Debrecen;vezető;Tiszántúl;Pintér Sándor;kirúgás;Belügyminisztérium;vízügyi igazgatóság;véleményezés;akkumulátorgyár;

Pintér Sándor kirúgja a debreceni akkumulátorgyárról kritikus szakvéleményt író Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét

A vélemény legsúlyosabb megállapítása szerint Debrecennek az újonnan megjelenő ipari vízigények miatt koncepcionálisan át kell alakítania a teljes városi ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékhálózatot, mert az eddigi rendszer néhány év múlva már nem fogja bírni a terhelést.

Meneszti Pintér Sándor a debreceni akkumulátorgyárról kritikus szakvéleményt író Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) vezetőjét – írja a 24.hu, amelynek az érintett, Kincses Dániel megerősítette a TIVIZIG-nél tényként kezelt értesülést.

A szakvélemény aláírója a napokban tudta meg, hogy a vízügy területét is felügyelő belügyminiszter, Pintér Sándor felmenti a pozíciójából. A portálnak azt mondta, váratlanul érte a hír, ám hivatalosan (írásban) még nem kapott értesítést a döntésről.

A TIVIZIG februárban készült el a CATL leendő debreceni akkumulátorgyárának környezethasználati engedélyeztetési eljárásához szükséges hatósági szakvéleményével, amelyet el is küldött a Hadú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalnak. A hétoldalas dokumentumban azt írták, hogy a létesítmény (amely megvalósulása esetén várhatóan Magyarország legnagyobb vegyipari üzeme lesz) vízgazdálkodási szempontból több helyen is áttervezésre szorul majd. A dokumentum legsúlyosabb megállapítása szerint Debrecennek az újonnan megjelenő ipari vízigények miatt koncepcionálisan át kell alakítania a teljes városi ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékhálózatot, mert az eddigi rendszer néhány év múlva már nem fogja bírni a terhelést.

Az ügy azért is kellemetlen, mert a Papp László debreceni fideszes polgármester vezette önkormányzat korábban visszavonatott egy vízügyi tanulmányt, amely szerint az ipari park átlagos napi vízfogyasztása 42 500 köbméter lesz (ekkora fogyasztás esetén a debreceni vízforrások a teljesítőképességük határára kerülnének). A vízvezeték-hálózat és a csatornarendszer kiépítését megalapozó tanulmányban pedig már átírták az önkormányzatnak megfelelő számokra a várható fogyasztási adatokat, ám néhány nappal később megjelent a TIVIZIG szakvéleménye is.

A portál ezután ismerteti a Kincses által vezetett TIVIZIG-csapat néhány „érdekes megállapítását”:

  • A kínai cég a gyár várható éves vízfogyasztási adatainak megadása nélkül kérte meg a környezethasználati engedélyt. „Sem a biztonsági jelentés, sem a környezetvédelmi dokumentáció nem tartalmazza a felhasználandó víz mennyiségi, minőségi, technológiai és vízkészlet szerinti megoszlását és a vízigényszámítást.” A CATL csak a többlépcsős beruházás elején érvényes vízigényről közölt konkrét számokat, napi 3400 és 6200 köbméter közötti fogyasztást prognosztizáltak. A szakvélemény szerint azonban ebben az esetben sem részletezték, hogy mi az eltérés oka, mikor és meddig kell számítani a csúcsfogyasztás közeli értékekre.

  • A tanulmány szerint a gyártósor hűtésére még több víz kell. „A gyárban üzemelésre tervezett technológia 85 százalékos párologtatási veszteséggel üzemel, azaz naponta 2871 és 13175 köbméter közötti mennyiségű, a közműhálózatból vételezett, elsősorban rétegvízből származó ivóvíz elpárologtatását tervezik.” A vízpára egyebek között egy 27 méter magas hűtőtornyon keresztül távozik majd. Ennek az „oldószerrel is szennyeződő vízpárának” nem elhanyagolható mikroklimatikai hatása lesz a környékre, és télen még ipari hóesést is eredményezhet.

  • Egy kormányrendelet is előírja, hogy úgynevezett „szürke vizet” (tisztított szennyvizet) vegyenek igénybe az ipari felhasználók. Erről a megoldásról korábban a CATL emberei is beszéltek a botrányba fulladt debreceni közmeghallgatáson. A TIVIZIG szerint az ipari parkban azonban valójában „ilyen irányú tervezési folyamatot egyik gyár esetében sem” tapasztaltak.

  • A tanulmány szerint a CATL dokumentációjából kimaradtak az esetleges balesetek hatáselemzései. A kockázatelemzés nem tartalmazza például „a gyárban bekövetkezett balesetek hatását a szomszédos érzékeny üzemekre, kiemelt létesítményekre”, és mint írták, meg kell oldani azt is, hogy a balesetek során veszélyes anyagok ne kerülhessenek a városi közműhálózatba.

  • A vízügyi hatóság meglátása szerint Debrecen felpörgetett iparosítása egy-két éven belül túlterhelheti a város ivóvízbázisát. „Az utóbbi években megindult iparosítási folyamatból és annak következményeiből (pl. lakosságnövekedés) adódó vízigény- és szennyvízhozam-növekedés, valamint a csapadékvíz-gazdálkodási problémák kezelésének városi szintű tervezése csak az utóbb fél évben indult meg. Az összeadódó vízigényekben is jelentős eltérések mutatkoznak, de az eddig ismert számokból is látható, hogy a debreceni vízbázison jelentkező vízigények egy-két éven belül a felszín alatti víztestek igénybevételi határértékei közelébe érhetnek.”

A portál még szerdán megkérdezte a Belügyminisztériumot is a TIVIZIG igazgatójának menesztéséről, annak időpontjáról és indokáról, ám eddig nem kaptak választ.