Nem baj, hogy egy felesleges, néhány tízmilliót érő rendszert vett ötmilliárdért az MVM, elsikálták a dolgot

Publikálás dátuma
2019.07.24. 08:15

Fotó: Népszava
Fónagy János miniszterhelyettes nem cáfolja, hogy az állami MVM ötmilliárdért megvett rendszere jó ha pár tízmilliót ér, de az szerinte akár hasznos is lehet, így nem jelentenek fel senkit. Az MVM érintett exvezére máris kapott 1,1 milliárd közpénzt, hogy Japánban üzleti lehtőségeket keressen hazai kkv-knak.
A vizsgálat nem állapított meg olyan körülményt, ami alapján eljárás indítható, így feljelentés sem történt – írta az állami MVM Magyar Villamos Művek 2017-es „termelésmegjelenítő”-beszerzése kapcsán Fónagy János, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter helyettese. Mint emlékezetes, az MVM két éve olyan „központi termelésmegjelenítőt” vett ötmilliárd forintért a nem sokkal azelőtt általa alapított, svájci MVM International AG-tól, ami szakértők szerint jó ha néhány tízmilliót ér és az áramcsoportnak nincs is rá érdemi szüksége. A szocialista Mesterházy Attila hat kérdéssel igyekezett minél több adathoz jutni az ügyben elrendelt belső vizsgálat jelenlegi állásáról. A rendszer ugyanakkor fontos adatokkal szolgálhat, így komoly szerepet kaphat az energiabiztonság fenntartásában és erősítésében – idéz a vizsgálat megállapításaiból Fónagy János. A valós idejű mutatók elősegíthetik a termelés kihasználását, ezáltal az energiaellátási költségek csökkentését – tette hozzá. Mindemellett az eredeti szerződéses összeghez képest az MVM jelentős megtakarítást is elért – szögezte le. A társaság vezetése elkötelezett az átlátható, a jogszabályok és a nemzetközi "jógyakorlatok" szerinti működés mellett – fogalmaz a miniszterhelyettes. Így a tervekről a korábbinál szélesebb körben egyeztetnek és erősítik az ellenőrzést. Mindazonáltal nincs olyan előírás, ami alapján a társaságnak nyilvánosságra kellene hoznia a belső vizsgálat eredményét – hangsúlyozza Fónagy János. Megjegyzendő: bár az MVM irányítóit tavaly leváltották – sőt a választások után az egykori kabinetfőnökén keresztül érintett Seszták Miklós vezette nemzeti fejlesztési tárca is megszűnt -, az új vezetőség átláthatósági ígéretei még kihívásokkal küzdenek. Az MSZP elnöke, Tóth Bertalan szintén perelni kénytelen a vizsgálat elrendelő határozatai, valamint az MVM és a svájci leányvállalat közötti szerződések megismerése érdekében. Bár az MVM ellenáll, a napokban elküldték a felügyelőbizottsági határozatokat. Eszerint Virág Miklós elnök tavaly májusban a belső auditosztályt, szeptemberben pedig a munkaszervezetet kérte – utóbbit külső tanácsadó alkalmazása mellett – értékarányossági vizsgálatra. Az Index az elmúlt hetek során ügy szövevényes szálai közül kibogozta, hogy az MVM érintett vezérigazgatója, Zsuga János azóta Garyu Trading néven céget alapított Japánban, ami a Külgazdasági és Külügyminisztérium 1,1 milliárdja fejében magyar kis- és középvállalkozásoknak keres helyi üzleti lehetőségeket. Az ügyben kerestük az MVM-et, de nem kapunk választ.
Szerző
Frissítve: 2019.07.24. 08:48

Olcsóbb lett a benzin

Publikálás dátuma
2019.07.24. 06:12

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Újra 400 forint alatt a gázolaj átlagára
A Mol 6 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és 4 forinttal a gázolaj nagykereskedelmi árát szerdán. A csökkentéssel a benzin literje 391 forintra, a gázolajé 396 forintra mérséklődött. Az üzemanyagok ára legutóbb múlt pénteken változott, akkor a gázolaj literje 2 forintos emeléssel 400 forintra nőtt, a benziné 397 forint maradt. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, 449 forint.
Szerző

Többet költenek a sportakadémiákra Orbánék, mint a tudományosra

Publikálás dátuma
2019.07.24. 06:00

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Jövőre már több pénzt kap a költségvetésből a sport-, mint a tudományos akadémiai hálózat. Sporttámogatásra háromszor többet költenek Orbánék, mint kutatásokra.
A 2020-as költségvetés egyik nagy vesztese a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Míg a köztestület idén még 103,6 milliárd forintból gazdálkodhat, addig jövőre - a kutatóintézetek elvonása és projektek kifutása miatt - már csak 17,1 milliárd forint jut rá. Az MTA így 2020-ban az adófizetők pénzéből már kevesebbet kap, mint a kormány által kedvelt sportakadémiák. Az elfogadott költségvetésből utóbbiak kerek tízmilliárdot kapnak, ami a tavalyi összeg kétszerese. Egy külön soron viszont további 9,1 milliárd forint szerepel, amit a kormány javaslata alapján az „országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítására, továbbá a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) feladatainak támogatásra” különítettek el. A fejezeti indoklásokból kiderül, hogy e keretből 1,9 milliárd jut az MLSZ-nek. De ezt is utánpótlás-neveléssel kapcsolatos kiadásokra, vagyis gyakorlatilag az akadémiákra költhetik. A fennmaradó 7,2 milliárdot pedig közvetlenül az akadémiák kapják. Ezek összege pedig már több, mint amennyit az Orbán-kormány az MTA-ra szán. A sportakadémiák költségvetési támogatása azonban ezzel nem ér véget. Jelentősen részesednek ugyanis a társasági adó (tao) sportcélú felajánlásaiból is. Ebből akár újabb tízmilliárdot szívhat fel a sportegyesületek utánpótlási rendszere. A kormányfő strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc elnökölte Felcsúti Utánpótlásnevelésért Alapítvány csak 2017-ben 9 milliárdhoz, tavaly pedig 1,9 milliárdhoz jutott e soron. 
A nagy nyertes
Fotó: Népszava
Akkor sem válik sokkal rózsásabbá a kép, ha nem csupán a sportakadémia-rendszert, hanem a sport teljes támogatását vetjük össze a kutatási kiadásokkal. Alapkutatásokra az idei 99,1 milliárd forint után jövőre 112,1 milliárd forint jut. Műszaki fejlesztésekre az idei 5,6 milliárd forint után 2020-ban összesen további 17 milliárd forintot szánnak Orbánék. A terület tehát jövőre összesen 129,1 milliárdos támogatást kap. Ez 23 százalékos növekedés az idei tervszámokhoz képest. Ezzel szemben a költségvetésből közvetlenül sport- és szabadidős tevékenységek támogatására 2020-ban már 320,9 milliárd forint közpénz jut. Ez az idei 302,4-hez képest hat százalékos növekedés. Vagyis, bár a tudományos tevékenységre szánt költségvetési források összege gyorsabban gyarapszik, az még mindig csak a sport- és a szabadidős kiadások harmadára rúg. Ráadásul emellett a kedvezményezett sportegyesületek és akadémiák évről évre egyre több taotámogatást is felszívnak - ahelyett persze, hogy a többi adóbefizetéshez hasonlóan ez az összeg is a költségvetésbe kerülne. A pénzügyminisztériumi becslés átlagát alapul véve jövőre csak taóból mintegy 126,8 milliárd forint kerülhet sportegyesületekhez. Ráadásul a sportcélú tao nemcsak a társasági adóból, hanem a pénzintézetek különadójából is felajánlható. A tárca várakozása szerint ebből a forrásból további 5 milliárd forintot ajánlanak fel adójukból az érintett cégek. Így jövőre e támogatások összege minden bizonnyal meghaladja a 130 milliárdot. Összességében tehát jóval kevesebbet költ az Orbán-kormány tudományos kutatásokra, mint sport- és szabadidős tevékenységekre.

A kutatóintézetek főleg rezsire és bérekre költenek

Az MTA-nak szánt költségvetési pénzek nagy része eddig is a kutatóintézeti hálózathoz került. A széles körű szakmai tiltakozás ellenére ennek felügyeletére módosította a kormánytöbbség az akadémiai törvényt, létrehozva az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH). Az irányítást egy olyan testület végzi, amelynek többségét a kabinet, illetve a kormányfő jelölheti. Az ELKH működésére - a kutatásokra szánt kiadásokon belül - a parlament 48,2 milliárd forintot szavazott meg 2020-ra. A pénz java része, 44,5 milliárd forint megy el működési kiadásokra, vagyis rezsire és bérekre. Beruházásokra, fejlesztésekre 3,7 milliárd forintot különítettek el.

Szerző