Előfizetés

Megnyílhat a Mátrai-dosszié

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.05.04. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Kitakarásmentesen is meg kell küldenie az állami MVM-nek a Mátrai Erőmű tavalyi, zavaros megvásárlásával kapcsolatos, Tóth Bertalan MSZP-elnök által igényelt iratokat - döntött első fokon a bíróság.
Tóth Bertalan MSZP-elnök első fokon megnyerte a Mátrai Erőművet tavaly megvásárló MVM ellen az ügy iratainak kitakarásmentes kiadásáért indított pert – tudtuk meg. Mint emlékezetes, az állami energiaholding a 2019 december 23-án megkötött, majd 2020 március 26-án „lezárt” ügylet során a Mátrai Erőmű többségét birtokló holdingcégért 17,44 milliárd forint vételárat és 4,9 milliárd hitelkiváltást fizetett Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek. Az átutalt közpénzt külső megfigyelők már csak azért is rendkívüli mértékben sokallták, mert bár Orbán Viktor felcsúti barátjának két évvel azelőtti megjelenésével a – paksi atomblokkok utáni második legfontosabb hazai áramtermelőnek tartott – cég veszteségbe fordult, a tulajdonosok még 11 milliárddal meg is csapolták a tartalékokat. De feszítő kérdés a szigorodó uniós környezetvédelmi szabályok és a szén-dioxid-kvóták áremelkedése miatt bezárásra ítélt, légszennyező szénblokkok leállítási, illetve a telep átalakítási költsége is. Eleddigi utolsó, 2019 januári, viszonylag nyílt sajtótájékoztatóján Orbán Viktor kormányfő az ügyletet azzal indokolta, hogy Mészárosék be akarták zárni a számára oly fontos egységet. A vételár pedig – amint az fokozatosan kiderült – a PricewaterhouseCoopers (PwC) nevű tanácsadó vagyonbecslésén alapult. Tóth Bertalan már a – szenteste előtti napra időzített - adásvételi bejelentéskor adatigényléssel kérte az MVM-től a zavaros ügylet részleteit. Ezt az állami energiaholding az akkor még folyamatban lévő ügyletre hivatkozva elutasította. Az MSZP-elnök tavaly a „zárás” után is kereste az állami energiaholdingot. Erre válaszul július elején kaptak egy nagy adag iratot. Ebből kiderült például, hogy a Mátrai Erőmű az MVM további 26,4 milliárd forintos hitel- illetve tőkeinjekciójára szorult. A megküldött dokumentumok mindazonáltal ementáli-szerűen tarkállottak a kitakarásoktól és az adásvételi szerződéshez tartozó mellékletek is elmaradtak. Így többek között azt sem lehetett megállapítani, hogy a PwC mely megállapításán alapult a 17,44 milliárdos vételár. (Bár az összeg nagy részét állítólag a Mátrai tulajdonában lévő, de újonnan létrehozott hulladékfeldolgozó tette ki, ennek értékét bőven ellensúlyozzák az erőmű átalakításának elkerülhetetlen, több százmilliárdosra tartott, ilyformán az adófizetőkre lőcsölt költségei.) Két napra rá Tóth Bertalan pert indított az önkényes kitakarásoktól mentesített iratokért. Ennek alapján ismereteink szerint a Fővárosi Törvényszék április végén úgy döntött, hogy az MVM-nek – néhány személyes adatot leszámítva - mindennemű kitakarás nélkül ki kell adnia az összes igényelt iratot. A tanácsvezető bíró korábbi jogerős ítéletek, illetve alkotmánybírósági határozatok alapján úgy érvelt, hogy egy állami pénzzel gazdálkodó intézmény a kitakarásait nem indokolhatja úgy általában az üzleti titokkal. Vitás esetekben azt minden egyes pontnál tételesen bizonyítania kell. A bíróság az MVM védekezésében nem lelt ilyen érdemi pontokat. A bíróság mostani döntésével alátámasztotta, hogy az állam jogszerűtlenül próbálja meg takargatni és védeni Mészáros "nemstróman" Lőrinc érdekeit, ezért ki kell adniuk a teljes dokumentációt – közölte az ügy kapcsán megkeresésünkre Tóth Bertalan. Tudjuk, hogy Mészáros megvette az erőművet az állam elől olcsón, kivette belőle lényegében az összes pénzt, eladósította, és utána eladta az államnak drágán – tette hozzá. Éppen ez az a rablópolitika, ami ellen küzdünk, amely nem szól másról, mint a közpénzek minél gyorsabb és nagyobb megcsapolásáról, a meglévő értékek lerablásáról és a közösség érdekeinek semmibe vételéről – fogalmazott a pártelnök. Érik egy újabb, részletes adatokkal alátámasztott büntetőfeljelentés is, tiltott állami támogatást gyanítva pedig az Európai Bizottsághoz fordulnak. Az eljárástól azt várják, hogy a tiltott módon juttatott előny visszaszerezhető Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől az állam részére. Az erőművel kapcsolatban álló több ezer dolgozót, beszállítót, kisvállalkozót nem lehet az út szélén hagyni, a terheket pedig fizetni kell – szögezte le Tóth Bertalan. Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre tegnap estig sem az MVM-től, sem a cég tulajdonosi jogait gyakorló Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől nem kaptunk választ.   

Tovább ketyeg a hitelbomba

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.05.04. 06:40

Fotó: Shutterstock
Egyre több felmérés vetíti előre: lehetnek fizetési nehézségek a törlesztési moratórium június 30-i lejárta után.
Alig két hónap múlva lejár a tavaly márciusban meghirdetett, majd év végén újabb fél évvel megtoldott általános hiteltörlesztési moratórium. Az Európában így példátlanul hosszúnak számító, több mint 15 hónapos felfüggesztési lehetőség július 1-jei folytatásról ugyanakkor egyelőre nincs döntés, így nem tudni, lesz-e legalább részleges hosszabbítás, vagy anyagi nehézségeitől függetlenül minden hitelesnek meg kell kezdenie a törlesztést. Egyre borúsabb felmérések látnak ugyanakkor napvilágot a várható fizetési problémákról. A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss kutatása szerint a hitelmoratórium megszüntetése után a teljes lakossági hitelállomány 15-20 százaléka válhat problémássá. Az MNB becslése alapján a teljes vállalati hitelállomány 12, a háztartási hitelállomány 10 százaléka tekinthető a moratórium kivezetése szempontjából kockázatosnak.
Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly év végi adatai szerint a vállalati kölcsönök 39 százalékánál kértek átmeneti felfüggesztést a cégek, a lakossági hitelállománynak pedig az 54 százaléka – a személyi hitelek 70, a lakáshitelek 45 százaléka - volt moratóriumban. Ez azt jelenti, hogy mintegy 60 ezer cég, és csaknem 1,4 millió lakossági ügyfél nem törlesztette tavaly év végén kölcsönét. Frissebb adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de a bankok visszajelzései alapján az év végi hosszabbítás kapcsán nem igazán volt mozgás, vagyis aki addig nem fizette hitelét, az maradt továbbra is a moratóriumban. A több, mint 15 hónapos fizetési haladék egyelőre elfedi, hogy a moratórium lehetőségét kihasználó ügyfelek közül hányan vannak azok, akik valóban nem tudnák fizetni hitelüket a koronavírus-válság miatt. Egyre több felmérés vetíti előre ugyanakkor, hogy sokaknak nehézségeket okozhat majd július 1-jétől a törlesztés. A GKI ezer fős, reprezentatív mintás közvélemény-kutatásában a megkérdezett háztartások 11 százalékának volt moratóriumban lévő hitele áprilisban. A kölcsönök havi törlesztése átlagosan a jelenlegi jövedelem több mint harmadát – 37 százalékát – vinné el. A 150 ezer forint alatti havi jövedelemmel rendelkező háztartások jövedelmének ugyanakkor már a 72 százalékát emésztené fel a törlesztő. A hitelmoratóriumban résztvevő háztartások 37 százaléka ráadásul pénzügyi helyzete romlására számít a következő egy évben: ezen ügyfeleknél már a jövedelem 42 százalékát vinné el a hiteltörlesztés. A GKI szerint mindezek alapján a hitelmoratórium megszüntetése kiszolgáltatott helyzetbe hozza a válság miatt már eleve anyagi gondokkal küzdő háztartásokat, és a teljes lakossági hitelállomány 15-20 százaléka válhat problémássá. Az MNB korábbi adataiból is azt látni, hogy a moratóriummal élő lakossági adósok szociodemográfiai helyzete kedvezőtlenebb, mint a törlesztést folytatóké. Többen élnek kisebb településeken, jellemzően alacsonyabb végzettségűek, több köztük a vállalkozó és a részmunkaidős dolgozó. Anyagi körülményeik is rosszabbak, kevesebb a megtakarításuk, magasabb a jövedelemarányos eladósodottságuk. A moratóriumban lévő háztartások több mint felének 300 ezer forintnál alacsonyabb a jövedelme, míg ez a moratóriumból kimaradók harmadára igaz csak. A moratóriumot választók főleg a mindennapos fogyasztásra költötték el a megmaradt összeget, és kicsi azok aránya, akik megtakarították vagy befektetették azt. A törlesztés felfüggesztését választó vállalkozások negyede számított legalább 30 százalékos bevételkiesésre, míg a törlesztést folytatók közül csupán minden nyolcadik. Az MNB ugyanakkor a GKI-hoz képest kisebb arányban számít problémákra. A Portfolio múlt heti konferenciáján Fábián Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója azt mondta: a teljes vállalati hitelállomány 12, a háztartási hitelállomány 10 százaléka tekinthető a moratórium kivezetése szempontjából kockázatosnak, de ők sem feltétlenül válnak nem teljesítő ügyfelekké. A több, mint 15 hónapos törlesztési szünet miatt a hitelek futamideje ugyanakkor jelentősen megnyúlik: már 6 hónap moratórium is 10 hónapos hosszabbítást eredményez. A jelenlegi szabályozás szerint a moratórium alatt meg nem fizetett részleteket ugyanis később egyenlő, a korábbi törlesztőnél nem magasabb havi összegekben kell megfizetni. Minél tovább nyújtja el egy adós a hitele törlesztését, a felgyülemlett kamatok miatt annál többe kerül végül a kölcsön. Ez pedig – ahogyan korábban lapunkban is közölt példaszámítások mutatják - végeredményben többszázezer forinttal is megdrágíthat egy hitelt, a pontos végszámla függ a felvett összegtől, a kamat mértékétől és az eredeti futamidőtől.         

A magasabb törlesztőt is engedné az MNB

A Portfolio konferenciáján elhangzottak alapján a jegybank azt javasolja, hogy a felhalmozott kamattartozást díjmentesen lehessen előtörleszteni, aki pedig vállalja, fizethessen magasabb törlesztőrészletet a futamidő hosszabbítása helyett. Az MNB emellett a moratórium célzott kivezetését tartaná megfontolandónak (már tavaly ősszel is ezt szorgalmazta). Fábián Gergely úgy fogalmazott: ha a kormány hosszabbításról dönt, célzottságra és esetleg a törlesztések fokozatos visszaépítésére lenne szükség, azaz például nem azonnal kellene a teljes összeget törleszteni. Félő ugyanis, hogy sokaknál kialakult egy olyan háztartási költségvetés-tervezés, amely nem veszi figyelembe a törlesztést.   

Dicséretet és bírálatot is kapott a kormány az IMF-től

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.05.03. 17:16

Fotó: DANIEL SLIM / AFP
Magyarországon járt az IMF, és volt, amivel elégedettek voltak, de számos intézkedést kifogásoltak.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja 2021. április 20-30. között folytatta le szokásos – kétévente minden tagállamban esedékes – gazdaságpolitikai konzultációját Magyarországon, ezúttal virtuális formában. Az IMF szakértői elégedettek voltak a magyar kormány és a jegybank váláskezelő intézkedéseivel. A delegáció elismerte, hogy bár a tavalyi lezárások jelentősen korlátozzák a gazdasági aktivitást, a gyors ütemű oltási program a legtöbb uniós országhoz képest korábbi újranyitást tehet lehetővé, és már idén megkezdődhet a fellendülés. Az IMF ara számít, hogy idén a magyar gazdaság négy százalékos növekedést érhet el, ami a jövő évben tovább gyorsulhat, mindez átmenetileg növekvő inflációs környezetben. Az IMF értékelése szerint idén még folytatni kell a célzott költségvetési támogató intézkedéseket, mindaddig, amíg a fellendülés kellően meg nem erősödik. Ugyanakkor középtávon fokozatosan újjá kell építeni a fiskális politika mozgásterét, és ha a fellendülés a vártnál gyorsabban megy végbe a többlet adóbevételeket a tartalékok gyorsabb visszatöltésére kell fordítani. Az IMF azt is megjegyezte, hogy átláthatóan kell elkölteni költségvetési támogatásokat, az ehhez kapcsolódó közbeszerzési szerződéseket, azokra vonatkozó információkat, például a végső haszonélvezőket, nyilvánossá kell(ene) tenni. A kormánynak 2022-től csökkentenie kellene költségvetési költekezést, az államháztartási hiányt, ezzel teremtve meg a szükséges teret egy későbbi költségvetési expanzióra. A IMF azt javasolja a kormánynak, hogy a bevételeket az adóbeszedés hatékonyságának további javításával növelje, illetve megismételték, hogy ideje lenne a közszférában foglalkoztatottak számának mérséklése. Szerintük nem szerencsés, hogy a kormány az új lakások áfáját öt százalékra mérsékelte, ugyanis értékelésük szerint enélkül is elég erős az ingatlanpiac, de szintén elhibázott döntésnek tartják a 25 éven aluliak szja-mentességét is. Az IMF szakártői szerint a fiatalok fokozottabb munkaerőpiaci részvételét más eszközökkel hatékonyabban lehetne növelni. Az IMF szerint ideje lenne a versenyképességet javító reformokkal is foglalkoznia a kormánynak: az e-kereskedelemre, a távmunkára való gyorsabb áttérés, a globális értékláncok várható lerövidítése, a zöld átállás mind megköveteli a gazdaság átalakítást, a munkájukat vesztő munkaerő átképzését – olvasható az IMF közleményében.