny létesítményekre, különös tekintettel az olcsón beszerezhető, nehezen észlelhető drónokra. Párizs a NATO-val és európai partnereivel is szorosabb információcserét akar.
GRU-ügynökig vezet a lipcsei repülőtér elleni robbanódrónos merénylet ügyének nyomozásaA hibrid fenyegetés kézzelfoghatóbb lett
A francia vezetés értékelése szerint az elmúlt években megváltozott az orosz nyomásgyakorlás szerkezete. A korábbi dezinformációs kampányok és kibertámadások mellett egyre több olyan incidens történik Európában, amelyet a hatóságok szabotázshoz, gyújtogatási kísérlethez, felderítő drónhoz vagy logisztikai infrastruktúra zavarásához kötnek. Több ügyben folyamatban van a vizsgálat, ezért az egyedi felelősség nem minden esetben tekinthető jogilag bizonyítottnak.
Az Európai Bizottság ugyanezen a héten egy uniós ellenintézkedési mechanizmust is javasolt a drón- és szabotázsesetek gyorsabb összehangolt kezelésére. Ursula von der Leyen elképzelése szerint a tagállamok a NATO konzultációs rendszeréhez hasonló módon kérhetnének sürgős támogatást, ha olyan hibrid fenyegetést érzékelnek, amely nem éri el a hagyományos fegyveres támadás küszöbét, de komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A párizsi tanácskozáson a különböző politikai táborok képviselői eltérően ítélték meg a szükséges válaszlépések részleteit,
de a külső fenyegetés komolyságát többen elismerték. Marine Tondelier, a Zöldek vezetője a találkozó után arról beszélt, hogy a hírszerzési tájékoztató nyugtalanító képet adott. Édouard Philippe volt miniszterelnök szintén a biztonsági kockázatok növekedését hangsúlyozta.
Durvul az orosz hibridfenyegetés, fogy Európa türelmeAz energiaválság a másik sürgős front
Macron a biztonsági kérdéseket összekötötte a közel-keleti háború miatt kialakult energiaár-sokkal is. A Perzsa-öbölben zajló konfliktus és a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom zavarai száz dollár fölé emelték a Brent árát, miközben a tengeri biztosítás és a szállítás is drágult. Az eredeti kézirattal szemben nem beszélhetünk a Bab el-Mandeb teljes lezárásáról; a fő közvetlen kockázat jelenleg a Hormuz körüli bizonytalanság és a térség olajinfrastruktúrájának sérülékenysége.
A francia elnök elismerte, hogy a magas üzemanyagárak komoly terhet jelentenek a háztartásoknak, miközben Párizs költségvetési mozgástere korlátozott. A 2026-os hiány várhatóan a GDP 5,4 százaléka körül alakul, ezért a kormány nem tud korlátlan árkompenzációt vállalni. Macron inkább nemzetközi koordinációval próbálná növelni az energiaellátás biztonságát, ezért G7-egyeztetést kezdeményezett.
Franciaország számára a helyzetet bonyolítja, hogy a hibrid védekezés jelentős pluszkiadásokat követel éppen akkor,
amikor a kormány a költségvetési hiány leszorításán dolgozik. A kritikus infrastruktúrák drónvédelme, a kiberbiztonsági rendszerek korszerűsítése és a hírszerzési együttműködés mind tartós költséget jelent. A párizsi vita ezért arról is szól, hogy a biztonsági kiadásokat miként lehet összeegyeztetni az államháztartási konszolidációval.
A francia elnök azt is világossá tette, hogy az ukrajnai támogatáson nem kíván változtatni, és a hibrid fenyegetést éppen ennek megingatására irányuló nyomásgyakorlásként értelmezi.
A két válság közös pontja a sebezhetőség. A francia stratégia abból indul ki, hogy az energiaellátás, a közlekedési hálózatok, az adatkábelek és a katonai logisztika ugyanannak a biztonsági rendszernek a részei. Egy dróntámadás vagy szabotázs közvetlen kárt okozhat, de már a fenyegetés is drágítja a biztosítást, növeli a védelmi kiadásokat és bizonytalanságot teremt. Párizs ezért a következő hetekben nemcsak rendészeti, hanem infrastrukturális és diplomáciai válaszokat is össze akar hangolni.
Csővezetékek törhetik meg Irán évtizedes zsarolási potenciálját a kulcsfontosságú Hormuzi-szorosnál