Augusztusban azonban az ukrán erők 23-ra növelték sikeres támadásaik számát. Az Astra és a Bloomberg hírügynökség jelentései alapján ez majdnem kétszer annyi, mint júliusban volt, és több mint háromszorosa a júniusi vagy májusi támadások számának – írta a Novaja Jevropa.
Az ukrán drónerők augusztus végén a nagyobb termelőüzemeket vették célba: a jaroszlavli Szlavnyefty-JANOS-t, a Nyizsnyij Novgorod-i NORSI-t, a kirisi KINEF-et és a permi olajfinomítót. Szeptemberben az ukrán erők újra csapást mértek a főbb beszállítókra: a tatárföldi TANECO komplexumra, a rjazanyi és szizranyi finomítókra, valamint a Szaratovi terület és a Krasznodari határterület nagyobb finomítóira.
A szizranyi támadás éppen azután történt, hogy Donald Trump azt állította: Ukrajna és Oroszország beleegyezett az energetikai célpontok elleni támadásaik leállításába.
A támadások fokozódásával pedig nőtt azoknak a kutaknak a száma, ahol a sofőrök nem találtak benzint – állítja a gdebenzin, az üzemanyag-kereső weboldalak és szolgáltatások összesítője.
Bár július 20-tól az ukrán drónok szinte naponta támadták az orosz finomítókat, ennek hatása csak fokozatosan „ütött be”. Míg július 21-én az AI–92-es benzin a kutak 8%-án nem volt elérhető, augusztus 20-ra a sofőrök már a kutak 52%-án keresték hiába ezt az üzemanyagot. Augusztus 29-re a helyzet kissé javult (33%-ra), szeptember 15-re azonban megint a benzinkutak 45%-án nem lehetett 92 oktános benzint kapni.
A drágább AI–95-ös benzinből kifogyott kutak aránya is nőtt: a júliusi egyharmadról szeptemberre 50% közelébe. Később a helyzet itt is javult, de szeptember 15-re ismét 53%-ra emelkedett a 95-ös benzinnel nem rendelkező kutak aránya. Ezzel párhuzamosan az utóbbi hónapban 20 és 27 százalék közé nőtt azon kutak aránya, ahol a sofőröknek sorba kellett állniuk.
Szeptember közepére Szentpétervárt és a Leningrádi területet sújtotta leginkább a benzinhiány: a sofőrök közlései szerint átlag több mint két órát kellett sorban állniuk, miközben a hatóságok azt jósolták, hogy a helyzet október elejéig aligha javul.
A Novaja Jevropa szerint Novorosszijszk, Krasznodar, Irkutszk, Perm, Szurgut városok, a Rosztovi és Arhangelszki terület, valamint a Jamalo-Nyenyec és a Hanti-Manysi Autonóm Körzet lakosai szintén súlyos benzinhiánnyal szembesültek a múlt héten.
Oroszország kész folytatni a háborút, és egyik fő célja, hogy súlyos politikai költségeket generáljon az Ukrajnát támogató Nyugat számáraA dízel üzemanyaggal sokkal jobb a helyzet, annak ellenére, hogy a Reuters számításai szerint az ukrán légitámadások nyomán a hat legnagyobb gyártóüzem kénytelen volt leállni vagy jelentősen csökkenteni a termelést. Oroszország azonban kétszer annyi dízelt termel, mint amennyit a hazai piac igényel, és az exportot leállította.
A Novaja Jevropa elemzése kimutatta, hogy a dízellel a legnagyobb problémák július végén és augusztus első felében voltak: akkor a benzinkutak 55–85%-án keresték hiába az autósok. Azóta a dízelt kereső sofőröknek már csak a kutak 10-20%-án kell csalódniuk.
A bombázások rendszeressége és a gyors javítások szankciók miatti lehetetlenné válása a dróntámadások harmadik évére már kumulatív hatást gyakorolt, és pusztító hatással van az orosz olajfinomítói ágazatra – jelentette szeptemberben a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
A cég mintegy 4 millió hordóra csökkentette az ágazatra adott 18 hónapi előrejelzését, ami 30%-kal alacsonyabb az ukrajnai invázió előtti szintnél.
A piaci szereplők szerint mindez elkerülhetetlenül további áremelkedésekhez vezet. A szövetségi statisztikai hivatal (Roszsztat) szerint szeptember 15-én az oroszországi benzinárak átlagosan már 21, a dízelárak pedig 15,5 százalékkal voltak magasabbak a 2025. decemberinél.
„A gyártóknak nincs más választásuk, mint emelni az árakat, mert a költségeik megnőttek, és szükségük van forrásra a veszteségeik ellensúlyozására” – mondta Andrej Gyacsenko, a Proleum kereskedőcég vezető makrogazdasági és olajipari elemzője.
Ráadásul a szövetségi költségvetés, amely a finomítókat támogatja a benzin drágulásának fékezése érdekében, a megnövekedett kincstári kiadások miatt egyre kevésbé lesz képes erre. „Ezeket a költségeket fokozatosan át kell majd hárítani a végfelhasználókra. Véleményem szerint ezt látjuk most” – mondta Gyacsenko egy nyílt kereskedői találkozón.
Európa már százmilliárdokat költ fegyverre, mégis kritikus katonai hiányok maradtakPutyin megbízottja szerint a háborús sínekre helyezett gazdaság „fékevesztetté” válhat