Orbán-kormány;Finnország;miniszterek;hiányzás;NATO-csatlakozás;parlamenti szavazás;

Szijjártó Péter nem ért rá megszavazni a finn NATO-csatlakozást, csak az üzbég nagykövetség átadására volt ideje

És ha már üzbég nagykövetséget adott át, le is szólta egy kicsit a transzatlanti együttműködést.

Az Orbán-kormány öt minisztere, valamint öt kormánypárti és egy ellenzéki képviselő nem szavazott Finnország NATO-csatlakozásáról hétfőn a parlamentben – derül ki az Országgyűlés honlapján közzétett listából.

Mint megírtuk, a parlament tegnap este simán, kormánypárti és ellenzéki támogatással ratifikálta a a skandináv ország belépését az észak-atlanti szövetségbe, 182 igen szavazat mellett csak a nyíltan oroszpárti, szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom hat képviselője voksolt nemmel, ami viszont azt jelenti, hogy a 199 képviselő közül 11-en távol maradtak. 

Bár abban, hogy 11 képviselő hiányzik vagy nem nyom gombot egy szavazáson, önmagában nem sok kivetnivaló van, az feltűnő, hogy az Orbán-kormánynak Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Lázár János építési és közlekedési miniszter, Nagy István agrárminiszter, illetve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter személyében öt olyan tárcavezetője is akadt, aki parlamenti képviselőként nem vette a fáradságot a megjelenéshez. Ez akkor is visszatetsző lehet, ha az Orbán-kormány a deklarációk szintjén mindvégig támogatta a finn NATO-csatlakozást, hiszen a szavazáson jelenlévő Orbán Viktor miniszterelnök és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter mellett Varga Judit és nyilván Szijjártó Péter az, aki diplomáciai ügyekben képviseli Magyarországot. (Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nem parlamenti képviselő.)

Ami Szijjártó Pétert illeti, ő félig-meddig igazoltan volt távol az Országgyűléstől, amikor a képviselők „A Finn Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről”, vagyis Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálásáról szavaztak, hétfőn ugyanis Üzbegisztán nagykövetséget nyitott Budapesten, ő pedig ennek az avatóünnepségén vett részt.

Ennek csak az egyik szépséghibája, hogy órákkal a parlamenti szavazás előtt szólalt fel az eseményen. A másik az, hogy a beszédében meglehetősen érdekes kijelentést tett a NATO-ról és az orosz-ukrán háborúról. Azt hangoztatta ugyanis, hogy „mi magyarok” békét akarunk, azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat akarunk, és ezen álláspontunk miatt mi az európai és a transzatlanti világban folyamatos támadás alatt állunk. A világ több és nagyobb, mint a transzatlanti térség – hangoztatta, példaként méltatva a szerinte szintén békepárti Üzbegisztánt.

Lehet – fűzhetjük hozzá –, hogy Üzbegisztán szereti a békét, a saját népét azonban nem annyira, Shavkat Mirziyoyev elnök rezsimje 2022-ben a politikai jogok érvényesítése területén a 40-ből 2, a szabadságjogok érvényesítése területén 60-ból 9 pontot kapott a Freedom House-tól. Ez nem sokkal jobb Kim Dzsong Un Észak-Koreájánál, amely a 40-ből 0, a 60-ból pedig 3 pontot tudhat magáénak

A nagykövetség átadása után magyar-üzbég üzleti fórumot tartottak. 

Nem mellesleg Szijjártó Péter volt az, aki az Orbán-kormány nevében benyújtotta törvényjavaslatot a finn NATO-tagság ratifikálásáról. Ezt a parlamentben jelenlévő kormánypárti képviselők mindegyike megszavazta, öt azonban – Fazekas Sándor, Font Sándor, Kállai Mária és Bajkai István, továbbá a KDNP-s Latorcai János – nem nyomott gombot. Rajtuk kívül egyetlen ellenzékiként a DK-s Arató Gergely nem szavazott.

Az Orbán-kormány hosszú hónapok halogatása után vitte parlament elé a finn NATO-csatlakozás kérdését Érthetetlen, hogy miért választották el Svédországétól, amelyről már vitáztak, a szavazásnak azonban egyelőre időpontja sincs.