„Akut működési válságba” került az ágazat 2026-ra – hangsúlyozta Szász-Fejér István, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) elnöke a hétvégi szakmai konferencián. Szerinte a problémák egy 2006 óta fennálló finanszírozási és szabályozási torzulás következményei.
Szász-Fejér István úgy fogalmazott: „mi nem várunk tovább”, ezért konkrét szakmai javaslatokat készítettek az új egészségügyi kormányzatnak.
Az egyik ilyen javaslat, hogy a NEAK támogatotti listáján szereplő, jelenleg 27 százalékos áfával értékesített gyógyászati segédeszközök adókulcsát 5 százalékra csökkentsék.
Szász-Fejér István szerint ha az áfacsökkentés megtörténne, az a betegek terheit is enyhíthetné. Az elmúlt hónapokban ugyan megkezdődött a párbeszéd a döntéshozókkal, a forgalmazók azonban gyorsabb változásokat várnak. Három szakmai szervezet – az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) és az Orvostechnika Szövetség (OSZ) – konkrét javaslata, hogy az egészségbiztosító támogatotti listáján szereplő mintegy 3200 termék 27 százalékos áfakulcsát csökkentsék 5 százalékra. Rásky László, az OSZ főtitkárának számítása szerint ennek teljes költségvetési hatása legfeljebb évi hatmilliárd forint lenne. Ebből mintegy 3,5 milliárdot jelentene a vényre kiváltott eszközök áfájának mérséklése, további körülbelül 2,5 milliárdot pedig ugyanezen termékek támogatás nélküli értékesítése.
Drágább lehet a kötszer és a pelenka, a Pintér-féle belügy azt állítja, minden a betegek érdekeit szolgáljaA támogatott eszközöknél az alacsonyabb áfa nemcsak az állam adóbevételét, hanem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kiadását és a beteg térítési díját is csökkenthetné. Változatlan nettó ár mellett egy ma 27 százalékos áfájú termék bruttó ára 5 százalékos áfával mintegy 17 százalékkal lenne alacsonyabb. A beteg által fizetendő összeg tényleges változása ugyanakkor az adott eszköz támogatási mértékétől is függ. A javaslatról a a jövő héten kezdődnek az egyeztetések az Egészségügyi Minisztériumban. Lapunk információi szerint ez még csak első körös szakmai megbeszélés, azaz egyelőre szó sincs politikai ígéretről, az áfacsökkentés sorsa azon is múlik, hogy annak költségvetési hatását hogyan ítéli meg a Pénzügyminisztérium.
Az Orbán-kormány szerint minden szükséges ellátást megkap egy ALS-betegségben szenvedő ember, megnéztük, hogy ezzel szemben mi a valóság– A gyógyászati segédeszközök támogatási rendszerét 26 éve alakították ki, és azóta nem nyúltak hozzá érdemben – mondta Dávid Tamás, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese, aki a kormányzatot gyakorlatilag egyedül képviselte a szakmai konferencián –, ezért most a konstrukció egészét vizsgálják felül.
Szerinte az egyik problémát az okozza, hogy a gyógyászati segédeszközök támogatását nagyrészt a gyógyszerek finanszírozásának mintájára alakították ki. Gyógyszereknél a hatóanyag és a hatáserősség alapján viszonylag jól meghatározható, mely készítmények tekinthetők egymással egyenértékűnek. Két, azonos csoportba sorolt gyógyászati segédeszköz között viszont a beteg számára lényeges műszaki és minőségi különbségek lehetnek.
Dávid Tamás példaként az inkontinenciatermékeket említette: a rendszer egy csoportba sorolhat eltérő tulajdonságú termékeket, holott nem feltétlenül ugyanarra az eszközre van szüksége egy enyhébb és egy súlyosabb inkontinenciával élő betegnek. A NEAK ezért olyan értékelést szeretne, amely az eszközök mérhető műszaki tulajdonságait is összehasonlítja. Az új termékek támogatásba történő befogadásánál is változtatnának. Dávid Tamás szerint az ehhez készülő technológiaértékelésből esetenként nem derül ki elég egyértelműen, hogy egy új eszköz valóban többet nyújt-e a már támogatott termékeknél, és indokolt-e érte magasabb árat fizetni.
A visszaélések miatt akkora a szigor a gyógyászati segédeszközök felírásánál, hogy betegek tízezrei nem jutnak hozzá, a biztosító 10 milliárdokat spórolA finanszírozási döntést ugyanakkor a NEAK-nak kell meghoznia. Az alapkezelő hat nagyobb területre bontotta a gyógyászati segédeszközök körét, ezekről külön egyeztetnek a szakmai és piaci szereplőkkel, és vizsgálják más európai országok finanszírozási gyakorlatát is. A változtatások előkészítését jelzi az egészségügyi tárca úgynevezett kihívástérképe is, amely a szakmai szervezetektől beérkezett problémákat és javaslatokat összegzi. A szeptember 30-i egyeztetésre készült dokumentum a finanszírozás és a betegek hozzáférése mellett a szabályozás, a minőségbiztosítás, az innováció és a hazai orvostechnikai ipar helyzetét is a rendezendő kérdések közé sorolja. Abban Dávid Tamás szerint lényegében egyetértés van, hogy
Magyarország keveset költ gyógyászati segédeszközökre. Mint mondta, ha a rájuk fordított összeget megdupláznák, az sem lenne akkora, mint amennyivel egyetlen év alatt nőtt a gyógyszerkiadás.
A főigazgató-helyettes azt is felvetette: nem biztos, hogy minden segédeszközt ugyanabból az egészségbiztosítási forrásból kell támogatni, amelyből például a gyógyszereket. Egyes, elsősorban az önálló életvitelt segítő eszközök finanszírozásában szerinte a szociális terület is szerepet kaphatna. A NEAK adatai szerint jelenleg a hallókészülékekre jut a legtöbb támogatás, ezeket az inkontinenciatermékek és a glükózmonitorozáshoz kapcsolódó eszközök követik. Az inkontinenciatermékekre fordított összeg elsősorban azért nő, mert több fogy belőlük.
Dávid Tamás szerint ez azt is jelezheti, hogy több rászoruló jut hozzá a szükséges eszközhöz. Gyorsan nő a folyamatos vércukorszintmérésre alkalmas CGM-szenzorok használata is. A főigazgató-helyettes szerint ezeknél mérhető a technológia hozzáadott értéke, és elképzelhető, hogy tovább javítják a hozzáférést, különösen a gyermekek számára. Közölte azt is, hogy a támogatás átalakításába a betegeket is bevonnák. A NEAK-nál már dolgozik betegképviseleti koordinátor, és betegszervezeti fórumot is tartottak.
A változtatások tempóját ugyanakkor a rendelkezésre álló kapacitás is korlátozza. Dávid Tamás szerint a minisztériumban kevés szakember foglalkozik a területtel, a NEAK-nál pedig mindössze hét ember intézi a gyógyászati segédeszközök támogatásával kapcsolatos ügyeket és az egyedi kérelmeket.
– Huszonhat éve nem voltunk ilyen jó helyzetben, mint most – mondta Dávid Tamás. Hozzátette: azt még nem tudja, meddig jutnak az átalakítással, de változásra számít.
A rendőrségi nyomozás miatt visszaesett a gyógyászati segédeszközök felírása, milliárdokkal csökkent a kifizetett támogatásErős export, szűkülő magyarországi piac
Miközben a gyógyászati segédeszközök támogatási rendszerének átalakításáról egyeztetnek, külön kérdésként került napirendre a hazai orvostechnikai ipar helyzete is. A minisztérium számára összeállított „kihívástérkép” a lehetséges intézkedések között már egy nemzeti orvostechnikai iparfejlesztési program kidolgozását is nevesíti.
A Magyar Egészségipari Gyártók Szövetségének (MEGYSZ) háttéranyaga szerint a magyar orvostechnikai gyártás nettó árbevétele 2025-ben megközelítette a 430 milliárd forintot. Ebből 376,9 milliárd származott exportból, a belföldi értékesítés pedig 52,9 milliárd forintot tett ki. A hazai piac részesedése az ágazat árbevételéből így 12,3 százalékra csökkent, míg 2018-ban még 18,3 százalék volt. A két meghatározó orvostechnikai szakágazatban tavaly csaknem 15 ezren dolgoztak.
Hasonló arány látszik a MEGYSZ hat nagyobb tagvállalatának adataiban is. A 77 Elektronika, a Mediso, a Medicontur, a Sanatmetal, a Diagon és a Control-X Medical 2025-ben együttesen 86,2 milliárd forintos árbevételt ért el, amelyből 63,8 milliárd exportból származott. A gyártók szerint ezért az állami orvostechnikai beszerzéseknél nemcsak az eszköz vételárát kellene figyelembe venni, hanem például annak élettartamát, szervizigényét, üzemeltetési költségét és azt is, hogy a beszerzés milyen hatással van a hazai foglalkoztatásra és gyártásra. A szakmai javaslatok között szerepel a kórházi műszerpark megújítása, az értékalapú beszerzés, implantátumregiszter létrehozása és a közbeszerzések felülvizsgálata is.
A MEGYSZ becslése szerint egy ilyen értékalapú beszerzési rendszer nemzetgazdasági szinten évente 80-100 milliárd forintos megtakarítást is eredményezhetne.
