Szijjártó Péter négy év alatt 16-szor repült Oroszországba, ugyanannyiszor, mint az uniós tanácskozások egy részének otthont adó Luxemburgba

Kilencvenhat független államban járt hivatali útjai során Szijjártó Péter a 2022-től 2026-ig tartó miniszteri ciklusában – tudta meg a 24. A portál a Külügyminisztérium közadatigénylésre adott válasza alapján arról számol be, hogy a korábbi tárcavezető a 193 ENSZ-tagállam majdnem felében megfordult, és kiküldetésein négy év alatt a szuverén országok 49,7 százalékát kipipálta.

A cikk kiemeli, hogy Szijjártó Péter  a kiküldetései során gyakran járt végig több várost és országot egyetlen út során. A portál összesen 342 egybefüggő kiküldetést azonosított, amelyek során a volt külügyminiszter 468 állomást látogatott meg. Nagyjából a háromnegyedük egyetlen célállomásra irányult, ám több alkalommal logisztikailag igen összetett utakat szerveztek meg a külügyben.

A 24 összesítése alapján Szijjártó Péter

• a legtöbbször – 48 alkalommal – Belgiumban, azon belül is elsősorban Brüsszelben tette tiszteletét az EU- és NATO-tagságból adódó kötelezettségek okán.

• a második leggyakoribb célállomás az Egyesült Államok volt, ahova 31-szer utazott el.

• a környező országok közül az Orbán-kormánnyal leginkább rokonszenvező Szerbiában járt a leggyakrabban, 25-ször. De összességében is elmondható, hogy sokszor tette tiszteletét olyan baráti illiberális államokban, mint Azerbajdzsán, Grúzia és Törökország.

• négy év alatt 16-szor repült Oroszországba. Ugyanannyiszor, mint az uniós tanácskozások egy részének otthont adó Luxemburgba, és többször, mint Németországba, amely hazánk első számú gazdasági partnere.

• Németországban összesen 11-szer,

• Szlovákiában 15-ször,

• Csehországban tízszer,

• Lengyelországban pedig mindössze öt alkalommal fordult meg az elmúlt négy évben.

Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek között példátlanul az orosz-ukrán háború árnyékában meglátogatta Moszkvát, Szentpétervárt és Szocsit is.

Ráadásul ebben a 16 útban nincs benne a Pekingben megrendezett Orbán-Putyin-csúcs, valamint a rendszeres kétoldalú egyeztetések Szergej Lavrov külügyminiszterrel New Yorkban. De a korábbi tárcavezető hat alkalommal megfordult az uniós szankciók alatt álló Belaruszban is.

Emellett – jegyzi meg a portál – Szijjártó számos olyan desztinációt iktatott be a programjába, mely egy közép-kelet-európai ország számára diplomáciai és kereskedelmi szempontból is korlátozottan érdekesek. Így például megfordult a karibi-latin-amerikai térségben Kubában, Guatemalában, El Salvadorban, Panamában, Ecuadorban, valamint Trinidad és Tobagóban. De járt a világ egyik legzártabb államában, Türkmenisztánban; olyan trópusi szigetállamokban, mint Mauritius és a Maldív-szigetek; a brunei szultanátusban és Laoszban; Egyenlítői-Guineában, és több afrikai országban, köztük Sierra Leone-ban, Ugandában és Etiópiában.

2023 novemberében tervben volt egy nepáli út is, ám az elmaradt, a Himalájában fekvő ország fővárosába, Katmanduba a teljes miniszteri delegáció helyett csak egy meg nem nevezett munkatárs repült el. Van utalás arra, hogy 2024 nyarán Izlandra terveztek látogatást, az egyik munkatárs repülőjegyét – 156 608 forintért – ki is fizették, de potyára.

Szijjártó összesen 590 napot töltött külföldön vagy úton külföldre egy repülő fedélzetén. Ott aludni nem szeretett, az utak nagyjából kétharmada úgy nézett ki, hogy reggel indult, és éjjel már úton volt haza Budapestre – vagy egy következő célállomásra –, így a miniszter és delegációja az éjszakát gyakran a honvédségi gép vagy a különgép fedélzetén töltötte.

A vizsgált ciklusban összesen 512,6 millió forintot költött szállodaszobákra a külügyi tárca, ebből Szijjártó hotelszámlái 53,9 millió forintot tettek ki. Akkor azonban, amikor a miniszter külföldön pihent meg, nem spóroltak a szobaszámlán: a 24 összesítése szerint

Ez több, mint amennyiért a luxuskedvelő minisztertársának, Nagy Mártonnak foglaltak szobát.

Szijjártó az ötcsillagos luxusszállodákat kedvelte: megfordult olyan jól ismert láncokban, mint a Hilton, a Four Seasons és a Marriott, ahova az a Sheraton Grand Doha Resort is tartozik, ahol a legdrágább szobaszámláját hozta össze. De a vizsgált időszakban összesen 33 millió forintot költöttek repülőtéri VIP-várókra is, mindenekelőtt Bécsben. Alkalmanként 1,2–2,8 millió forint közötti összegekért időztek ott.

A portál szerint a legdrágább utak a következők voltak:

• 2025. február 17. és 21. közötti amerikai útjához 246 millió forintért béreltek különgépet, és – ahogy azt akkor az Átlátszó megírta – a magánrepülő aznap elhagyta New Yorkot, és követte a vonatozó Szijjártót Washingtonba. Népes, 12 tagú delegáció kísérte a minisztert, köztük három helyettes államtitkár és Budai Gyula miniszteri biztos (aki alapfokú angol tudással utazta körbe a világot Szijjártó kísérőjeként). Az úton további 14 milliót költöttek menetrend szerinti járatok repülőjegyeire, kétmilliót a delegáció szállására, így az út összesen 262 millióba került.

• a dobogó második fokára volt elég a 2025. szeptember 15. és 18. közötti Japánban tett látogatás egy 19 fős delegáció élén. Szijjártó Tokióban és Oszakában is megfordult, és tárgyalásokat folytatott Takeshi Iwaya külügyminiszterrel. Az útra 196 millió forintért béreltek privát jetet, további 16 milliót költöttek repülőjegyekre, 10 millióba került a miniszter és kísérete szállásköltsége, valamint 3,2 milliót szánt a tárca az üzleti delegáció szállására, így mindent egybevéve 225 millió forint közpénz ment el.

• a harmadik legdrágább út szintén az USA-ba vezetett: a New Yorkot, Houstont és Austint is érintő körútra a választási veresége óta különutas Ferencz Orsolya is elkísérte az akkori minisztert. 177 millióért béreltek különgépet, a menetrend szerinti járatokra 17 millióért vettek jegyeket, a szállásköltségre 11 milliót költöttek, így a 2023. szeptember 18. és 23. közötti út összesen 208 millió forintba került.

Az már korábban kiderült, hogy Szijjártó Péter külföldi útjainál a különgépek bérlésére költöttek a legtöbbet, és azokra a magángépekre is csaknem 300 millió forint ment el, melyekkel végül fel sem szálltak.