„A finnek most már értik, hogyan zajlik a jogszabályalkotás a NER-ben”

Furcsán csapódik le kint az is, hogy a Fidesz képviselői időnként összekeverik az EU-val és a NATO-val kapcsolatos kérdéseket.

Maga Hende Csaba, a Stockholm után Helsinkibe látogató négytagú fideszes küldöttség vezetője sem tudta megmagyarázni az őt faggató finn újságíróknak, hogy látogatásuknak mi köze van az északi ország NATO-csatlakozási kérelméhez, s a lapunknak nyilatkozó helyi szakértő szerint ezt Finnországban sem igazán értik.

A finnek is némileg csodálkozva figyelik, hogy mi lehet ennek a delegációnak az értelme – mutatott rá a Népszavának Annastiina Kallius, a Helsinki Egyetem antropológus doktoranduszhallgatója, aki az Orbán Viktor által Magyarországon felépített illiberális rendszert kutatja. Hozzátette: furcsán csapódik le kint az is, hogy a Fidesz képviselői időnként összekeverik az EU-val és a NATO-val kapcsolatos kérdéseket. A finneknél azonban a politikai kultúrák között észlelt különbségek váltják ki a legnagyobb elképedést.

“A finnek például nem értik, hogy hogyan mondhatta korábban a magyar vezetés, hogy bizonyos napon meglesz a ratifikáció és aztán ez mégse következett be. Most viszont már értik, hogyan zajlik a jogszabályalkotás a NER-ben:

arról, hogy mi fog történni – mondta Annastiina Kallius.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2022 októberében fogadkozott, hogy 2022 végére napirendre veszi az Országgyűlés a ratifikációról szóló törvényjavaslatokat. Orbán Viktor a V4 novemberi csúcstalálkozóján azt ígérte, hogy Magyarország az idei év elején jóváhagyja a két északi ország NATO-felvételét. Pekka Haavisto finn külügyminisztert ekkortájt konkrétan arról biztosította Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, hogy 2023. február elejéig lezárul a folyamat.

Orbán Viktor november 29-én azt ígérte Sanna Marin finn kormányfőnek, hogy Magyarország nem kötti össze a NATO-csatlakozás ratifikálásának az ügyét mással, február 24-én (éppen az Ukrajna elleni orosz invázió évfordulóján) a közrádiós interjújában viszont már azt fejtegette, hogy a Fidesz-KDNP egy része nem kívánja támogatni a finn és svéd NATO-tagságot, mert - állítása szerint - a két ország politikusai „gátlástalan hazugságokat” terjesztenek hazánkról. A Hende Csaba, az Országgyűlés fideszes alelnöke vezette küldöttség deklarált célja az lett volna, hogy ezt a vélt vagy valós vitát rendezze.

Ám ahogy tegnap Aron Emilsson, a svéd parlament külügyi bizottságának elnöke, úgy szerdán Antti Rinne és Juho Eerola, a finn törvényhozás alelnökei is arról számolt be, hogy

Hende Csaba mindkét esetben arról biztosította vendéglátóit, hogy Magyország is jóváhagyja NATO-csatlakozásukat.

A szélsőjobboldali Finnek Pártja színeiben politizáló Eerola azt azért elárulta, hogy a kétoldalú megbeszélésen a fideszes képviselők hevesen bíráltak egyes finn politikusokat, valamint a konzervatív Nemzeti Koalíciós Pártot, amelynek kulcsszerepe volt abban, hogy a magyar kormánypárt két éve kilépett az Európai Néppártból.

Annastiina Kallius szerint a fideszes küldöttség látogatásának aligha lesz számottevő hatása a két ország viszonyára. A Finnek Pártján kívül a finn politikusok tisztában vannak azzal, hogy a Fidesz alatt milyen szomorú fordulatot vett a magyar demokrácia története. A Finnek Pártjában pedig főleg a migrációs politikája miatt szeretik Orbán Viktort, ám arról viszonylag keveset tudnak, hogy milyen szörnyű állapotban van például az egészségügy vagy a közoktatás” - fogalmazott a Helsinki Egyetem doktorandusz hallgatója.