Matolcsy György;Európai Bizottság;MNB;koncesszió;Matolcsy Ádám;Somlai Bálint;

2,4 milliárd forintos bútorbeszerzés miatt vizsgálja a Matolcsy-féle jegybankot az Európai Bizottság

A jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám bútorai sejlenek fel a háttérben.

Azon túl, hogy az autópályák 35 évre szóló koncessziós joga Mészáros Lőrinc és Szíjj László Themis nevű magántőkealapjánál landolt, valamint hogy a hulladékkoncesszió a Molhoz került, azt is vizsgálja az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága, hogy a Matolcsy György elnökölte Magyar Nemzeti Bank (MNB) miért költött közbeszerzés nélkül milliárdokat bútorra - értesült a Szabad Európa.

Az ügyben a Transparency International Magyarország (TI) fordult az uniós testülethez. A jegybank cége, az MNB-Ingatlan Kft. közbeszerzés nélkül bútoroztatta be a Buda Palota – az egykori Postapalota – épületét. A Matolcsy György elnökölte nemzeti pénzintézet mintegy 2,4 milliárd forintért bízta meg a bútorbeszerzéssel a Somlai Bálint érdekeltségéhez tartozó Raw Development nevű céget, a bútorok pedig részint Matolcsy Ádám, Matolcsy György fiának Balaton Bútor nevű vállalkozásától érkeztek. Mindez annak fényében is igen érdekes, hogy a Raw Development tulajdonosa, Somlai Bálint történetesen oszlopos tagja Matolcsy Ádám baráti körének, amelynek állami megbízások mellett a többi között  New York-i luxusapartman megvásárlására is futja. A hírnevükre azonban úgy tűnik, igen érzékenyek: legalábbis Somlai Bálint korábban beperelte lapunkat, azt követelve, közöljünk helyreigazítást, miszerint páratlan sikerei az MNB-s megbízásokon nem a baráti és családi kapcsolatainak tudhatóak be. A pert azonban jogerősen a Népszava nyerte meg.

Ami a bútorozást illeti, azt az  MNB azzal magyarázta, a felújítást összefogó MNB-Ingatlan Kft. nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. A Transparency International nem így látja, mivel az MNB-Ingatlan Kft. a nemzeti képzőművészeti örökség védelme érdekében történő műtárgybeszerzéssel részben közérdekű tevékenységet folytat, ajánlatkérőnek minősül, így a bútorbeszerzéskor törvénytelenül mellőzte a közbeszerzési szabályokat. Az ügyet így most az Európai Bizottság vizsgálja.

Szintén a Transparency International Magyarország kezdeményezésére indult el az Európai Bizottság vizsgálata a hulladékgazdálkodási koncesszió ügyében. Az Orbán-kormány ugyanis 35 évre a Molnak adta a hazai hulladékpiac nagy részét, így július elsejétől a lakossági és ipari hulladékot is a Mol által alapított koncessziós társaság, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. kezeli, szállítja el és hasznosítja újra. Értelemszerűen az ebből fakadó bevétel is az övüké lesz. Az uniós testület most azt vizsgálja, mennyire indokolt ilyen hosszú időre lezárni egy egész piacot a szabad verseny elől.

A NER-oligarchákhoz szervezett autópálya koncesszió ügyében lapunk még korábban írta meg, hogy az Európai Bizottság vizsgálódik. Mint ismert, Rogán Antal propagandaminiszter még tavaly május 6-án jelentette be, hogy a Mészáros Lőrinc, illetve Szíjj László érdekeltségeit is a soraiban tudó Themis Magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre. A Szabad Európa cikke szerint itt a vizsgálat már némileg előrébb jár, az uniós testület megküldte a konkrét kérdéseket a magyar hatóságoknak.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a lapnak elmondta, a koncesszió az uniós koncessziós irányelvet és az uniós közbeszerzési irányelvet is több ponton sértheti. „A jelenleg ismert információk szerint ezek a 35 éves állami megbízások nem tekinthetők valódi koncessziónak sem a hazai jog, sem az európai uniós irányelvek értelmében. Koncesszióról akkor beszélhetünk, ha az állam által átengedett jogosultság – legyen az például olyan hagyományos koncessziós terület, mint a bányászat vagy a szerencsejáték szervezése – hasznosításából eredő működési kockázatot a koncesszió jogosultja viseli” - fogalmazott.