Orbán-kormány;korrupció;Európai Parlament;Brüsszel;jogállam;uniós pénzek;helyreállítási terv;

2022-11-21 06:00:00

Nem győzte meg az EP-t az Orbán-kormány 17 intézkedése

Magyarország addig ne jusson hozzá a felzárkóztatási és helyreállítási támogatásokhoz, amíg azokat korrupcióra és a jogállam megsértésére használhatják – ezt követelik a képviselők.

Az Európai Parlament (EP) ötpárti állásfoglalás-tervezete felszólítja az EU döntéshozóit, hogy mindaddig ne hagyják jóvá a Magyarországtól különféle címeken visszatartott támogatásokat, amíg be nem bizonyosodik, hogy a korrupcióellenes intézkedések hatékonyak és visszafordíthatatlanok, illetve amíg a kormány végre nem hajtja a jogállamiság érvényesülését célzó valamennyi brüsszeli ajánlást.

A Brüsszel-Budapest között zajló tárgyalások állásáról szóló és lapunk által látott majdnem végleges határozati javaslatról csütörtökön szavazhatnak a képviselők. A pénzekről döntő uniós intézményeknek nem kötelező figyelembe venniük az EP véleményét.

A néppárti, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldal által egyeztetett szöveg leszögezi:

Az Orbán-kormány teljesítményét értékelő EB-nek ezért fenn kell tartania szeptemberi javaslatát a kohéziós alapok mintegy egyharmadát érintő pénzügyi kötelezettségvállalások – mintegy 7,5 milliárd euró (3000 milliárd forint) – felfüggesztésére. A tagállamoknak a bizottsági ajánlás alapján meg kell szavazniuk a pénzek zárolását mindaddig, amíg nincsenek bizonyítékok rá, hogy megszűntek a szankciókat előidéző okok.

Hasonlóan szigorú álláspontot képvisel az uniós képviselő-testület a helyreállítási alapból érkező pénzügyi forrásokkal, a mintegy 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) megítélésével kapcsolatban. Az állásfoglalás-tervezet egyrészt sajnálja, hogy a kormány magatartása miatt ez a támogatás még nem jutott el a magyar lakossághoz és régiókhoz, miközben a 26 másik nemzeti tervet már elfogadták. Másrészt felszólítja az Európai Bizottságot,

(A brüsszeli ajánlások közé tartozik az ügyészségi munka javítása, a bírói függetlenség megerősítése, a döntéshozatali folyamat minőségének és átláthatóságának javítása.)

Az európai parlamenti képviselők emellett elvárják a biztosi kollégiumtól, hogy a 2021-2027 között jutó mintegy 21 milliárd euró (8400 milliárd forint) felzárkóztatási támogatásról szóló megállapodást csak akkor írja alá a magyar kormánnyal,

Ha Magyarország nem teljesíti a feltételeket, akkor az EB keressen módot az uniós források önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, és juttassa el a támogatást a végső kedvezményezettekhez, olvasható a szövegben.

Az EP felkéri a Bizottságot arra is, hogy „haladéktalanul tegyen lépéseket a jogállamiság egyéb megsértéseivel szemben”, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. A parlament itt a tavaly novemberi levélre utal, amelyben a brüsszeli testület kifogásolta, hogy a bíróságok irányítása az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezében összpontosul, hogy jogellenesnek nyilváníthatják a bírák által benyújtott kérdéseket az EU Bíróságához, valamint hogy a közigazgatási hatóságok megtámadhatnak az Alkotmánybíróság előtt egy már jogerőre emelkedett bírói döntést.

Az uniós képviselő-testület plenáris ülése hétfő délután vitát tart a magyarországi támogatásokról, amelyek sorsáról a döntéshozó Bizottság és kormányközi Tanács a következő hetekben határoz.