Oroszország;Magyarország;Szijjártó Péter;interjú;EU-szankciók;orosz sajtó;Putyinizmus;

Szijjártó Péter az orosz sajtónak elmondta, hogy le akarnak vetetni kilenc személyt az uniós szankciós listáról

A külgazdasági és külügyminiszter gyakorlatilag árulkodott és dicsekedett a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, de ennek ellenére elmondta, „nagyon igazságtalannak érzik, amikor Kreml-propagandistáknak minősítik őket, mert csak azt mondják, amit racionálisnak tartanak”. Annak a hírügynökségnek, amely egy korábbi anyagában „nacionalista, egoista kuláknépnek” minősítette a magyarokat, és „náci lázadásnak” állította be az 1956-os forradalmat. Kár, hogy a magyar sajtóval már egyáltalán nem ennyire közlékeny ilyen téren.

Magyarország arra törekszik, hogy feloldják az uniós szankciókat kilenc olyan orosz állampolgár esetében, akik az „üzleti szférát képviselik” – jelentette ki Szijjártó Péter a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjúban.

Mint arról a Népszava is beszámolt, az Orbán-kormány valójában olyan orosz oligarchák levételét kérte korábban (volt, akinél nem először) a szankciós listáról, akik közül többen híresen szoros kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

„Összesen kilenc ember. Azt javasoltuk, hogy oldják fel a szankciókat velük szemben” – mondta Szijjártó, aki azzal érvelt, hogy „nem kormánytisztviselőkről, hanem üzletemberekről van szó”.

A külgazdasági és külügyminiszter ezután igen érdekes érvvel próbálja igazolni, miért is kérték a szankciók feloldását az esetükben. Mint fogalmaz,

„csak üzletemberekről van szó”, akik – mint arról egyes „közép-ázsiai országok tájékoztatták Budapestet” – „nagyon fontos beruházásokat hajtanak végre ezekben az országokban, nagyon felelősségteljes polgárai az üzleti szférának”. 

És ezek az országok egyszerűen nem értik, miért nem működhetnek egyet ezekkel az emberekkel. Ezért gondoltuk, hogy jogos lenne levenni őket a szankciós listáról, ha nincs jogi alapja annak, hogy feltegyék rá őket” – fogalmazott Szijjártó.

„Megszenvedtük a kommunista rezsim alatt, tudjuk, milyen az, amikor gyerekeket vonnak felelősségre azért, amit a szülei tettek vagy nem tettek. És nem gondoljuk azt, hogy ezeknek az időknek vissza kellene térniük. Szóval a kérdésem: Miért veszünk fel egy egykori Forma-1-es versenyzőt a szankciós listára az apja kormánnyal való kapcsolatának gyanúja miatt?” – tette fel a kérdést Szijjártó.

Mint azt a RIA Novosztyi is megjegyzi, a tárcavezető ezzel Nyikita Mazepinra utalt. Igaz, azt már elfelejtette megemlíteni, hogy

Mazepint az apjával való szoros kapcsolatai miatt szankcionálták, az apja pedig egy olyan orosz-belarusz oligarcha, aki Putyin legszűkebb körének tagja, és az egyik olyan vezető üzletember, aki az orosz kormánynak jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatokkal foglalkozik.

Arról pedig pláne nem beszélt, hogy állítólag Dmitrij Mazepin levételét is kérték a listáról.

Szijjártó az orosz hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, „komoly jogi alap kell ahhoz, hogy valakit felvegyenek a szankciós listára”. „De ha nincs valódi jogi alapja annak, hogy felvegyünk valakit a listára, hanem egyszerűen azért vesszük fel, mert valaki fel akarja oda venni, az nekünk nem elegendő” – jelentette ki.

Arról is beszélt, hogy az Oroszország elleni 10. uniós szankciós csomag esetében Budapest megpróbált eltávolítani néhány embert a listáról, de „komoly ellenállásba” ütközött. „Így rajta maradtak a listán” – közölte. 

Sőt, azt is elárulta a hírügynökségnek, hogy az újabb csomag keretében fel akarták venni a szankciós listára Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi minisztert,

ám – mint ahogy azzal eldicsekedett – „Magyarország ellenezte ezt a döntést”. Ezt pedig cinikusan azzal indokolta, hogy

szerinte ha orosz tárcavezetőket is szankcionálnak, akkor „nem lesz kivel a »békéről« vagy arról beszélni, hogy »miként vessenek véget az emberek szenvedéseinek«”. „De ez nem az első alkalom volt. Majdnem biztos vagyok benne, hogy nem is az utolsó, de mi ebbe soha nem fogunk beleegyezni”

– kérkedett a tárcavezető. Szijjártó Péter ezután előadta, hogy Magyarország „nem az oroszok miatt” helyezkedik ilyen álláspontra, hanem mert ezt érzi helyesnek.

„És valóban úgy gondoljuk, hogy nagyon igazságtalan, amikor Kreml-propagandistáknak minősítenek minket, mert »csak azt mondjuk, amit racionálisnak tartunk«”

– fogalmazott a Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől kapott Barátság érdemrendtől soha meg nem váló politikus.

Szijjártó Péter

eldicsekedett azzal is, hogy Magyarország megakadályozta, hogy fél év helyett évente kelljen csak felülvizsgálni a szankciókat (ami lényegesen könnyített volna a folyamaton).

A cikk szerzője ezután a putyinista (és a magyar) propagandát visszhangozva „emlékeztet” arra, Moszkva már jelezte, hogy „a Nyugatnak nincs elég bátorsága beismerni az Oroszország elleni szankciók kudarcát”. Mint írják, „magukban a nyugati országokban is nem egyszer hangot adtak annak, hogy az »oroszellenes« szankciók hatástalanok (Vajon mely országokra gondolhatott a szerző? – a szerk.)”. A hírügynökség idézi Szijjártó Facebook-videóját is, amelyben az „egyáltalán nem Kreml-propagandista” kormány külügyminisztere a Kreml propagandáját teljes mértékben visszhangozva arról beszél, a világ országainak többsége „nem osztozik Európa háborús pszichózisában”. A tárcavezető állítása szerint ehelyett azt szeretnék, hogy a „béke törjön ki” Ukrajnában, amit „nem lehet szankciókkal és fegyverszállítmányokkal elérni”.

Szijjártó Péter annak az orosz hírügynökségnek ment árulkodni és dicsekedni, amely egy korábbi cikkében azt írta a magyarokról, hogy „remegnek, ha egyenruhát látnak, egoisták, nacionalisták, kuláknép”, illetve az 1956-os forradalom „nácik” lázadása volt.