Európai Bizottság;hitel;védelmi kiadások;SAFE;

A Tisza-kormány több mint tízmilliárd euróval kevesebbet, csak 5,4 milliárd eurót akar felvenni a Magyarországnak járó EU-s védelmi hitelkeretből

A tervezett összeg nagyjából harmadát venné fel az ország; a megmaradó uniós keret egy részére még idén új pályázatot írhatnak ki.

A korábban igényelt mintegy 16 milliárd euró helyett végül 5,4 milliárd euró lehet a magyar hitel összege az Európai Unió SAFE védelmi finanszírozási programjában – tudósít a Klubrádió.

A 150 milliárd eurós keretből a tagállamok kedvezményes hitelt vehetnek fel védelmi fejlesztésekre.

Az Európai Bizottság szóvivője arról beszélt, hogy a hitel nagyságáról a tagállamok döntenek. Thomas Regnier közölte, a magyar hatóságok és az új kormány számára is egyértelművé tették, hogy felülvizsgálhatják a jelenlegi helyzetet, és most úgy döntöttek, hogy az eredetileg Magyarországnak elkülönített összegnél kevesebbet vesznek fel. A Bizottság a frissített magyar terv benyújtására vár. 

Magyarország mellett Olaszország is csökkentette az igényét, így bizottsági számítások szerint akár 10-20 milliárd eurót is újra lehet majd osztani a SAFE keretéből. Brüsszel még idén új pályázati felhívást tervez, amelyből további védelmi projektek, Ukrajnával közös beszerzések és ukrán vállalatok bevonásával megvalósuló programok is finanszírozhatók.

Az EUrologus információja szerint az Európai Bizottság már megkapta a magyar hatóságoktól a végleges hitelösszegre vonatkozó információt, és jelenleg a frissített tervről folynak az egyeztetések. A lap szerint nem csökkentették a Magyarország számára elérhető összeget; a kisebb hiteligényről a Tisza-kormány döntött. Az új pályázati felhívást még 2026-ban közzé kell tenni, különben a fel nem használt összegek elveszhetnek. Ruszin-Szendi Romulusz a SAFE lehetséges felhasználásai között már meglévő honvédelmi szerződések kiváltását, illetve tervezett közlekedési és kiberbiztonsági beruházások előre hozását említette.

Emmanuel Macron katonákat, radarokat és védelmi rendszereket küld Janbu térségébe. A döntés azt jelzi, hogy a húszi rakéta- és dróntámadások, valamint a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság miatt Európa egyre közvetlenebbül védi a Közel-Kelet létfontosságú energia-infrastruktúráját.